Egyéni vállakozások
A felmérésben 1763 egyéni gazdaság szerepelt. Ez a minta a 2016. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás keretében regisztrált, 4 ezer euró STÉ-nél nagyobb egyéni gazdaságokat reprezentálja, melyek száma 108 ezret tett ki. A vizsgált 108 ezer gazdaság az összes egyéni gazdaság által használt földterület 92 százalékát művelte, illetve a hozzájuk kapcsolódó STÉ 89,2 százalékát állította elő.
A bruttó termelési érték átlagos nagysága a 2016. évhez képest 2 százalékkal, 495,19 ezer forint/hektárra nőtt. Ezen belül az egy hektárra jutó értékesítés nettó árbevétele, valamint a közvetlen támogatások 2, illetve 4 százalékkal nőttek. Ha az egyéni gazdaságok eredményét korrigáljuk az éves munkaerőegységre jutó minimálbérrel, akkor az adózás előtti eredményük 143,8 ezer forint/hektárra csökken. A korrigált jövedelem az előző év azonos mutatójához képest közel 4 százalékkal növekedett.
A gazdaságok költségszerkezete az általános tendenciáknak megfelelően változott. Az anyag jellegű ráfordítások elhanyagolható mértékben (4 százalékkal) csökkentek, ugyanakkor a bérköltség 16 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az egy hektárra jutó beruházások értéke az előző évhez képest alig változott (62,67 ezer forint). A hosszú lejáratú kötelezettségek értéke 7 százalékkal, 32,5 ezer forint/hektárra emelkedett, a saját tulajdonú termőföldek értéke 5 százalékkal nőtt.
Társas vállalkozások
A 2017. évi felmérésben 408 társas vállalkozás szolgáltatott adatokat. A minta a 2016. évi összeírás keretében regisztrált összes társas vállalkozás közel 88 százalékát, 7664 üzemet reprezentál, amelyek a szektor STÉ-jének gyakorlatilag a 100 százalékát állítják elő, illetve a földterületet is közel ilyen arányban használják.
A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye (103,54 ezer forint) 57 százalékkal nőtt - ami az inflációt is figyelembe véve reál értéken - a 2012-es csúcsszintet is éppen meghaladta. A társas vállalkozások árbevétele 6 százalékkal nőtt, és a jövedelmezőséget a növekvő támogatások tovább erősítették (5 százalékkal, 124,89 ezer forint/hektárra emelkedett), így összességében a bruttó termelési érték 7 százalékkal emelkedett.
A meghatározó költségek közül a legnagyobb mértékben a bérköltség és a biztosítási díjak emelkedtek 11, illetve 12 százalékkal. Az egy hektárra jutó költségek között néhány csökkent: a műtrágya és a növényvédő szer költsége 4-4 százalékkal alacsonyabb lett, így összességében az üzemi költségek az inflációtól elmaradó mértékben csupán 3 százalékot emelkedtek.
A 2016. évi beruházási mélypont után, amikor a nettó beruházás negatív lett (azaz a beruházások még az amortizációt sem fedezték), a társas gazdaságok majdnem rekordmértékű fejlesztést hajtottak végre (144,84 ezer forint hektáronként). A Vidékfejlesztési Program nem járult hozzá a kimagasló beruházási eredményekhez, ugyanakkor rendkívül kedvező volt a finanszírozási környezet: a fejlesztési hitelek állománya 29 százalékkal bővült A beruházások saját finanszírozásával összefüggésben a vállalkozások likviditási rátája 8 százalékot romlott.
