Az erdei fülesbaglyot választották 2020 Év madarának - mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Egy hónap alatt összesen 6576 darab szavat érkezett, amelyek 48 százalékát az erdei fülesbagoly, 35 százalékát a füleskuvik, és mindössze 17 százalékát az uráli bagoly kapta. 

Orbán Zoltán kitért arra is, hogy habár a baglyokat sokan a bölcsesség szimbólumának tekintik, valójában nem kivételesen intelligens madarak. Tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt viszont valóban érdekesek. Jelenleg döntően a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti ezeket a madarakat.

Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, és viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Hazai fészkelő-állománya 6 500 - 12 000 párra tehető.