Fontos kérdés, hogy az unió következő költségvetésében mekkora összeg áll majd rendelkezésre a Közös Agrárpolitika finanszírozására - hangsúlyozta Brüsszelben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Magyarország a KAP forrásainak megtartásában érdekelt, ennek érdekében pedig hajlandó uniós költségvetési hozzájárulását növelni. Ugyanakkor Magyarország elutasítja, hogy a nemzeti társfinanszírozást bevezessék a KAP egyes pillérében (a közvetlen támogatásoknál), és a jelenleginél sokkal egyszerűbb Közös Agrárpolitika elfogadását szorgalmazza az uniós tárgyalásokon.
Mindez egyrészt a KAP renacionalizációjához vezetne, másrészt további indokolatlan versenyelőnyt jelentene a nyugat-európai gazdáknak - tette hozzá a tárcavezető.
A bizottság terveinek legfontosabb új eleme, hogy a tagállamok a KAP mindkét pillérére - a közvetlen kifizetésekre és a vidékfejlesztési támogatásokra - kiterjedő stratégiai terveket dolgoznának ki, amelyeket a bizottság hagyna jóvá. Ennek gyakorlati megvalósítása viszont aggályosnak tűnik, elsősorban a KAP első pilléres támogatásainál. Magyarország azt várja az Európai Bizottságtól, hogy akár példákon keresztül is világítsa meg, hogy a gyakorlatban hogyan működne az új rendszer a végrehajtás során. Szintén új megoldások várhatók a zöldítésben, mivel a bizottság szakítana a 2013 óta meglévő szabályokkal és új megoldásokat vezettetne be.
Az uniós bolgár elnökség célja, hogy a március 19-i tanácsülésen az agrárminiszterek közös dokumentumot (úgynevezett következtetéseket) fogadjanak el a KAP 2020 utáni irányairól. A miniszteri vita alapjául az Európai Bizottság tavaly november végén megjelent közleménye szolgál, amely javaslatot tesz az új Közös Agrárpolitika kereteire. A 2020 utáni uniós költségvetésre (többéves pénzügyi keretre) vonatkozó javaslat május végére várható, amelyről a döntést a miniszterelnökök hozzák majd meg.
