A digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és a kisgazdaságok esetében, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet az esélyegyenlőséget biztosítani - fejtette ki Nagy István a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozást követően az MTI-nek. A miniszter szerint az állam tudja vállalni a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúra megteremtését, és Magyarország az ötödik generációs mobil távközlési hálózat (5G) kiépítésével "nagyon jó úton halad", de a mérethatékonyság is fontos tényező.

A digitalizáció hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a fogyasztók azon jogos elvárásának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdasági termékek nyomon követhetők legyenek a termőföldtől az asztalig. Segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, és hozzájárulhat a fiatalok számára is vonzó technológia környezet kialakításához - mondta Nagy István, rámutatva, hogy az agráriumban "a nemzedékváltás nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban nagyon fontos és kiélezett kérdés". Az adatok feldolgozását és megosztását, cseréjét elősegítő digitalizációnak az időjárási katasztrófák megelőzésében, előrejelzésében és a védekezés megszervezésében is nagy szerepe van. De akár az állatnemesítésben is, hiszen ma már nem elég egy-egy ország adatait ismerni, a hatások felméréséhez elemezni kell a világszerte elterjedt apa- és anyavonalakat, amihez "szabad adathozzáférés" szükséges - fejtette ki az agrárminiszter.

Az IGW keretében folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte, hogy tovább bővült a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes szója termesztése mellett kiálló európai országok köre, ezúttal Guy Parmelin svájci mezőgazdasági miniszter aláírásával Svájc csatlakozott az Európai Szója Nyilatkozathoz, amelyet magyar-német-osztrák összefogással indítottak útnak. Svájcot nagyon sokan tekintik példának, hiszen "az élen jár a környezet megóvásában", ezért csatlakozása "nagy erőt ad ahhoz, hogy Magyarország tovább folytassa a zászlóvivőként végzett munkát" a GMO-mentes mezőgazdaság megteremtéséért - mondta Nagy István.

A január 27-ig tartó expón 61 országból 1750 kiállító vesz részt, ami rekord a vásár 93 éves történetében. Önálló nemzeti standdal 36 ország jelentkezik, ami szintén történelmi csúcs. Magyarország előkelő helyen, Franciaország és Lengyelország mellett kapott helyet. A 600 négyzetméteres közösségi standon hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 12 társkiállító, a többi között borokkal és mangalicából készített hústermékekkel, de gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és bonbonokkal is.