Az afrikai sertéspestis (ASP) Grúziából kiindulva Oroszországon, Lengyelországon és Csehországon keresztül érkezett meg Belgiumba - néhány év leforgása alatt. Csak idő kérdése, hogy mikor jelentik be Európa legnagyobb sertéstermelői, hogy detektálták az első vírusos esetet. A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) idei ülésén aggódva tárgyalták a résztvevők, hogy egy esetleges járvány a teljes szektorra nagy csapást mérne. Az ASP megjelenése esetén Albert Hortmann-Scholten, az alsó-szászországi mezőgazdasági kamara üzemgazdasági szakterületének vezetője kétszámjegyű milliárdos károkra számít, természetesen euróban - még akkor is, ha csak a vaddisznóállományt érinti a kór.
Németország egy csapásra elveszítené a legfontosabb felvevőpiacait, csak Hongkong és Kanada maradna nyitott az innen érkező sertéshúsra. Márpedig éves szinten 1 millió tonna sertéshúst és húskészítményt kell elhelyezniük külföldön 1,6 milliárd euró értékben.
- számolt a szakember. Hozzátette: véleménye szerint a kór a következő 20-30 évben itt fog lappangani Európában. Meg kell tanulni együttélni a veszéllyel, és rendelkezni kell vészforgatókönyvvel a baj esetére.
A politikusok feldatának nevezte, hogy olyan kereskedelmi megállapodásokat kössenek a fogadóországokkal, amelyek rendelkeznek biztosítékkal az ASP esetére (ilyen a regionális kereskedelmi korlátozás a teljes ország kizárása helyett). Pozitív példaként említette meg azt az osztrák intézkedést, amelyik a gazdákat védi egy új biztosítással.
