Most már biztos: 2022 nem a beruházások éve lesz a magyar agráriumban

Most már biztos: 2022 nem a beruházások éve lesz a magyar agráriumban

agrarszektor.hu
A magyar mezőgazdaságban nincs akkora tőketartalék, hogy egyszerre önerőt hozzon egy beruházásba a támogatás és a bankhitel mellé, és mellette a termelés forgóeszköz-szükségletét biztosítsa - hangzott el a Portfolio Agrárium 2022 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén Kecskeméten. A szakemberek beszéltek arról is, hogy a következő időszakban a kamatok növekedése miatt komoly költségnövekedések várhatóak a beruházásokban, de szóba került a magyar agrárium erőssége és forrásigénye is, valamint az, hogy aki teheti, annak még most lenne célszerű hitelt felvennie és beruházásba kezdenie.

Csak idén 2 százalékponttal emelkedtek a banki kamatok, a bankrendszer pedig nagyon lassú a hitelkamatok lekövetésében. Az előrejelzések szerint még ha nem is lesz további emelkedés, akkor is 7-10%-os hitelkamatok lesznek, miközben mindenki az alacsony finanszírozási költségekre, a 2,5%-os kamatokra készült - hangzott el a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. Arra a kérdésre, hogy mi várható a következő időszakban, hogyan fogják kifizetni ezeket a magasabb kamatokat a beruházó gazdálkodók, Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divíziójának vezetője elmondta, hogy jelenleg a gazdaság minden szereplőjének várakozásai befolyással lehetnek a helyzetre. Ahogy a szakember fogalmazott, jól ismert közgazdasági tény az, hogy vannak önbeteljesítő jóslatok: vagyis ha mindenki recesszióra készül, és arra, hogy csökkenteni kell a fogyasztást, vissza kell venni és megszorításokra van szükség, akkor ez be is fog következni. Fetter István szerint a CIB Csoportnak fontos szerepe van abban, hogy ne keltsenek pánikot, és ne ragadják ki azokat a negatívumokat, amikkel amúgy tisztában vannak. Ilyen komoly problémák például az orosz-ukrán háború, és annak lezárása, a koronavírus jelenléte és hatásai, valamint ezek gazdasági következményei: így például az inputanyagok, az energia árának növekedése, a munkabérek emelkedése. A szakember szerint ugyanakkor azt kell látni, hogy vannak jelek, amelyek rövidtávon problémát okozhatnak, de a CIB-nél ők úgy gondolják, hogy közép- és hosszútávon jól is ki lehet majd jönni a helyzetből, hiszen nagy problémák nincsenek, a foglalkoztatottság mértéke, az idei évre jósolt gazdasági növekedés is biztató.

A kamatok valóban elkezdtek növekedni, de ezt az időszakot most még át lehet vészelni más támogatott programokkal, de kérdéses, hogy ezek hogy alakulnak a jövőben. Az NHP-t kivezették, de a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program még megvan, ahogy az EXIM és más programok is. A következő időben nagyon fontos lesz a garantőr, vagy kezességet nyújtó szervezetek szerepe. Még most is nagyon kedvezményesen lehet finanszírozáshoz jutni, még ha csak korlátozottabban, hiszen ezek egy része már kifutás alatt is van. Az viszont tény, hogy ilyen kamatszint felett sokkal nehezebb hitelt felvenni és beruházni

- mondta Fetter István.

Fetter István

Arra a kérdésre, hogy a támogatások előtt állók most vegyen föl hitelt, vagy várjanak 3-6-9 hónapot, Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gazdálkodóknak még most kell döntést hozni, mert később csak rosszabbak lesznek a körülmények. Aki még most tud élni a lehetőséggel, az tegye meg, ellenkező esetben ugyanis komoly kiadásokra kell készülnie. A szakember elmagyarázta, hogy a 2,5% és a 7,5% között akkora különbség van, ami akár azt is jelentheti, hogy az első 4-5 évben 40%-kal is magasabb lehet a törlesztőteher, és ezt nem biztos, hogy a projektek ki tudják gazdálkodni.

Hollósi Dávid

A következő időszakban várható támogatásokkal kapcsolatban Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy ők pénzügyi intézmény, vannak szabályok, amiknek meg kell felelniük, és bár a kockázatkezelés náluk is számít, alapesetben is a kockázatok 80%-át átvállalják a bankoktól. A mostani, a pandémia miatti átmeneti időszakban ez június 30-ig fog tartani, de az orosz-ukrán háborúból kifolyólag bizonyos korlátozott mértékben egy ideig még, bizonyos feltételekkel akár 90%-ig is át tudják vállalni a kezességet. Herczegh András elmondta, hogy az AVHGA egyszerre gondolkodik alapítványként és garantőrként: bár a kockázatérzékenységük megvan, nem akarják csökkenteni a kezességvállalásuk mértékét, noha az egyedi ügyekben lehetnek eltérő döntések. Az ügyvezető igazgató beszélt arról is, hogy az alapítványnál jelenleg a beruházásoknál az Agrárminisztérium által adott kezességi díjtámogatásnak köszönhetően az ügyfélnek fixen csak 0,25%-os garanciadíjat kell fizetnie, vagyis a 15 éves futamidő alatt az nem fog növekedni.

Ha csak a kockázatokat, a tőkeköltségeket és a potenciális nyereséget nézik, akkor a bankoknak érdemes igénybe venniük az alapítvány szolgáltatásait. 2022-ben eddig 140 milliárd forintnyi hitelt garantáltak 3 hónap alatt, összességében pedig már meghaladták az 500 milliárdot is

- emelte ki Herczegh András.

Annak kapcsán, hogy mi várható a támogatott hitelkonstrukciók terén, Balczó Barnabás, a MFB Invest Zrt. vezérigazgatója elárulta, hogy azzal kell számolni, hogy a 2022-es kamatkörnyezet egészen más lesz, mint az, amit eddig megszoktak az emberek. A kérdés az, hogy a támogatott hitel és a 2,5%-os hitel közötti költséget ki és hogyan fogja odatenni? A szakember emlékeztetett, hogy a vidékfejlesztési támogatásoknál az uniós forrásokhoz az állam egy kormányrendelet értelmében 80%-os tagállami hozzájárulást (nemzeti társfinanszírozást) tesz hozzá, ami egy nagyon jelentős összeg, és bizonyos kitettséget okoz a költségvetésnek és a Pénzügyminisztériumnak. Balczó Barnabás szerint ezt a kérdést a támogatások oldaláról kellene megfogni: jelenleg átlagosan 50%-os támogatási intenzitás van, de ezzel nincs megoldva a beruházási önerő része. A szakember szerint a támogatások során megítélt összeg egy részét, 3-5-8%-ot arra kellene fordítani, hogy a piaci hitel és a kamattámogatott összeg közti rést bepótolják.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi környezetben milyen mértékben valósulnak meg a beruházási projektek, Herczegh András elmondta, hogy ha megvan a támogató határozat, akkor a hiteligénylés és a garanciavállalás az esetek döntő többségében 6-9 hónapon belül megtörténik. Ha viszont erre nem kerül sor, akkor 1,5-2 év után már nagyon ritkán valósul meg az adott beruházás. Ilyenek pedig előfordulnak, például az építési árak elszállása miatt is. A szakember azonban úgy látja, van két pozitívum, ami optimizmusra ad okot: az utóbbi időben felgyorsult a Magyar Államkincstár ügyintézése, illetve az Építési Normagyűjteményben egy új rendelkezés kapcsán ezeket elismeri az irányító hatóság, és így a költségek menet közben növekedhetnek. Herczegh András szerint ezek olyan kormányzati intézkedések, amelyek segíthetik a beruházásokat. Az azonban jó kérdés lehet, hogy az új tervben a hasonló célokra milyen feltételek lesznek majd, és ezek ismeretében hogyan fognak számolni és tervezni a gazdák: inkább felveszik a hitelt és megcsinálják a tervezett beruházást, vagy várnak még, hátha később kedvezőbb feltételek lesznek? Amit szét kell választani: a források biztosítását, hogy a rendelkezésre álljanak és a jogalapok kérdését, hogy azok ne ütközzenek uniós joggal.

Herczegh András

Pesszimizmusát fejezte ki Vidékfejlesztési Program következő 1-1,5 éves időszakát illetően Hollósi Dávid. A szakember elmondta, hogy a termelési költségek elképesztően megemelkedtek az elmúlt hónapok során, ezt pedig forgóeszközzel kellene fedezni. A gond csak az, hogy a magyar mezőgazdaságban nincs akkora tőketartalék, hogy egyszerre önerőt hozzon egy beruházásba a támogatás és a bankhitel mellé, és mellette a termelés forgóeszköz-szükségletét biztosítsa.

A 2022-2023-as év nem a beruházási boom-ként fog bevonulni a magyar mezőgazdaság történelmébe. Utána viszont, ha egy konszolidálódó helyzet alakul ki a gazdaságban, az infláció, az ellátási láncok, a háború tekintetében, akkor egy erős összefogással meg tud valósulni az az elképzelés, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonysága megközelítse a nyugati versenytársakét. Ehhez pedig muszáj lesz beruházni

- jelentette ki Hollósi Dávid.

A szakember szerint jelenleg azonban nem ez köti le a gazdálkodók figyelmét. Banki oldalról sokszor meg kell menteni a beruházót önmagától, amikor túlzott optimizmussal látna neki a projektbe. A környezet most nem olyan, hogy most nagy beruházási boom-ot hajtson végre az ágazat, most inkább a dolgok átgondolásának van itt az ideje.

A magyar agrárium állapota és ereje kapcsán Fetter István elmondta, hogy szerinte a mezőgazdaság erősebb mint 2008-as nagy gazdasági válság idején volt, hiszen a koronavírus hatása és a jelenlegi gazdasági környezet ellenére sem voltak nagy bedőlések, sem az ágazatban, de úgy nagy általánosságban a gazdaságban sem. Voltak ugyan céltartalék-képzések, de ezek vélhetően részben vissza is lesznek írva, de összességében elmondható, hogy a bankok és az ügyfelek jól vizsgáztak. A CIB Csoport úgy látja, a mezőgazdasági társaságok nagyon tisztességesen, becsületesen vállalják a kamatfizetést és a tőketörlesztést, és nagyon sok különböző terméket és lehetőséget lehet nekik kínálni. Ebben a szektorban is fontos a digitalizáció és annak erősítése, hogy akár papírmentesen, online is el lehessen jutni az agrárvállalkozásokhoz. A témához kapcsolódva Hollósi Dávid kifejtette, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évek NHP-s támogatáspolitikai befektetései miatt sokkal jobb technológiai állapotban van, mint 10 éve. Elindult egy erős felzárkózási folyamat.

A beruházások most vizsgáznak, most termelnek, most hozzák vissza a beléjük fektetett összegeket. Nincs azzal baj, ha egy pillanatra megtorpan az ágazat. Lehet, hogy a következő fél évben rendeződik a helyzet: a gazdaság a koronavírus és háború után normalizálódik, a kamatszintek redukálódnak - mutatott rá Hollósi Dávid. Balczó Barnabás hozzátette, hogy az elmúlt egy hónapban duplájára emelkedett a sertés ára. Ezért azok a cégek, akik eldöntötték, hogy 2019-ben vagy 2020-ban pályáznak, elnyerték a pályázatot és meg is kezdték a megvalósítást, azok most abban bíznak, hogy a nyár elejére egy magasabb ár fog beállni. Herczegh András ugyanakkor rámutatott, hogy bár az agrárcégek bukási aránya jóval alacsonyabb, mint más ágazatoknál, a beruházásokhoz és a napi finanszírozáshoz a forrásigényük 3-szor akkora, mint más szektoroknak.

Bán Zoltán, Balczó Barnabás, Fetter István, Herczegh András, Hollósi Dávid

Arra a kérdésre, hogy hogyan is működik valójában az MFB Invest Zrt., Balczó Barnabás kifejtette, hogy itt mindig támogatás-előfinanszírozás van szó, nekik csak a támogatási döntést kell bemutatni, nem is kérnek más biztosítékot. Az előfinanszírozás átfutása gyors, és egy előlegszámlára szoktak utalni. Amikor pedig a beruházás befejeződik, ők azonnal távoznak a cégtől. Ami számukra egyfajta plusz, az az adatszolgáltatás a cégek részéről. Balczó Barnabás szerint óriási szükség lenne azonban arra, hogy az ügylet mindkét oldalán álló fél értse, miről is van szó.

A bankok oldaláról fontos lenne, hogy legyen egy mezőgazdasági edukáció, hogy értsék a mezőgazdaságot. Az agrárvállalkozásoknak pedig azt kell még megérteniük, hogy miről is szól valójában a tőkefinanszírozás. Ha lesz lehetőség önerő finanszírozására, akkor azért fogunk beszállni a cégekbe, hogy annak ne az első évtől kelljen törlesztenie, hanem csak 10 év múlva kelljen kifizetnie a hozamot

- mondta Balczó Barnabás.

Felmerült az a kérdés is, hogy a bankok vajon képesek lesznek-e arra, hogy korlátlanul finanszírozzanak forgóeszközt az agrárvállalatoknak. Ezzel kapcsolatban Fetter István kijelentette, hogy alapvetően nyitottan állnak a kérdéshez, de minden esetet egyedileg kell vizsgálni. Az biztos, hogy a mezőgazdasági vállalkozások alacsony bedőlési rátája és a digitalizáció terjedése komoly pozitívumnak számítanak a kérdést illetően. Hollósi Dávid viszont úgy fogalmazott, hogy lesz forgóeszköz, de önerő és fedezet nélkül a bank semmit se tud finanszírozni. A hitel az önerő kiegészítésére szolgál, nem pedig annak helyettesítésére - tette hozzá a szakember.

A Portfolio Agrárium 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?