A háromszáznál több szarvasmarhát tartó telepeken jól ismert jelenségnek számít az ún. elveszett tehén szindróma (loser cow syndrome), amikor a beteg vagy valamilyen rutinszerű beavatkozást, így például körmözést, mesterséges termékenyítést vagy elléshez segítséget igénylő állatot gyakran nem veszik észre a tehenészetekben a munkaerő hiánya vagy annak szakképzetlensége miatt - írja a MATE közleményében. A piacon jelenleg elérhető precíziós szarvasmarhatartási rendszerek már valamelyest kezelik ezt a problémát, hőség idején azonban ezek sem kellően hatékonyak, hiszen hőstressz esetében az állatok mozgási aktivitása és szociális viselkedése megváltozik, amit a rendszer gyakran tévesen értékel és ok nélkül küld riasztást a tulajdonosnak.
Az állategészségügyben meghatározó vállalatcsoporttal kötött megállapodást a MATE
A MATE és a Béke Agrár Kft. alkotta konzorcium ezt a problémát igyekszik csökkenteni. A tervezett rendszer az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és szívműködését fogja mérni, a nagymennyiségű adat elemzése alapján pedig képes lesz az ivarzás és az ellés időpontjának megbízható előrejelzésére, akár hőstressz-időszakban is. Mindezek hatására a gazdaságilag legfontosabb szaporodási mutatók is javíthatók lesznek a hőstressz időszakában. A rendszer alapja a szívritmus és a szívritmus-változékonyság elemzésén alapuló stresszmonitoring, amely gyakorlati körülmények között egy teljesen új területet jelenthet az állattenyésztési tudományok területén.
A fejlesztés révén lehetőség nyílik majd a betegségek akut szakaszban történő felismerésére és az aktuális stresszállapot validált szívműködési mutatókkal történő folyamatos, élethosszon át tartó monitorozására. A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00164 azonosítószámú projekt során fejleszteni kívánt rendszerre az egész világon, minden tejelő szarvasmarhatartással foglalkozó üzemben szükség van, hiszen a klímaváltozás minden olyan országot érint, ahol szarvasmarhatartásra épülő állatitermék-előállítás folyik.
