Ez az uniós szinten elismert megjelölés nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járul hozzá, hanem - a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl - a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelent. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek - írja a FruitVeB.
Megőrülnek külföldön a magyar borokért: nem is hinnéd, mennyit fizetnek érte
A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik. A jelenleg PGI oltalom alá eső termékek, (a mai nappal összesen 1586 ilyen termék létezik) az eAmbrosia adatbázisban találhatók meg, illetve azok a termékek is, amelyekre már benyújtottak ilyen kérelmet (a Derecske almára például 2018-ban nyújtották be a kérelmet, általában hosszadalmas az eljárás). A PGI oltalom alá jelenleg Magyarországról a zöldségek és gyümölcsök közül a makói vöröshagyma, a hajdúsági torma, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a gönci kajszi, a szentesi paprika, az őrségi tökmagolaj, a makói és a hegykői petrezselyemgyökér, a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye, a nagykörűi ropogós cseresznye, a budaörsi őszibarack, az újfehértői meggy, a jászsági nyári szarvasgomba, a Fertőd vidéki sárgarépa és a tuzséri alma esik, de kérelem alatt áll már többek között a szabolcsi alma is.
