Vitathatatlan, hogy a hazai borkultúra jelentős fejlődésen ment át az elmúlt 10-15 évben. A nemzetközi sikerek azonban már nem ilyen egyértelműek. Bár világszerte találkozni a nagyobb szaküzletek polcain magyar borokkal, bormarketingünk korántsem nevezhető kiforrottnak, így egyelőre kevés az esélyünk a nagyon erős nemzetközi mezőnyben.
De mi a helyzet az éttermekben?
A gasztronómia világa persze más kérdés. Az egyik legfontosabb étteremkalauz, a brit Restaurant Magazine minden évben felállítja a világ ötven legjobb éttermének rangsorát. A szaklap természetesen idén is közzétette a közel ezer séf, vendéglős, szakújságíró és élelmiszer-szakértő alkotta testület szavazása nyomán született listát.
A már-már művészi teljesítményt jelentő ételköltemények mellett a csúcséttermekben felszolgált boroknak is az elérhető legmagasabb minőséget kell jelenteniük. Ezért is érdemes megnézni a legjobb éttermek borlapjait, melyeket komoly szakértők hosszas szelektálás után állítanak össze.
- mondja Herczeg Ágnes nemzetközi borszakértő, szaktanácsadó.
Lényeges, hogy a bor külföldön egy stabil importőrrel rendelkezzen, és az megfelelően képviselje és promótálja adott pincészet borait. Ezért is könnyebb jelenleg egy nagy nemzetközileg is elismert tulajdonosi háttérrel bejutni a sommelier-khez, mivel egy erős portfólió komolyabb képviseleti rendszert tud nemzetközileg is biztosítani. Jó példa erre a Disznókő: a tokaji csúcspincészet a francia Axa Millésimes csoporthoz tartozik. A csoport portfóliójába tartozó vörösborok és portói borok a világelithez tartoznak, velük együtt tudnak bejutni a Disznókő aszúi, eszenciái a legmenőbb éttermekbe.
- igaz, ez inkább desszertként fogyasztandó, konkrétan kristály kiskanállal, úgynevezett Esszencia angyallal (a Royal Tokaji szintén 2003-as Esszenciája még ennél is drágább: közel félmillió forint).
A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.
