Ezt a kérdéskört járja körül a Takarék Barázda hírlevélben megjelent írás, melyet Mezei Dávid, az Magyar Takarékbank Zrt. (MTB Zrt.) ügyvezető igazgatója jegyez szerzőként.
Az ügyvezető igazgató mindenekelőtt emlékeztet: az Európai Bizottság (EB) eredetileg egyéves átmeneti időszakra tett javaslatot a múlt év végén nyilvánosságra hozott jogszabályjavaslatában. Ennek oka egyrészt az uniós költségvetés elfogadásának csúszása. A másik fő ok, hogy késésben van maga az új KAP-ra vonatkozó jogszabálycsomag elfogadása is.
Az Európai Bizottság ugyan már 2018-ban letette az asztalra javaslatait, az Európai Parlament és a tagállamok képviselőiből álló Tanács azonban nem sietett túlságosan a tárgyalásokkal. A KAP a jelenlegi, 2014-2020-as költségvetési időszakban az összes kiadás 35,3 százalékát teszi ki. Ez a következő – 2021-2027-es – időszakban várhatóan 30 százalék körül fog alakulni. Azaz a mezőgazdasági támogatási rendszer továbbra is az egyik legjelentősebb tétele lesz a közös büdzsének. Így érvényes közös költségvetés nélkül tehát igencsak nehézkes a KAP jövőjéről dönteni – állapítja meg Mezei Dávid. Hozzátéve: Brüsszelben sokan bíznak abban, hogy talán a német elnökség alatt sikerül komolyabb előrehaladást elérni. A németek mindenesetre idén októberre ígérnek egy elvi, politikai jellegű megállapodást a jogszabályjavaslatokról, amelyek alapján el lehet kezdeni a részletes szövegezést.
Mindez még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is azt jelentené, hogy a tagállamok legkorábban idén év végén ismerik meg azok a végleges szabályokat, amelyek alapján tervezni tudnak – emeli ki a pénzügyi szakember. Márpedig a tervezési feladat most jóval nagyobb munkát ró a nemzeti adminisztrációkra mint korábban, hiszen a Bizottság javaslata kiterjesztené a második (II.) pillérben, azaz a vidékfejlesztésben már régóta alkalmazott programozási elvet az az első (I.) pillére, azaz a közvetlen kifizetésekre és a piaci intervenciós eszközökre. A két pillére vonatkozó egységes, úgynevezett Közös Stratégiai Terv elkészítésére és jóváhagyására 2022-es kezdés esetén alig egy évük maradna a tagállamoknak. Holott az előző tervezési időszakban csak a vidékfejlesztési programok jóváhagyása – a tervezési folyamat nélkül – átlagban 11 hónapot vett igénybe – magyarázza az ügyvezető igazgató.
Megállapítható tehát, hogy egy egyéves átmeneti időszak szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná a tagállamokat. Rendkívül előnyös alkupozícióba helyezné ugyanakkor az Európai Bizottságot. Hiszen amíg a tagállamok komoly időkényszerbe kerülnének – lévén jóváhagyott terv nélkül nemcsak a vidékfejlesztési programok, hanem a közvetlen kifizetések sem tudnának elindulni 2022-ben –, Brüsszelt nem sürgetné semmi. Ráadásul az Európai Bizottság éppen a Közös Stratégiai Terveken keresztül kívánja kikényszeríteni a Zöld Megállapodásban foglalt környezet- és klímavédelmi célkitűzések végrehajtását a tagállamoktól az agrárágazatban. Az új KAP-ra vonatkozó javaslatait ugyanis még 2018-ban letette, azokat módosítani már nem áll módjában, legfeljebb – amire még nem nagyon volt példa – visszavonhatja a teljes jogszabálycsomagot.
Brüsszeli hírek szerint – jegyzi meg Mezei Dávid – az Európai Parlament és a Tanács június 30-án szakértői szinten megegyezett abban, hogy – az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – a korábbi egy évvel szemben kétéves lesz az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában.
A Bizottság nem sokkal később bejelentette: számára elsőrendű prioritás, hogy a Zöld Megállapodás, azaz a Green Deal végrehajtása minél előbb meginduljon. Ennek érdekében még attól sem riadt vissza a brüsszeli végrehajtó testület, hogy az átmeneti jogszabályjavaslatok visszavonásával fenyegesse meg a tagállamokat. Ebben az esetben ugyanis nemhogy kettő, még egy átmeneti év sem lenne a KAP-ban, mivel az uniós jogalkotási eljárásban kizárólag a Bizottság rendelkezik jogszabály-kezdeményezési jogkörrel.
A gazdák és a tagországok érdeke egyértelműen azt kívánná, hogy az átmeneti időszak legalább kétéves legyen, hiszen időre van szükség az új KAP-ra és a Zöld Megállapodás támasztotta új követelményekre való felkészülésre. Nem kizárt azonban, hogy a Zöld Megállapodás minél korábbi végrehajtása érdekében az Európai Bizottság megmakacsolja magát – olvasható a Takarék Barázda hírlevélben.
