A Váchoz közeli DCM Horgásztó vezetősége azzal kereste meg Szarvas Zoltánt, hogy segítsen a tó medrének és halállományának feltérképezésében. Nem horgászatról volt szó, hanem egy műszeres felmérésről, melynek során megalkotnak egy medertérképet, amelyen megjelölik a nagyobb akadókat és megbecsülik a halállományt is - olvasható a Pecaverzum oldalán.

Ahogy a szerencsés horgász mondta kifejezett kérés volt a harcsák esetleges megtalálása. Nagyobb méretű egyedből kevés mutatkozott az évad során, de kisebb, 10 kiló alatti példányok kerültek azért horogra. A tó intenzív horgászata miatt olyan inaktív időszakban kellett a felmérést elvégezni, amikor horgászok már nincsenek, de még nem fagy le a tó. Végül addig-addig halogatták és kerülgették a szeles, esős napokat, hogy december utolsó hetére maradt a munka. 

A hideg vízben azt kaptuk, amit vártunk, nagyobb részek voltak üresek, viszont volt pár elképesztő méretű halcsapat összeállva. Találtam olyan medenceszerű kifürdéseket, melyek átmérője a két métert is meghaladta, ezt általában nem kis halak alkotják meg. Két ilyen igen nagy kifürdés mellett találtunk nagytestű halakat

- összegezte a tapasztalatokat Szarvas Zoltán.

A szakember egyből jelezte Lestyán Zoltánnak, a horgásztó vezetőségi tagjának, hogy ezek jó eséllyel harcsák. Végül a javaslatára úgy döntöttek, hogy csónakból dobnak párat, hátha kapásra bírják őket, hiszen hétágra sütött a nap és tavaszias volt az idő. Az eredményre nem sokat kellett várni, a negyedik dobásra megvolt a hal. A fárasztás mintegy 70 percet vett igénybe, és Szarvas Zoltán szerint nem volt még része fárasztóbb küzdelemben. Mint mondta, többször úgy meg kellett terhelnie a felszerelését, hogy csak remélni tudta, hogy ki fogja bírni. A harcsa méreteit látva a horgászok úgy döntöttek, hogy nem húzzák be a halat a csónakba, inkább kipányvázták a halat a vízben a csónak mellett. Ezután kiszabadították a műcsalit, majd a hatalmas harcsát óvatosan a partra vontatták. 

A harcsával végül „tökéletes állapotban” érték el partot. A hossza 240 centiméter volt, a pontos tömegét - mivel csak 50 kilóig mérő eszköz állt rendelkezésre - nem tudták megállapítani, de a parton összesereglett egyesületi tagok és horgászok becslése szerint 80 kiló körül lehetett. A horgászok annyira kíméletesen bántak a hallal, hogy még a vízből sem emelték ki. Negyedórát hagyták regenerálódni, majd csak annyira fektették matracra, hogy a fényképek elkészülhessenek, aztán visszaengedték a vízbe.