Ennek tükrében szinte nagyobbak a lehetőségek a nagy termőképességű stabil, betegségekkel szemben kellő toleranciát mutató hibridek kiválasztásában s termesztésükben, mint a bizonytalan eredményt hozó, kellő termőhelyi és fajtaismeret híján hatástalan tőszámváltoztatásban. A tőszám variáció nálunk tehát nem annyira a nagyobb tőszámok hajszolásával, mint inkább a táblán belüli gyengébb termőhelyeken a stresszhatások kivédésével kínálja a lehetőséget.

Nagyobb jelentősége még ott lehet a módszer használatának, hogy a „precíziós” vetésre eleve nagyobb figyelmet fordítanak, hiszen a tőszámvariálás az egész technológia  átgondolását, pontos megtervezését feltételezi. Enélkül eleve kudarcra van ítélve!

Egyébként is mi értelme megetetni a precíziósan elvetett kukoricát drótféreggel, mocskospajorral, csimasszal, kukorica bogár lárvával, vagy agyonpermetezni fitotoxikus gyomirtó szerrel?

Ha egy nagyobb táblában a különböző termőképességű táblarészek jól elhatárolhatók, mindig át kell gondolni, hogy nem kifizetődőbb-e egy, az eltérő feltételekhez eleve jobban alkalmazkodó hibridet vetni! 

Persze, a kérdés egyre divatosabb, felvetődése ezért egyre gyakoribb. A rendszer polcon van, tehát el kell adni! Magyarországon a beszéd szintjén még alig vagyunk túl, a cél megvalósítása érdekében a technológiára elköltött összegek máris jelentősek. Az információ egy része (a végrehajtási utasítás) az eszközbe és anyagba beépítve tárgyiasult, viszont az így belopakodott innováció szoftverje sötétanyagként búvik meg az „ismeretlenben”, s emiatt a mindenek alapját jelentő fejlesztési/kutatási háttértudás és a kiszolgáló adatbázis hasznosulása nagyon korlátozott, vagy semmis. Külföldi és korábbi hazai tapasztalatokból merítve közismert, hogy egy rendszer, eljárás csak akkor válik valódi (hatékony és kifizetődő) eszközzé, ha annak minden része aktív.

Mégis mit tudunk tenni, ha már a kezünkben van a rendszer végrehajtó része? Az alábbiakban erre szeretnénk szolgálni néhány használható tanáccsal .

Tervezés:

Figyelem! Mielőtt hozzáfogsz, kérd nálad jártasabbak segítségét! (Ha ez a szomszéd, szerencséd van, de lehet, hogy találsz nála is jobbat, pl.: egy valódi szakértőt - akitől a szomszéd is tanulhat.) Készíts elő információkezelési szintedtől és szokásaidtól függően minden eszközt és rendelkezésre álló információt (genetikus talajtérkép, talajvizsgálati eredmények, sokéves biomassza térképek, terméstérképek, Google Earth térkép, stb.)!

A hibrid kiválasztása:

Magyarországon még nincs elterjedt rendszer a precíziós (helyspecifikus) szemléletű hibridválasztás támogatására, tanácsadással. Kedvező jelenség, hogy egyes vetőmag cégek már elindultak termékeik célzott ajánlástételével, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a marketing szemléletű tanácsadás független szakértői megerősítésére.

A választáshoz elsősorban a Kukorica Barométerben (korábbiak és a 24. szám) megjelent, témához kapcsolódó cikkeket ajánljuk, melyek a Kukorica Termésversenyek és a Top20 fajtakísérletek adatai alapján mutatják be a hibridek alkalmazkodó képességét, stabilitását és kockázatot rejtő tulajdonságait. A feldolgozások a főbb termőhelyi jellemzőket is tárgyalják, tájékoztatnak a kórtani tulajdonságokról.
A sikeres fajtaválasztás fő szempontjait az alábbiakban foglaljuk össze:

Fontos!
Tájékozódj a hibrid kórtani és toxikológiai tulajdonságairól! Minden fajtacsoportban található a gombabetegségekkel szembeni ellenállóság tekintetében kedvezőbb hibrid, ezért nem kell terméskompromisszumot kötni. Ne feledd, minden jó hibridnél van egy jobb: Az egészséges!

Bőtermő, de kényes, nem stabil hibridek:
Nagy termőképességű, de nagy környezeti érzékenységű hibridek. Jellemzőjük, hogy kiváló agroökológiai feltételek között kiugró termést adnak, de kedvezőtlenebb víz és tápanyag ellátás mellett és fellépő stresszhatásokra – pl.: aszály - jelentős termésveszteséggel reagálnak. Csak folyamatosan biztosított víz és tápanyagellátású helyekre (Öko1), lehetőleg öntözött körülmények közé vessük.

Bőtermő, stabil hibridek:
Jó kompenzáló képességgel rendelkező, jó körülmények között nagy termést adó hibridek. A romló környezeti és termesztési feltételek között tartják magukat a csoport élvonalában. Gyengébb termesztési feltételek között is megállják helyüket termés dolgában, de terméselőnyük már nem akkora, hogy ne lenne érdemes elgondolkodni kisebb vetőmag költséget jelentő, de még mindig megbízható hibrid (következő csoport) termesztésén. Mindenhova ajánlható vetésük, ahova az előző csoportba tartozó hibrideket is vethetjük, de használatuk szélesebb körű, kevesebb kockázattal jár. Csupán a nagyon magas csúcstermés esélyével nem számolhatunk. (Pl.: stabilitási mutatója 17-18 t/ha tájékán már nem éri el a legnagyobb terméspotenciállal rendelkező hibridekét.)

Stabil, átlagos terméspotenciálú hibridek:
Nem várhatunk tőlük kiugró termést, de termesztési kockázatuk sem nagy. Biztonsággal termékenyülnek, gyökerük erős, száruk túlérésben is kitart, …stb.
Termesztésükről a vetőmag ár és a várható szárítási költség ismeretében kell dönteni.

Nem besorolható hibridek:
A fenti csoportokba nem sorolható hibridek termesztése csak abban az esetben indokolható, ha valamely kedvező minőségi vagy agrotechnikai tulajdonságuk jelentős használati vagy értékesítési előnyt biztosít. Ilyen a korai/igen korai érés, érés előtti betakarítási lehetőség, különleges szilázs- vagy magminőség. Egyéb esetekben a vetőmag ára már nem képes kompenzálni a terméskiesést, különösen a kockázatot.

A sávos művelés előnye

A Strip Till Farmer egy nemrégiben megjelent tanulmánya a hagyományos (szántásos), a no till (művelés nélküli) és a strip till (sávos művelés) többéves összehasonlító eredményeit hasonlítja össze. Megállapítja, hogy a sávos művelés határozott előnyét, de hozzáteszi, hogy a művelés nélküli termesztést eleve kedvezőtlenebb adottságok között gyakorolják.

A cikk itt olvasható:

• Sávos művelés
• Gabonapiaci hírek
• PREGA Start1 sajtótájékoztató