Az állattenyésztők és a fiatalok a legoptimistábbak
A főindex értéke a tavalyival megegyező, +6-os átlagos értékkel bizakodó hangulatra és pozitív várakozásra utal. A gazdálkodás típusa szerint kisebb eltérések tapasztalhatók, a csak állattenyésztők optimistábbak +14 pontos átlaggal, míg a csak növénytermesztéssel foglalkozók és a vegyesen gazdálkodók átlagindexe egyaránt +5 pont. Az életkorok alapján is eltéréseket láthatunk, a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebb vállalkozók. A 18-49 évesek átlagpontja +13, az 50-59-es korosztályé valamivel kevesebb, +8, míg a 60-79 évesek kissé pesszimisták -1 ponttal.
Az emelkedő keresleti várakozást alátámasztja, hogy a kereslet részindex -1-ről +6-ra erősödött. Továbbra is erős a beruházási szándék részindex értéke: +16, ami kis csökkenést mutat a tavalyi +20-as eredményhez képest. A siker részindex ugyancsak enyhén lefelé mutat: -1-ről -5-re változott. Az összességében pozitív várakozások mögött főként a növekvő kereslet és a beruházási kedv húzódik meg.
„Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket. Az utódlás sürgető kérdésében az agrárium az egyik leginkább érintett szektor, hiszen hazánkban ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora. A fiatalabbak optimizmusa azonban jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné” – mondta el Mata Erika, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.
Növekvő keresletre, de stagnáló bevételekre számít az agrárium
A mezőgazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek többet költenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly. Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyagárak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis többen prognosztizálnak növekedést az előző évhez képest (16% helyett 18%). Ennek hátterében vélhetően a keresletben várt jelentős növekedés áll. Továbbá a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie. „Az agrárium számára tehát további lehetőségeket rejt az export piac jelentette potenciál – például a feldolgozott élelmiszerek piacán –, amelyhez természetesen további hatékonyságjavító és kapacitásbővítő beruházások is szükségesek” – fűzte hozzá Mata Erika.
Növekszik a banki hitelek szerepe az agrárcégek körében
A saját forrás után a második legnépszerűbb finanszírozási mód a banki hitel az általános működés finanszírozásakor, amelyet a válaszadó cégvezetők 41 százaléka igényel, meglévő hitelállományának növelését pedig 24 százalék tervezi. Emellett a megkérdezettek 32 százaléka normatív állami támogatással, 23-23 százaléka pedig Európai Uniós támogatással, illetve integrátorral egészíti ki finanszírozási keretét. A Növekedési Hitelprogram (NHP) fixről az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalék igénybe is vette a lehetőséget. Az NHP fix konstrukció keretei között átlagosan 72 millió forintot vettek fel a cégek, amelyet a nagy többség gépek és egyéb termelőeszközök vásárlására, valamint telephely és ingatlan korszerűsítésre fordított.
Kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat
A megkérdezett agrárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami enyhe csökkenés a tavalyi év 86 százalékához képest. Míg kapacitás-bővítést a tavalyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 százaléka tervez, technológiai fejlesztéseket, gépesítést továbbra is jóval többen, a megkérdezettek 57 százaléka, viszont ez is 7 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly mért arány. A beruházások finanszírozásához 66 százalék saját forrást is használna, a beruházási összeg több mint felét (56 százalékát) ez teszi majd ki. Bankhitellel és pénzügyi lízinggel a beruházási költségek 17, ill. 12 százalékát finanszíroznák az agrárvállalkozások.
„A jelenlegi kedvező gazdasági környezet, a piaci konjunktúra segíti az agrárvállalkozásokat fejlesztési elképzeléseik megvalósításában, szerencsére finanszírozási oldalon változatos lehetőségek közül választhatnak a cégek. Érdemes tehát élni a támogatásokkal, és bátran belevágni a fejlesztésekbe, de fontos, hogy csak a piaci igények figyelembevételével bővítsünk, ne csupán a kedvező kamatlehetőségek miatt” – figyelmeztet Mata Erika.
Szinte minden cégvezető kritikusnak érzi a munkaerőhiányt
Egy agrárcég átlagosan 19 főt foglalkoztat, de a fő tevékenységként állattartással foglalkozók munkaerőigénye magasabb, ők átlagosan 33 főt alkalmaznak. A megfelelő végzettségű munkaerő hiányát az agrárcégek 90 százaléka érzi a piacon, ez 4 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest. Mindegyik végzettségi kategóriában nőtt az agrárcégek által érzékelt munkaerőhiány, legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát a megkérdezettek 51 százaléka diákmunkával próbálja orvosolni.
