HMKÁ

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai mindenkire vonatkoznak, így az azokban foglalt vetésváltási szabályokat be kell tartani a gazdálkodóknak. Ezek az alábbiak:

• Önmaga után ugyanazon a területen nem termeszthető kultúrák: burgonya, napraforgó, szója, káposztarepce, cukorrépa, olajtök és a dinnye (amely után a tökre oltott dinnye termesztése sem megengedett).
• Önmaga után két évig termeszthető ugyanazon a területen: búza, árpa, rozs, tritikálé, zab, cirokfélék és a tökre oltott dinnye (mely után dinnye termesztése másodvetés hiányában nem engedélyezett).
• Három évig önmaga után ugyanazon a területen a dohány és a kukorica, mely után a hibrid kukorica termesztése már nem megengedett.
• Négyszer vethető önmaga után ugyanazon a területen a vetőmagtermesztés céljából vetett hibrid kukorica, mely után a sima kukorica termesztése sem megengedett.
• Minden itt fel nem sorolt növény több évig termeszthető önmaga után.

Fontos, hogy a vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az egyazon területen valósult meg és a gazdálkodó a másodvetést az egységes kérelem rendelet szerint bejelentette! Azaz a másodvetéssel megtörhető a folytonosság. Pl.: szója után jöhet akár szója is, amennyiben azt megszakítja egy zöldtrágyavetés.

Zöldítés

Másik fontos szempont a zöldítés előírásainak a figyelembevétele. 10–30 ha között ugyanis 2 növényt kell termeszteni, ahol az egyik növény nem foglalhatja el a terület több, mint 75%-át.

30 ha felett pedig 3 növényt kell termeszteni, ahol az egyik növény nem foglalhatja el a terület több, mint 75%-át, 2 növény pedig a terület 95%-át.

Emellett számolnunk kell az ökológiai másodvetéssel is, amennyiben fővetésű növénnyel nem sikerül az ökológiai fókuszterületre vonatkozó előírásokat teljesíteni.

AKG-kötelezettségek

Az agrár-környezetgazdálkodási pályázat keretében is vannak előírások, amelyek a vetésforgó kialakítására hatással lehetnek. Ilyenek lehetnek pl. a 15% lucerna és az 5% zöldugararány tartása, vagy a túzokos szántókon a legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% évelő szálas pillangós takarmánynövény (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi káposztarepce, legfeljebb 20% egyéb kultúra termesztése.

Pályázati vállalások

Egyes pályázatok esetében figyelni kell a vállalásokra, mert pl. a kertészeti pályázat esetében a kertészeti kultúra termesztése a pályázatban vállaltak szerint kötelező a pályázat fenntartási idejének végéig.

Piaci szempontok

A vetésszerkezetre természetesen nagyon erőteljes hatást gyakorolnak a piaci körülmények is. Az árbevétel, a haszon a termény értékesítéséből keletkezik, így a termesztett növények értékesíthetősége alapvető fontosságú a növényi sorrend meghatározásánál.

Szakmai feltételek és gépi lehetőségek

A szakmai feltételek közé tartozik a területhez/talajhoz illő megfelelő faj- és fajtaválasztás és a növényvédelmi szempontok figyelembevétele. Fontos, hogy olyan kultúrákat vessünk egymás után, melyeknek a károsítói nem azonosak (pl. napraforgó-szója-repce stb.). Ezen túlmenően egyes években még számolhatunk a polifág károsítók felszaporodásával is, ami nehezítheti a helyzetet.

A gépek oldaláról nagyon meg kell fontolnunk, hogy olyan kultúra termesztésébe ne fogjunk, amihez nem rendelkezünk megfelelő gépi vagy gépi szolgáltatási háttérrel, ugyanis ebben az esetben nem biztos, hogy sikereket tudunk elérni és ezzel elveszíthetjük a motivációnkat. Pedig egyébként lehet, hogy az adott növényt sikerrel tudnánk termeszteni.

Nagyon fontos, hogy a sok szempont figyelembevételével kerüljön a vetésterv kialakításra. Vétlen hiba esetén sajnos ugyanúgy lehet szankció, tehát ne legyen rest senki időt szánni a vetésterv elkészítésére, akár több évre előre is! Mindig tartsuk szem előtt, hogy az optimális vetésszerkezet sok hasznot hajthat a gazdának!

A cikk szerzője: Bányai Tibor