Repce:

A repcének a tél során részben elvesztett lombleveleit kell pótolnia, ráadásul az oldalrügyek kifejlődése is a rövid, koratavaszi időszakra esik. Március végéig – mikor az intenzív hajtásnövekedés kezdődik – a nitrogén teljes mennyiségét ki kell juttatni a repcének. Különösen a gyengébb állományok esetében szükséges intenzív, nagy dózisú műtrágyázást végezni, ami 80-100 kg N/ha hatóanyag kijuttatását jelenti. Fontos továbbá kén kijuttatása is, ezzel is segítve az állománynak a gyenge őszi fejlődés utáni felzárkózását. A káposztarepce számára a kén (S) az egyik legfontosabb tápanyag. Minden 10 kg nitrogén hatóanyagra 1 kg ként (1 kg S vagy 2,5 SO3) is kell számolni. Így akár 50-70 kg/ha ként is vissza kellene pótolnunk a vegetáció során.

Búza:

A későn vetett búzáknak nem sok lehetőségük volt a tápanyagfelvételre ősszel, gyenge fejlettségük miatt nem igényelnek rögtön nagy nitrogén mennyiséget. Ezért a tavaszi első N dózist az Nmin érték alapján érdemes meghatározni, de minden esetben a kijuttatás idejének figyelembevételével. Ha kora tavasszal kezdjük az első kijuttatást, akkor 40 kg N/ha mennyiség elegendő lehet a növények indulásához. A későbbi fejlődés függvényében dönthetünk a teljes maradék mennyiség második alkalommal történő kijuttatása mellet is, vagy akár megosztva egy harmadik kijuttatást is alkalmazhatunk. Figyeljünk azonban arra, hogy semmilyen körülmények között ne legyen tápanyaghiányos időszak az amúgy is alulfejlett állományokban. Ha a fejtrágyázás időpontja bármi oknál fogva március közepén vagy végén történik, akkor a növényeknek nagyon kevés idejük marad a növekedésre. Ebben az esetben jelentősen meg kell emelni a műtrágya dózist (legalább 80 kg N/ha szintre), annak érdekében, hogy a növényállomány napi növekedési ütemét maximalizálni tudjuk.

Műtrágyázás hatékonyságának növelése digitális eszközökkel?

A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok az intenzív növénytermesztéshez. A magas műtrágyaárak mellett azonban fontossá vált a minél hatékonyabb tápanyagutánpótlás. Célszerű pontosan annyi hatóanyagot kijuttatni, amennyit a növény fel is tud használni.

Tápanyag-utánpótlási terv készítésénél számos szempontot kell figyelembe venni, mint például az elvárt hozam, talajtípus, a különböző növények eltérő igényei, műtrágyatípusok, a növények fejlődési szakaszai stb. Ezenkívül elengedhetetlen a kijuttatás megfelelő idejének meghatározása. Egyrészt jogszabályi kereteket kell figyelembe venni, másrészt az alkalmazott műtrágya hatékonysága a növények tápanyag-felvételi képességétől is függ. Hogyan lehetséges ennyi tényezőt figyelembe venni a tervezés során?

A kijuttatandó tápanyagmennyiség meghatározásához a Borealis L.A.T digitális eszközei kiváló segítséget nyújtanak. A NutriGuide® digitális tápanyag-utánpótlás tervező program kiszámolja az elérni kívánt termésátlaghoz szükséges összes tápanyagmennyiséget, javaslatot ad a kijuttatás idejére, és a legjobb Borealis L.A.T termékeket ajánlja. Az alkalmazás segítségével néhány kattintással akár a gazdaság teljes területére, és komplett vetésforgókra is készíthető tápanyag-utánpótlási terv.

Keresse prémium termékeinket a www.lat-nitrogen.com weboldalon, illetve üzletkötőinknél.