Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg az Alkotmánybíróság azzal kapcsolatban, hogy a végrendeleti örökösök ma nem kaphatnak megváltást, ha a hatóságok nem járulnak hozzá földtulajdon-szerzésükhöz - állapította meg az Ab. Ezért a testület felszólította az Országgyűlést, hogy december 31-ig alkosson kompenzáló jogszabályt.

A téma azért került az Ab elé, mert egy végrendeleti örökös nem juthatott hozzá a rá hagyott külterületi szántó művelési ágú földekhez. Az illetékes kormányhivatal az elutasító döntéskor a földforgalmi törvény rendelkezéseire hivatkozott, amelyek egy hektár felett csak földműveseknek teszik lehetővé a földszerzést. Mivel az örökös nem minősült földművesnek, tulajdonszerzése nem felelt meg a törvényi feltételeknek.

Ezek után a közjegyző a kérdéses mezőgazdasági ingatlanokat a törvényes öröklés rendje szerint a Magyar Államnak adta át. A végrendeleti örökös e döntést bíróságon támadta meg, ott azonban a közjegyző végzését helybenhagyták. Ekkor az örökös az Ab-hez fordult alkotmányjogi panasszal, amelyben a törvényi szabályozás több rendelkezésének megsemmisítését kérte.

Az Ab mostani határozatában a mulasztásos alaptörvény-ellenességet a földforgalmi törvénynél állapította meg, és írta elő a parlament számára a kompenzáló módosítást. A bíróság döntése szerint közérdekből korlátozhatók a földtulajdon-szerzési lehetőségek, de a végrendeleti örökösnél a hatósági jóváhagyás megtagadásakor vagyoni hátrány jelentkezik. Ezért az Alaptörvényben rögzített arányosság követelménye nem teljesül, ha az örökösök nem kapnak kompenzálást. A mulasztást úgy lehet kiküszöbölni, ha a végrendeleti örökösök az állammal, mint szükségképpeni örökössel szemben vagyoni ellentételezéshez juthatnak - húzta alá az Ab.

A földforgalmi törvény miatt korábban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen. Brüsszel elsősorban a termőföldekre bejegyzett haszonélvezeti jogok megszüntetését, egyes tulajdonszerzési korlátozások életbeléptetését és a tőke szabad áramlásáról szóló uniós elv megsértését kifogásolja. A vitás kérdésekben várhatóan az Európai Bíróság hoz végső döntést.