A legjelentősebb szántóföldi kapásnövényeinkben, a napraforgóban és kukoricában a talajlakó kártevők érzékeny károkat okoznak. A pattanóbogarak lárvái, a cserebogár pajorok és a vetési bagolylepke lárvái közül a legnagyobb veszélyt a drótférgek jelentik.
Kártételük két időszakban válik szembetűnővé; először vetés után a csírázó magvak megrágása révén, majd a növény 5-6 lombleveles állapotában – május végén, június elején – a szártőbe berágás folyamán. Ha a lárvák a tenyészőcsúcsot elrágják, a fiatal növényke elpusztul. Egy közepes fejlettségű (2-3 éves) pattanóbogár lárva 4-5 növényt tehet tönkre. A kártételt kezdetben kelési hiányosság („kiegyelt tőszám”), később sárguló, barnuló, egyre nagyobb kiritkuló foltok mutatják. Erős fertőzéskor a tőállomány 20-50 %-a kipusztulhat.
A fitofág pattanóbogarak (Agriotes-fajok) 5-6 éves fejlődésűek, életük nagy részét károsító fejlődési alakban (lárva) a talajban töltik. Az április-júliusban rajzó bogarak számára a növényzettel borított, gyomos, buja állomány kedvező; az imágók gyomnövények virágporával táplálkoznak. A peterakáshoz elegendő páratartalom, kellő talajnedvesség szükséges. Ha kedvezőtlen viszonyok (száraz talajfelszín, nyári hőség) közé kerülnek, peteprodukciójuk sokkal kisebb lesz.
A lárvák a talajban a nedvesség és a hőmérséklet változásával függőleges irányban mozognak. Tavasszal és kora ősszel a gyökérzónában találhatók, télen és a nyári aszály idején a mélyebb talajrétegekbe (40-60 cm) húzódnak. Polifágok; elsősorban az egyszikű gabonákban szaporodnak föl és a kapás növényekben okoznak mérhető kártételt.
A téli és kora tavaszi csapadékhiány, valamint a késői kitavaszodás a „várt” drótféreg károk elmaradását idézte elő a kukoricában és napraforgóban. A nagy hőingadozásokkal járó aszályos időszakban a lárvák felfelé vándorlása megszakadt; a száraz talajrétegeken nem jutottak át. A növények a kártételre legérzékenyebb időszakot veszteség nélkül vészelték át. Később, a júniusban érkező bőséges csapadék és nagyon meleg (hőhullámokkal kísért) időszakok sem kedveztek a kártevő lárváinak, így a kártétel nem erősödött. Ősszel, a kalászos gabonák vetésekor észleltünk néhány táblán drótféreg-kártételt, de a nagyobb tőállomány miatt ez a gazdasági kárküszöb szintjét nem lépte át.
A kedvezőtlen 2022. év ellenére a talajlakók a talaj mélyebb rétegeibe húzódva várják a körülmények kedvezőbbre fordulását; optimális feltételek teljesülése esetén a kukoricában és napraforgóban idén tavasszal súlyos kártételek is előfordulhatnak. A bőséges téli csapadék már erre utal, de döntően az április-májusi időjárás lesz a meghatározó. Ha meleg, csapadékos, nem nagy hőmérsékleti szélsőségű időszakok köszöntenek be, akkor a kártételek általánosan jelentkezhetnek.
Az említett növényvédelmi eljárások precíz alkalmazásával a drótféreg és mocskospajor kártételek minimálisra mérsékelhetők!