A kémiai növényvédelem a világ minden táján meghatározó gyakorlatnak számít, melyben a különböző hatóanyagú szerekkel jellemzően évente több eltérő kezelést is alkalmaznak. Ebből azonban az is következik, hogy nemcsak az egyes hatóanyagok, hanem azok keverékei is hatást gyakorolhatnak a környezetre, valamint azokra a fajokra (pl. ugróvillásokra), amelyek a kártevők mellett jelen vannak a kezelés helyén - írja közleményében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Ehhez kötődően a MATE és a Brémai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a széles körben alkalmazott Quadris és a Flumite 200 növényvédő szerek (és keverékeik) milyen hatással vannak a talajéletben jelentős szerepet betöltő ugróvillás faj, a Folsomia candida viselkedésére, túlélésére és szaporodására. Emellett azt is megvizsgálták, hogy ezek az apró gerinctelen állatok valamilyen viselkedéssel képesek-e mérsékelni a vegyszerek esetleges hatásait.

Eredményeink azt mutatják, hogy mindkét anyag csak az ajánlott kijuttatási koncentrációknál jóval nagyobb mennyiségben volt mérgező az ugróvillásokra. Következetes elkerülési viselkedést is csak ilyen esetekben mutattak, noha a Flumite 200-at a legmagasabb dózisoknál már nem voltak képesek elkerülni. Azt is megállapítottuk, hogy az állatok szaporodására a vizsgált anyagok additív hatást fejtettek ki

- hangsúlyozta Dr. Boros Gergely, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője.

Az Ecotoxicology and Environmental Safety szakmai folyóiratban megjelent rangos publikáció mindhárom szerzője köthető a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez. Szabó Borbála, a Brémai Egyetem kutatója korábban a Biológiatudományi Doktori Iskolájában szerezte doktori fokozatát, Révész Anna jelenleg is az egyetem növényorvosi mesterszakos hallgatója, Dr. Boros Gergely pedig a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi adjunktusa.

Címlapkép forrása: MATE