A KSH adatai szerint Magyarország baromfihús-importja 58 százalékkal 71 ezer tonnára nőtt, ugyanakkor baromfihúsexportja19 százalékkal 191 ezer tonnára csökkent. Így a külkereskedelmi egyenleg csaknem 38 százalékkal romlott 2017-ben a 2016. évihez viszonyítva. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (17 ezer tonna), Németországból (13 ezer tonna), Ausztriából (10 ezer tonna) és Hollandiából (7 ezer tonna) érkezett. Lengyelországból csaknem 60 százalékkal, Németországból 68 százalékkal, Hollandiából 48 százalékkal, Ausztriából 11 százalékkal több baromfihúst szállítottak hazánkba. Az AKI vágási statisztikája szerint Magyarországon összesen 200,7 millió darab baromfit vágtak le 2017-ben, ez 4,5 százalékkal kevesebb, mint a 2016. évi vágóhidakra került mennyiség.

A szomorú számok hátterében a kiterjedt madárinfluenza-járvány áll.

- mondja egy 60 ezres állománnyal dolgozó Bács-kiskun megyei termelő. Hiába zárt tartásban nevelik a brojlercsirkét, elég egy apró figyelmetlenség, és megvan a baj. "Ha egy fertőzött vadmadár az udvarra ürít, akkor a gondozó lábbilijén is bekerülhet az ólba a vírus, elég, ha csak egyszer hanyagul kezeli a fertőtlenítőt." A gazda megemlíti, hogy bár ígérték a kárpótlást a jövedelemkiesésért, ez végül elmaradt.

 - magyarázza az okokat Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója. "Egy ilyen lépés előtt az unió előbb adatokat kér: a magyar hatóságoknak pontosan fel kell mérniük, hogy az egyes telepeken mekkora a kár, és Brüsszel csak ezután dönt a támogathatóságról. Pillanatnyilag nincs a kárfelmérésre kapacitás, de az Agrárkamara ígérte a közreműködését." Az igazgató hozzáteszi: a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha maga a Bizottság alkotna jogszabályt a madárinfluenzás károk enyhítésére, hiszen a tavalyi járvány nem egyedi és nemcsak magyar eset. Egy jogszabály lehetőséget teremtene arra, hogy legközelebb gyorsabban nyújthassanak anyagi segítséget a tagállamok a termelőiknek.