2024. október 10. csütörtök Gedeon

Áldás vagy átok a GMO-mentes Magyarország? - Összecsaptak a szakértők

agrarszektor.hu
Parázs vitát hozott a GMO-ról szóló beszélgetés az Agrárszektor 2016 konferencián. Szakpolitika és tudomány csapott össze, komoly érvek és ellenérvek feszültek egymásnak. Egy dolog biztos: az Alkotmányból jó ideig nem fog kikerülni a genetikailag módosított szervezetek (GMO) mezőgazdasági felhasználásának tilalma.

Pótolhatatlan a szója

Bene Zoltán,a Karintia Kft. cégvezetője nyitó előadásában a hazai szójatermesztés kilátásait elemezte. Elmondta, hogy tavaly világszerte 333 millió tonna szója termett, ebből csak 5 millió tonna az, ami igazoltan GMO-mentes - ez pedig komoly fegyvertény lehet Magyarországnak, ahol kizárólag génmódosítás-mentes szóját termesztenek. Ahogy Bene fogalmazott:

A GMO-mentes, kiváló minőségű magyar szóját tárt karokkal várják Nyugat-Európában.

Hazánkban a szója termőterület az 5. legnagyobb az EU-ban, 61 ezer hektár - az, hogy ilyen nagy mennyiségben termeljük a növényt, részben a terméshez kötött támogatásoknak köszönhető.

Ugyanakkor jelentős ugrás előtt áll a vetésterület 2017-ben: a forgalmi számokból látszik, hogy az érdeklődés ismét rendkívül magas a vetőmag iránt, így akár 80 ezer hektár fölé is emelkedhet a hazai szójatermő-terület. Ha szerencsénk lesz az időjárással, és nem fogja az időjárás a gazdák kedvét szegni, 2019-re megközelíthetjük a 100 ezer hektáros vetésterületet.

Ütközőpont: átok vagy áldás a GMO?

Az előadást követő panelbeszélgetésben éles vita bontakozott ki a GMO-mentességről. Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint biztosan lehet számítani arra, hogy a genomszerkesztési technológia át fogja venni a fajtaelőállítás szerepét. A nemesítő már régóta túllépi azokat a kereteket, ami a természetben lejátszódó genetikai folyamatokat használja. A gének átmenete pedig tulajdonképpen a természetben is lejátszódik.

Lehetünk mi egy izolált sziget a világban, hirdethetjük a GMO-mentes koncepciót, nem biztos, hogy ez versenyelőnyt jelent Magyarország számára

- állította a szakértő.

Hozzátette: szerinte a GMO-vita a múlté, ezt nem lehet politikai eszközökkel szabályozni - ezt már túlhaladta a tudomány.

Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy komoly morális, etikai kérdéseket is felvet a géntechnológia. Mint elmondta, 20-30 éves tudományágról van szó, szerinte ebből az következik, hogy nem ismerjük még a génmódosítási technológia következményeit.

Font Sándor, Dudits Dénes, és Hazafi László (agrárszektor.hu)

A szakpolitikus szerint a magyar politikának mindig az volt a véleménye, hogy kitörési pont, gazdasági előny, hogy GMO-mentes országnak nevezhetjük magunkat - az Alaptörvény módosítása (azaz, hogy alkotmányos tilalom van a GMO-k hazaai mezőgazdasági alkalmazására - a szerk.) a folyamat végét jelenti.

Font Sándor gyakorlatilag kizárta, hogy módosuljon az Alaptörvény erre vonatkozó passzusa.

A téma jövőjét illetően ugyanakkor fontos kérdés, mi lesz a végeredménye az USA és Európa vitájának. Magyarország és Ausztria évek óta vállvetve GMO-ellenes, mi azonban csak termelni tudunk GMO-mentesen, vannak olyan import alapanyagok - például a szója -, amely jelentős részben genetikailag módosítottan érkezik hozzánk. Ugyanakkor a jeoenlegi helyzet abban előnyt jelent a magyar szójatermelőknek, hiszen jó minőségű, keresett GMO-mentes szóját tudnak a nemzetközi piacra vinni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?