2024. május 25. szombat Orbán
Viszontagságos gabonapiac nehezíti az idei prognózisokat az állattenyésztésben

Viszontagságos gabonapiac nehezíti az idei prognózisokat az állattenyésztésben

Amilyen drasztikusan emelkedtek meg a gabonaárak, az elmúlt hónapokban olyan váratlanul kezdtek el lecsökkeni, ami rengeteg gazdának okoz súlyos gondokat, sokan ugyanis nem adták el a csúcson az árut - tájékoztatta az Agrárszektort Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A szakember lapunknak beszélt többek között arról is, hogy ma már napi 12-15 ezer tonna gabona érkezhet be hazánkba Ukrajnából, ami havi szinten akár 350-400 ezer tonnát is jelenthet. Elmondta, 2023 február közepéig csak kukoricából mintegy 1,1-1,2 millió tonna jött be az országba, ugyanakkor érdemes vigyázni vele, hiszen míg itthon az okozza a legnagyobb problémát a gazdáknak, hogy a kukoricatermés jelentős része aflatoxinnal szennyezett, addig az ukrán áru fuzáriumos lehet.

A hosszú ideje tartó brutális áremelkedés után az utóbbi hónapokban szemmel láthatóan elkezdtek csökkeni a gabonaárak. Mi ennek az oka, és hogyan érinti mindez a magyar növénytermesztőket?

Amilyen drasztikus és gyors volt az áremelkedés, senki nem gondolta volna, hogy hasonló tempóban történik meg a csökkenés is, ami december óta tart egyes termékeknél. A hazai élelmiszerár inflációja elérte a 46-47 %-ot év végére, az EU országaiban az élelmiszerár infláció csak 10-20% között mozgott. A magas ár a fogyasztás- és a pazarlás csökkenését is eredményezte. Az egyik pillanatról a másikra elkezdtek esni a gabonaárak, ami nagyon érzékenyen és meglepetésszerűen érintett mindenkit. Ennek természetesen van pozitív része, hiszen ma már kijelenthetjük, hogy bár a maginfláció még nem, de az élelmiszer-infláció már csökken, és a nagy áruházak is sorra jelentik be, hogy csökkentik egyes termékek árát. Van azonban negatív hatása is a gabonaárak gyors változásának. Nagyon sokan nem adták el a csúcson - tonnánként 140-150 forintért sem - a gabonát, A kukorica a kilónkénti 154 forintos csúcsról beesett 90 forintra, és most is csak 110 körül mozog.

A betakarítást követően kialakult piaci helyzetben a feldolgozók többsége a lehetőségeikhez mérten betároltak a drága gabonából, így az árcsökkenés nem fogja éreztetni úgy a hatását, mint elsőre gondolnánk. Továbbá a takarmánygyártásban érintett egyéb alapanyagok, mint a különböző puffer- és mikroelemek, a fehérjék, így a szója is magas árszinten maradtak. Összességében kimondható, hogy az utóbbi 2-3 hónap alatt jelentősen megfordult a világ.

Tavaly rekord alacsony volt a kukoricatermés Magyarországon, emiatt importra szorulunk a terményből, és jelenleg is áramlik be az ukrán kukorica az országba. Mennyi import kukorica jöhetett be körülbelül az országba tavaly óta? Sikerült pótolni a hazai hiányt?

Egy év alatt 48 millió tonna export árualap jött ki Ukrajnából, ami brutális mennyiség, Magyarországon például egy átlagos évben van összességében 16 millió tonna gabona termés. Azt mindig tudtuk, hogy Ukrajna komoly exportpotenciállal rendelkezik, de most, amikor bizonyos csatornák bedugultak, még szembetűnőbb lett. Hazánkban mindez azt jelentette, hogy míg eleinte napi 2-4 ezer tonna áru érkezett be Ukrajnából a gabonafolyosón, ez ma már a 12-15 ezer tonnát is bőven meghaladhatja, vagyis ha az ár és a logisztika is kedvez, akkor havonta akár 350-400 ezer tonna is bejöhet hozzánk. Az biztos, hogy 2023 február közepéig egymillió tonnát meghaladó, 1,1-1,2 millió tonna kukorica jött be az országba Ukrajnából. Nehéz megmondani kinek lehet rossz, és kinek jobb az, hogy ukrán kukoricával igyekszik Magyarország pótolni a hiányt, azt viszont tudjuk, hogy az elmúlt évben rekord alacsony, 2,372 millió tonnás kukoricatermés volt itthon, aminek ráadásul a 60-70 százaléka toxinnal szennyezett, ilyen jelentős toxinszennyezés 11-12 éve nem volt.

Ha nem érkezett volna gabona Ukrajnából Magyarországra, akkor a hazai állatállomány 30 százalékától el lehetett volna búcsúzni, hiszen nem lett volna mivel etetnünk. A kukorica induló készlete alig volt, importból ebben az esetben be kell hozni 2,2-2,3 millió tonnát ahhoz, hogy meglegyen a majdnem 5 millió tonna felhasználásunk. Az biztos, hogy még biztosan fog érkezni legalább 1 millió tonna gabona Ukrajnából hazánkba.

Több helyen lehetett olvasni arról, hogy az ukrán árunak rossz a minősége, nem ellenőrzött stb. Mi a helyzet valójában, tényleg fennállnak ezek a problémák, van ok aggódni?

Jelenleg az okozza az egyik legnagyobb problémát itthon, hogy azoknak a gazdáknak, akiknek rendelkeznek még készletekkel, a termés egy része aflatoxinnal szennyezett. Ukrajnában a 2022-es termésben fuzárium szennyezéssel lehet inkább találkozni. A fuzárium szaporodásbiológiai problémákat okozhat. Vigyázni kell tehát az ukrán gabonával, nagyon fontos, hogy a fizikai tisztasága rendben legyen, nem mindegy az sem, milyen növényvédelmet kapott, és nem mehetünk el a GMO kérdése mellett sem.

Mi várható idén a magyar földeken, és mire készülhetnek a termesztők? Vannak olyan növények, amelyek akár a kukorica helyett, de nagyobb hangsúlyt kaphatnak majd a következő években itthon?

Lehet, hogy idén lesz az első olyan év, amikor az állattenyésztők tartják majd el a növénytermesztőket. Ha most valaki szeretne új kukoricát vagy búzát venni, akkor 90 forint körüli áron megkaphatja tonnánként, ugyanakkor a baromfi ára például nem csökkent, a sertésé végre elkezdett növekedni. A tejtermelőknél lehet gond, mivel jelenleg a spot ár csökken, továbbá a kereskedelmi láncok árképzésében a feldolgozott tejtermékek árai nincsenek összhangban a nyerstej árával és változásaival. A GVH jelenleg is vizsgálja ezeket az anomáliákat. Az állattenyésztőkkel szemben a növénytermesztőknél most csökkenő árak vannak, ám az időjárás szempontjából most optimális a helyzet, hiszen az elmúlt három hónap átlagában a talaj telítettsége 90 százalékos, ami kedvez a vetéseknek. Mind az árpánál, mind a búzánál az elmúlt hat év legnagyobb területét vetették el itthon a gazdák, az árpa 332 ezer hektár, ami 20 ezer hektárral több a tavalyinál, az őszi búzánál pedig egymillió hektár fölött van a terület, ami 70-80 ezer hektáros növekedést jelent. Az őszi káposztarepcénél azonban folyamatos csökkenés figyelhető meg, 6 év alatt majdnem megfeleződött a termőterület. A csökkenés az időjárási anomáliák és a gazdaságossági okokban keresendő.

Kulik Zoltán (Forrás: Mónus Márton)
Kulik Zoltán (Forrás: Mónus Márton)

Mi a helyzet most a takarmánypiacon Európát és Magyarországot tekintve? Mennyire elérhetőek most az egyes alapanyagok a gyártók számára, illetve milyen áron?

Nem túl jó a helyzet, a világ takarmánygyártása ugyanis 5 millió tonnával, 1,266 milliárd tonnára csökkent, ami még nem is lenne olyan nagy probléma, az azonban már aggodalomra ad okot, hogy csak Európában 13 millió tonnás - 276 millióról 263 millió tonnára - csökkenés történt, ami 5 százalékos visszaesést jelent. Ebből a legnagyobb visszaesés - 13 százalékos, majdnem 5 millió tonnás - Spanyolországban történt. A világ takarmánygyártásából a legnagyobb csökkenést - 10 millió tonnás - globálisan a sertés érte el, kizárólag Európában összesen 7 millió tonnával csökkent a sertéstakarmány egy év alatt. Magyarországon biztos, hogy a legnagyobb vesztes a baromfiállomány a madárinfluenza miatt, itt 9 százalékos a csökkenés, ezt követi a sertés, ahol 6 százalékos az állománycsökkenés, a szarvasmarhánál pedig 2. Mindezek alapján elmondható, hogy 2023-ban 2-3 százalékkal kevesebb takarmány fog kelleni idehaza.

A magyar sertéstenyésztők nagyon nehéz időszakon vannak túl, de bízunk abban, hogy ha megmaradnak a 700 forint körüli árak, és csökken a gabonaár, akkor jobb évük lehet 2023-ban. A baromfinál nem rosszak az árak, a tojástermelőknél pedig kiemelkedően jók voltak, ezért is kicsit optimistábban futunk neki az idei évnek a hazai állattenyésztést tekintve. De a növénytermesztőknek is van okuk pozitívabban látni a helyzetet, ha az időjárás jó lesz, jó termésátlagokat, és akár rekordterméseket is tudnak majd realizálni.

A magyarországi állattenyésztés évek óta kvázi gödörben van. Mi a helyzet most az ágazatban, milyen a hangulat, illetve mi várható 2023-ban? Mely állattartók vannak a legrosszabb helyzetben, és miért? Jellemző-e, hogy megnőtt a csődök száma a szektorban az utóbbi időszakban, várható-e, hogy sokan inkább abbahagyják az állattenyésztést, és más irányban folytatják tovább?

Az elmúlt 10 évben megéltünk mindent. Olcsó felvásárlási árakat, olcsó pénzt, áruhiányt, minőségi problémákat, járványokat, inflációkat. Az idei év kihívása a hatásos cash-flow menedzsment lesz. Minden olyan mértékben megdrágult, hogy komoly nehézséget jelentett megvenni az inputanyagokat, és fenntartani, valamint finanszírozni az egyes ágazatokat. A takarmánygyártásnál ráadásul kész horror volt, hiszen míg 2020-ban 260 milliárd forint volt a kibocsátás, most 700 milliárd, úgy, hogy három évvel ezelőtt az összes finanszírozás nem tett ki 7 milliárdot, most pedig több mint 100 milliárd forint. A kérdés most már az, hogy lesznek-e csődök az állattenyésztésben itthon, és ha igen, azok milyen mértékűek.

Szerintem elértük a drágulások csúcsát, és most már egyfajta visszaalakulás van. Az élelmiszer egy magasabb polcra került, és ezt az árat mi magyarok is kénytelenek vagyunk megfizetni, habár sokkal nehezebben, mint a nyugati országokban hiszen a fizetések messze elmaradnak az ottaniaktól. Ez a tendencia természetesen fogyasztáscsökkenéshez vezet, az ár ugyanis nem fog visszaállni a két évvel ezelőttire. Magyarországon azért volt a legnagyobb az élelmiszer-infláció, mert nagyon alulról indultak az árak a többi európai országhoz képest.

A Vitafortnál a kutatás-fejlesztés mindig nagyon hangsúlyos volt, melyek most a legmeghatározóbb kutatás-fejlesztési programok a cégnél?

Ha az EU-s forrásokat felhasználjuk, új lehetőségek nyílnak meg előttünk, a Vitafortnak jelenleg is 13 futó K+F projektje van, amelyek összértéke majdnem 9 milliárd forint. Emellett több nemzetközi projektben - ahol ténylegesen piacképes termékek születnek - is részt veszünk, ezek összértéke 17 millió euró. Ázsiában nagyon erőteljesen jelen van a cégünk, ott például egy rovarfehérje pilot üzemmel is rendelkezünk. Látunk benne fantáziát, és habár nem hiszem, hogy Európában ennek releváns nagyságrendje lenne, máshol igenis meghatározó lehet a jövőben a rovarfehérje, hiszen ahogy nő a Föld lakossága, egyre nagyobb a fehérjehiány, igenis megvan a maga helye és szerepe ennek is. Egy olyan nemzetközi projektben is benne vagyunk Laoszban, ahol algákat is felhasználunk fehérjepótlásra, de foglalkozunk Magyarországon is a hazai tavakban található békalencsével ugyanezen célból.

Forrás: Vitafort Zrt.
Forrás: Vitafort Zrt.

Az elmúlt néhány év nehézségeit tekintve, milyen tervekkel vágott bele a cég a 2023-as évbe?

Idén átadjuk a cég történelmének legkomolyabb beruházását, Közép-Kelet-Európa legmodernebb takarmánygyárát, ami egy 40 méter magas, 9 emeletes, csaknem 7000 négyzetméteren megvalósuló komplexum. Fontos, hogy vizionáljuk a jövőt, és olyan technológiákat alkalmazzunk és telepítsünk, amelyek ideálisak többek között robottápok előállítására. A beruházás még a koronavírus okozta válság előtt kezdtük el, és az eredeti tervekhez képest mindössze 3-4 hónap csúszással sikerül majd átadnunk. A folyamatos fejlesztések mellett a cég számára fontos a nemzetközi piactér is, ezért igyekszünk a világ minden táján ott lenni, A Vitafort megalapította Pakisztánban az első magyar-pakisztáni mezőgazdasági vegyesvállalatot, ahol halneveléssel foglalkozunk. A fejlett országokban jelentős piaci térnyerést a magyar mezőgazdaság és takarmányipar nem tud elérni, ezért érdemes a kisebb fejlődő, feltörekvő országokra összpontosítani, ahol a magyar agrárium felhalmozott tudása eredményesen kamatoztatható.

Címlapkép forrása: Mónus Márton

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?