MENÜ

Optikai növényérzékelők: mennyire hasznosak trágyázásnál?

2020.11.03.

A trágyázással kijuttatott nitrogén nagy hatékonyságú felhasználása egyre szigorúbb követelmény a környezetbarát és gazdaságilag megtérülő növénytermesztéssel szemben.

 

A talajban mobilizálódó N mennyiséget évről évre erősen befolyásolja az időjárás. Igazából csak a vegetáció előrehaladtával értékelhető megfelelően. Csak a nitrogén-műtrágyázás többszöri kijuttatásra történő felosztása teszi lehetővé a műtrágyázás pontos beállítását pl. az őszi búza aktuális N-igényéhez. De honnan tudhatja a gazdálkodó, mennyi nitrogén szívódott fel a növényeiben? És mennyivel kell ezt kiegészítenie?

A növényérzékelők egyértelműen megadják a választ

Az optikai érzékelők a növényállomány által visszavert meghatározott hullámhosszúságú fényt mérik. Amint az ábra mutatja – és minden gazdálkodó tudja, a látható fénytartományban (400–700 nanométer) az egészséges, nitrogénnel jól ellátott növények kevesebb sugárzást vernek vissza – sötétebbnek tűnnek az emberi szem számára. Ennek az ellenkezője igaz a közeli infravörös tartományban: itt az optikai érzékelők annál több sugárzást mérnek, minél több biomassza (szár, levél) van jelen ezeken a felületeken. A klorofilltartalom és a biomassza végső soron lehetővé teszi a növényállomány nitrogénfelvételének kellő pontosságú kiszámítását.

A mérőrendszerek pontossága

Az aktuális nitrogénfelvétel ismeretében a szükséges kiegészítő műtrágyázás mennyisége az adott helyre konkrétan meghatározható – olyan módszerekkel, amelyeknek a jövőben megfelelő gyorsasággal jó mezőgazdasági gyakorlattá kell válniuk. Egyszerű kézi mérőeszközöktől, mint például a 2500 euróért kapható N-Pilot® (Borealis L.A.T) egészen a teljesen automatizált mérési és alkalmazási elven működő ISARIA® (Fritzmaier/Claas) vagy az N-Sensor® (Agricon/Yara) berendezésekig (körülbelül 30 000 euróért) a gazdálkodónak olyan műszaki megoldások állnak majd rendelkezésre a gabona és a repce termesztésére, amelyek 10–15 perc elteltével parcellaspecifikus javaslatot nyújtanak, vagy akár lehetővé teszik a precíziós trágyázást is a drágább megoldások esetén. A klorofilltartalomra és a biomasszára kalibrált rendszerek lehetővé teszik a gazdálkodó számára, hogy valós paradigmaváltást érjen el a N-trágyázás terén, az átlagos ajánlásokat és a hosszadalmas talajelemzést mellőzve, magától a növénytől tudja meg, mennyi nitrogénre van szüksége.

E rendszerek előnye

Az őszi búzán végzett helyszíni vizsgálatok azt mutatják, hogy az érzékelők felismerik a N-igényt, és ennek megfelelően tesznek ajánlást a műtrágyázás mennyisége és kijuttatási ideje szempontjából. Az Észak-Rajna-Vesztfália Mezőgazdasági Kamara által végzett kísérletben a búza trágyázását a műtrágya-rendelet (Düngeverordnung, DüVo) szerint megengedett legmagasabb mennyiséggel, 192 kg N/ha-ral (max. DüVO) végezték; ezenkívül az N-Pilot ajánlása szerinti trágyázásra is sor került. A kézi érzékelő készülék mérése szerint csak 150 kg N/ha volt az ajánlott mennyiség a helyszíni adottságok alapján, vagyis 42 kg N/ha megtakarítást értek el a műtrágya mennyisége tekintetében. A 10,7 t/ha hozam közel megegyezett a maximális változat értékével (10,8 t/ha). A 13,7%-os nyersfehérje-tartalom is alig különbözött a maximálisan megengedett N-trágyamennyiséggel (14%) kezelt változattól. Az N-Pilot szerinti műtrágyázásnál a megtakarítás 20 EUR/ha volt ebben a kísérletben. 250 hektár búzaterület mérésekor a készülék beszerzése már megtérült. (1. ábra).

 

statisztika npilot hu

1. ábra: Az N-Pilot szerinti műtrágyázás előnyei a korábbi trágyázási sémához képest (max. megengedett mennyiség a műtrágya rendelet szerint); kísérlet: Borealis L.A.T, 2018.

 

Lényegesen nagyobb potenciállal bírnak az érzékelőalapú rendszerek a szerves műtrágyákból származó N-kibocsátás pontos értékelése terén is. A Müncheni Műszaki Egyetemen gyűjtött tapasztalatok szerint ez hektáronként gyakran 20–30 kg-mal növelheti az N-hatékonyságot.

Az első klorofillmérő készülékek már az 1990-es évek végén szélesebb körben elterjedtek. Most pedig a Borealis L.A.T az újonnan kifejlesztett N-Pilot rendszert ajánlja. Annak érdekében, hogy a gazdálkodó megmérhesse a hajtásnövekedés és a kalászhányás műtrágyaszükségletét, műtrágyázás során (vagy legfeljebb 10 nappal a kijuttatás előtt) egy referenciazónát kell létrehoznia, amelyen kalibrálja az N-Pilotot az adott fajtához és a helyszínhez képest.

 

npilot - picture

 

A referenciazóna úgy jön létre, hogy egy adott művelőúton 30–50 méteren keresztül 50 kg N/ha-ral nagyobb mennyiségben műtrágyáznak, mint a bevett gyakorlatban (pl. 50 kg/ha N hatóanyag műtrágyázás esetén, 100 kg/ha N kijuttatása szükséges a referenciazónában), így korlátlan N-kínálat áll rendelkezésre ezen a területen.

Borealis L.A.T
www.borealis-lat.com/hu/hu