2024. április 19. péntek Emma

Óriás falfestménnyel, méhlegelőkkel a városi biodiverzitásért (x)

Agro Napló
Óriási festmény készült az elmúlt hetekben a szegedi Vág utcai fűtőmű falára, ez a különleges alkotás a Városmetamorfózis elnevezésű természetvédelmi street art program "Beporzó Hadművelet" kezdeményezése keretében készült el a Mondolo Egyesület, a Syngenta Magyarország és a Szegedi Távfűtő Kft. együttműködésében – közölte a Syngenta Magyarország lapunkkal.

Kiemelték:  a projekt eredményeként városszerte 10 helyszínen létesült vadvirágos méhlegelő és 5 helyszínre pedig méhecskehotel került a beporzók és a városi biodiverzitás népszerűsítése érdekében.

A csaknem 500 négyzetméteres óriási falfestmény a Muralpaint csapat, Marton Ákos és Vinkó Leó tehetségét és keze munkáját dicséri, a művészek több mint négy hétig dolgoztak alkotásukon.

Az alkotás üzenetéről pedig így fogalmazott a projekt mai sajtótájékoztatóján a Városmetamorfózis kezdeményezést elindító Mondolo Egyesület társalapítója, ifjabb Dobai Tibor: „az ökológiai rendszerek egyik alappillére a beporzó fajok jólléte. A mai virágos növényfajok mintegy 87 százaléka rovarbeporzású, míg a termesztett növényeink 85 százalékának van szüksége rovarok segítségére a szaporodásban. Végső soron a teljes mezőgazdasági termelés igen jelentős része nyugszik a beporzó fajok, vagyis a pollinátorok vállán.  A beporzó fajok védelme, támogatása nemcsak a mezőgazdaság számára kiemelten fontos, hanem a nagy népsűrűségű városokban is. Ezért indítottuk partnereinkkel, a Syngenta Magyarországgal és a Szegedi Távfűtő Kft-vel a Beporzó hadműveletet, hogy a beporzók fontosságát, életterüket megismertessük és közelebb hozzuk a városi lakossághoz.”

A falfestmény elkészítése mellett városszerte tíz helyszínen alakítottak ki virágos méhlegelőt a projektet támogató Syngenta méhlegelő magkeverékének felhasználásával. Továbbá 5 méhlegelő mellé kihelyeztek egy-egy rovarhotelt is, ami olyan, mesterségesen létrehozott beporzó-barát eszköz, ahol ezek a fajok elsősorban búvó- és peterakó-helyre találhatnak, ismertette ifjabb Dobai Tibor.

A projekt minden helyszínére egy-egy, a beporzó rovarok és életmódjuk megismertetését segítő, QR-kóddal ellátott információs tábla is került. Az együttműködés részeként a Mondolo blogján rendszeresen olvashatnak az érdeklődők a beporzókkal kapcsolatos témájú írásokat, kezdve azzal, hogy milyen fajok tartoznak ide, milyen tévhitekkel kell leszámolnunk velük kapcsolatban, mit tehetünk értük városi környezetben.

„A biodiverzitás megőrzése és növelése, azon belül is a beporzó rovarok megóvása fontos része a Syngenta fenntarthatósági tervének, a Good Growth Plannek, ezért is csatlakoztunk nagy örömmel ehhez a színes és fontos kezdeményezéshez. A méhlegelők telepítéséhez a vállalatunk által a hazai időjárási és termőhelyi adottságokhoz illeszkedő, célzottan a beporzó rovarok számra kifejlesztett magkeverékünket használták.

A méhlegelő mixet hosszú évek óta használjuk pozitív tapasztalatokkal a mezőgazdaságban: 2009-ben indult Operation Pollinator programunk keretében eddig összesen 40 ezer hektáron telepítettünk élőhelyeket felhasználásával mezőgazdasági termelőkkel, üzemekkel együttműködve hazánkban. Világszerte pedig már 10 millió hektáron használjuk.” - mondta Pecze Rozália.

A Syngenta felelős és fenntartható üzleti működésért felelős vezetője Európa, Afrika, Közel-Kelet régiókban hozzátette: ezeket a magkeverékeket a mezőgazdasági táblák szegélyeibe, vagy kevésbé termékeny vagy nehezen művelhető területre célszerű elvetni. A szegélyek nemcsak élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak, hanem megvédik a termőtalajt az eróziótól és segítik a csapadék beszivárgását a talajba.

„Sokéves monitoring vizsgálataink alapján megfigyeltük, hogy a rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok számára is megfelelő táplálkozó- és szaporodó-helyet jelentenek ezek a területek.” - emlékeztetett Pecze Rozália.

Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: „a projekt a társadalmi szemléletformáláson túl hozzájárul a városi környezet élhetőbbé tételéhez. A 2020 tavaszán indult szegedi Városmetamorfózis street art program a városképbe kevésbé illeszkedő ipari épületeink környezetközpontú újraértelmezését, figyelemfelkeltő alkotásokká történő átalakítását célozza. Ez minden esetben kiegészül a festmény témájához kapcsolódó, a helyi lakosság bevonásával megvalósuló közösségi eseménnyel, mint például fecskefészek készítés vagy szabadtéri mozi. A komplexitását tekintve Európában egyedülálló barnaövezeti rehabilitációs program keretében ezzel együtt már 4 fűtőművünk épületét díszíti óriás falfestmény” – olvasható a közleményben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Válságban az európai méhészet

Válságban az európai méhészet

Válságban van az európai méhészet, az Európai Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait, és javaslatot kell tennie...

Hogyan óvjuk meg a méheket?

Hogyan óvjuk meg a méheket?

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a...

A beporzók éve lesz az idei

A beporzók éve lesz az idei

A tavaly Magyarországon is tapasztalt nagyarányú méhpusztulás ráirányította a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére; ezért is kívánja a sz...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!