Ősszel kell megalapozni a következő évi magas repcetermést (x)

Agro Napló
Mint minden szántóföldi kultúránál, a repcénél is a műtrágyázás megtervezésének alapja a talajvizsgálati eredmények és a repce fajlagos tápanyagigényének ismerete.

A repce nagyon hatékonyan használja fel a nitrogént

Egy repceállomány ősszel hektáronként átlagosan 40–80 kg nitrogént vesz fel. De korai vetés, állandó, növekedést serkentő időjárás, késői télkezdet, és szerves trágyából származó nitrogén rendelkezésre állása esetén akár 130 kg nitrogént is felvehet az állomány. Fontos a megfelelő, legalább 1 cm-es átmérővel rendelkező gyökérnyak kifejlődése.

A repce esetében már nem sokkal a kelés után megindul a termésképző szervek kialakulása. A 3–10 leveles állapottól kezdve megjelennek az oldalrügyek kezdeményei, amelyekből tavasszal az oldalhajtások és a virágok alakulnak ki. A lehetséges terméspotenciál a repce esetében így már ősszel eldől - ezért rendkívül fontos, hogy ebben az időszakban ne alakuljon ki tápanyaghiány.

Az alaptrágya kijuttatása vetés előtt célszerű, és feltétlenül dolgozzuk be a talajba. Érdemes olyan műtrágyákat használni, melyek gyorsan felvehető, vízoldható formában tartalmazzák a tápanyagokat, így a növények elegendő mennyiséghez  jutnak már a fejlődés korai stádiumában is.

 

Ne feledkezzünk meg a P- és K-trágyázásról sem!

A jó fagytűréshez megfelelő mennyiségű foszforra és káliumra is szükség van.

Azokon a termőterületeken, ahol szükséges a foszfor- és kálium-műtrágyázás, az NPK-műtrágyák őszi kijuttatása és bedolgozása sokkal hatékonyabb, mint a tavaszi, felületre történő NPK-szórás.

Az igen jó foszfor- és kálium-ellátottságú termőföldeken elegendő lehet a csak nitrogénnel (kénes nitrogénnel) történő őszi alaptrágyázás, esetleg egy nitrogénhangsúlyos NPK-műtrágya használata.

Mennyi tápanyagra van szüksége a repcének?

Azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a repcének magas a kénigénye, kb. 125 kg SO3 szükséges hektáronként. A kénszükségletet részben az őszi alaptrágyázás során, részben a tavaszi fejtrágyázások alkalmával tudjuk kielégíteni. Mivel kora tavasszal csak kevés kén mineralizálódik, azaz kerül felvehető formába a talajból, ezért számolnunk kell azzal, hogy a vegetáció megindulásakor még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű kén.

1. táblázat: A repce tápanyag-igénye

Tápanyag

Fajlagos tápanyagigény
(kg/t termés+szár)

Terméssel elszállított mennyiség
(kg/t termés)

Érzékenység a hiányra

N

70

43,0

Nagyon érzékeny

P2O5

14,6

12,5

Közepesen érzékeny

K2O

25,1

8,5

Érzékeny

MgO

4,3

3,5

Közepesen érzékeny

SO3

18

7,1

Nagyon érzékeny

Mikroelemek

500-1000 g/ha bór (B), megosztott kijuttatással, növényvédelemmel kombinálva, ősszel és tavasszal; 15-25 g/ha molibdén (Mo)

A táblázatban látható, hogy a repce fajlagos tápanyagigénye lényegesen magasabb, mint a terméssel ténylegesen elszállított mennyiség. Emiatt, hogy ez a jelentős mennyiségű tápanyag a repceszalma és a gyökérmaradványok formájában a területen marad a következő növény számára, illetve a gyökerek által sűrűn átszőtt talaj miatt a repce jó előveteménynek számít.

Javaslataink a repce őszi alaptrágyázására

Az elmúlt években kísérleteink egyértelműen bizonyították, hogy az NPK-alaptrágyázás magasabb hozamot eredményez, mint a nitrogénműtrágyák kizárólagos alkalmazása.

Ezért következő termékeinket javasoljuk:

300 - 400 kg/ha COMPLEX 15/15/15 + 7SO3+Zn  vagy

300 - 400 kg/ha COMPLEX 14/10/20 + 10SO3

További információért látogasson weboldalunkra: Borealis L.A.T

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!