Világviszonylatban nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, azaz a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada kárba vész. Magyarországon ez nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent, fejenként mintegy 68 kilogrammot évente, amelynek nagyobbik része a háztartásokban termelődik.
A pazarlás mértékét kizárólag becsülni lehet, de reálisabb képet kaphatunk, ha e becslés háztartási mérésen alapszik. Ilyen mérés a közép-kelet-európai régióban elsőként Magyarországon készült 2016-ban, amelyet a Nébih Maradék nélkül programja végzett el az EU által ajánlott módszertan szerint. A felmérés révén kiderült, hogy hazánkban az élelmiszerhulladék éves mennyisége a fentebb már említett, fejenkénti 68 kilogrammra tehető, aminek csaknem a fele megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel, vagyis pazarlás. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök.
A 2016-os adatok frissítése, valamint az élelmiszerpazarlási tendencia alakulásának vizsgálata érdekében a Nébih idén novemberben megismétli a felmérést, amelyhez önkéntesek jelentkezését várja, tudhattuk meg a hivatal közleményéből. A felmérés mintegy 100 háztartás bevonásával zajlik majd, az adatokat anonimizált formában dolgozza fel a hivatal. A résztvevőknek egy héten keresztül kell ún. "hulladéknaplót" vezetniük arról, hogy pontosan mennyi és milyen típusú élelmiszer kerül a szemetesbe a háztartásukban. A szükséges mérőeszközöket (konyhai mérleg, mérőedény) a hivatal biztosítja, emellett bármilyen kérdés esetén a szakmai koordinátorok folyamatosan a résztvevők rendelkezésére állnak. Az érdeklődők jelentkezési szándékukat a maradeknelkul@nebih.gov.hu e-mail címen jelezhetik.
