Bayer repce technológiai ajánlás (x)

Agro Napló
A repcetermesztés sikerességét döntően befolyásoló tényezők egyike az optimális tőszám. A vetést követően több kártevő (drótférgek, mocskos pajorok, repcebolha, repcedarázs álhernyó és a kis káposztalégy lárvák) is veszélyezteti a kelő repcét, ami – ha nem avatkoznak be – súlyos tőszámcsökkenést idézhet elő. Okszerű és eredményes védekezés az őszi kártevők ellen, azaz optimális tőszám csak ott valósítható meg, ahol már a vetés előtt számolunk a korai kártevők megjelenésével.

Az őszi rovarkártevők ellen a hatékony csávázás az első lépés a sikeres repcetermesztésben. A Bayer repce vetőmagok a maximális védelmet biztosító ELLADO-val csávázva kerülnek forgalomba. A repce termésbiztonsága érdekében elengedhetetlenül szükséges a gyommentesség is. A repce gyomnövényei általában a repcével azonos időben kelnek és erősödnek meg. A gyomok, a repce növénynek is elengedhetetlen tápanyagokat és nedvességet elvonva rontják annak télállóságát. Az IKARUS* az egyik legszélesebb hatásspektrummal rendelkező, magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények elleni posztemergens – kelés után kijuttatható – gyomirtó szer, amely a repce állománykezelésére használható.

A gyomirtó hatás kifejtéséhez nincs szükség bemosó csapadékra. Gombaölő szereink – a FOLICUR SOLO és a TILMOR – a repcét károsító kórokozók elleni hatásukon felül hatékonyan alkalmazhatóak a repce télállóságának fokozására és az oldalelágazások számának növelésére. A mindkét termékben megtalálható tebukonazol hatóanyag mára a repcetermesztés egyik alapkészítményévé nőtte ki magát.

Tavasszal a repcekártevők megjelenése a felmelegedéssel együtt várható. Betelepedésük hosszan elhúzódhat és gyakran több hullámban történik. A méhek által is látogatott repcében csak olyan rovarölő hatóanyag vagy kijuttatási módszer alkalmazható, amely nem okoz kárt e hasznos szervezetekben. A BISCAYA méhveszélyesség szempontjából nem jelölésköteles készítmény, ezért akár teljes virágzásban is alkalmazható a rovarkártevők ellen.

A ZOPP érésgyorsító jól időzített alkalmazásával egységesen éretté tehető az állomány. Hatáskifejtése gyors, de nem azonnali. A kezelést követően a növények nedvességtartalma fokozatosan csökken a betakarításhoz és tároláshoz szükséges szintre. A ZOPP kijuttatható tankkombinációban is a LAMFIX pergési veszteség csökkentő készítménnyel, amely megakadályozza a becők betakarítás előtti felnyílását. A LAMFIX

által létrehozott féligáteresztő bevonatnak köszönhetően a külső nedvességváltozás hatására nem következik be a repcebecők falának rendszeres térfogatváltozása.

Ennek köszönhetően a becők nem hasadnak szét a varratok mentén (ami a repceérés velejárója), a mechanikai hatásokra kevésbé lesznek érzékenyek, a magvak pedig kevésbé peregnek ki. A készítmény segítségével a repce érési folyamatának végén érő becők termése is betakaríthatóvá válik.

 

 

LAMFIX – új elem a Bayer repce technológiájában

 A termesztés hazai körülményei szó szerint is a termelők egyik legdrágább növényévé tették és teszik a repcét. A repce tápanyagigénye és a növényvédelem szempontjából is a legkitettebb kultúrák közé tartozik, termesztése sok odafigyelést és precízen végrehajtott agrotechnikát követel. Ennek következtében jó repcetermésről csak akkor beszélhetünk, ha hiánytalanul (azaz a lehető legkisebb veszteséggel) sikerül betakarítani a termést.

 

A betakarítási veszteségek csökkentésének egyik módja a repce természetes érésének „felgyorsítása”, azaz időbeni egybehangolása. Ezt az eredményt az érésgyorsítók (mint pl. a ZOPP, hatóanyaga a glufozinát-ammónium) alkalmazásával lehet elérni, amelyek a helyes dózis megválasztása esetén a felgyomosodott állományokban is jól alkalmazhatóak. Ha kiiktatjuk a gyomokat és a különböző érettségi stádiumban lévő repcebecők érését is szinkronizáljuk, máris könnyebb betakaríthatóságot érünk el az állományban, és így a betakarítási veszteségünk is csökken. Ez esetben elsősorban az érés időzítésével tudjuk befolyásolni a repcetermesztésünk eredményességét.

 

Új módszer az ún. ragasztó készítmény alkalmazása. A Bayer az idei szezontól forgalmazza a LAMFIX nevű, a pergési veszteség csökkentésére alkalmas szert, amely megakadályozza a becők betakarítás előtti felnyílását. Kipermetezése után a LAMFIX hatóanyaga vízben kevésbé oldódó, féligáteresztő hártyát képez a kezelt felületen, azaz a növényeken és a becőkön. Ez a burkolat nem gátolja a növény érése során keletkező gázok és vízgőz távozását, ugyanakkor az érés folyamán gátolja a túlzott nedvesség bejutását a becőkbe. A LAMFIX által létrehozott féligáteresztő bevonatnak köszönhetően a külső nedvességváltozás hatására nem következik be a repcebecők falának rendszeres térfogatváltozása. Ennek következménye pedig az, hogy a becők nem hasadnak szét a varratok mentén (ami a repceérés velejárója), a mechanikai hatásokra kevésbé lesznek érzékenyek, a magvak kevésbé peregnek ki. A készítmény segítségével a repce érési folyamatának végén érő becők termése is betakaríthatóvá válik. Ez a kezelés az érésgyorsítóktól eltérően a betakarítás időpontjának rugalmasabb megválasztását teszi lehetővé, valamint védi a vágásérett repceállományt a szeszélyes időjárás (szél és vihar) következtében bekövetkező termésveszteségektől.

 

Javaslatunk, hogy ha csak önmagában a „ragasztós” technológiát alkalmazza, a LAMFIX kijuttatását az őszi káposztarepce várható betakarítása előtt 2,5-3 héttel időzítse, amikor a becők 30 %-a már érett. Állományszárító készítményekkel (pl.: Zopp) kombinációban a szemek 20-30 %-os nedvességtartalmánál, a várható betakarítás előtt 7-14 nappal kell a LAMFIX-ot kijuttatni. E két technológián kívül lehetséges a LAMFIX és az állományszárító készítmény külön menetben való kijuttatása is.

 

 

 

 

A LAMFIX dózisa: 1,0-1,5 liter/ha. A kijuttatáskor javasolt permetlé mennyiség 250-400 l/ha.

Ne feledje: felgyomosodott repcetáblán gyomirtó szer típusú deszikkáló készítményekkel együtt, kombinációban javasolt (érdemes) alkalmazni. A kijuttatás időpontja és módja ilyen esetben a kombinációs partnernél javasoltak, engedélyezettek szerint alakul.

 

 

Repcevetőmag-csávázás biztonság a kezdetektől fogva

Az optimális tőszám a hazai repcetermesztés egyik sarokkövévé lépett elő az elmúlt években. Az alkalmazott repcesortáv növelésére irányuló legújabb próbálkozások is jó gyakorlati eredményekkel szolgálnak, ami tovább növeli a tőszám jelentőségét. A dupla gabonasortávot meghaladó sortávok esetében elengedhetetlenül csökken a kivetett magok száma, mert a sorban a növények egymás közötti távolsága már nem csökkenthető tovább egy bizonyos érték alatt. A kivetett magmennyiségen túl számos olyan tényező van még, amit a termelő közvetlenül vagy közvetett módon befolyásolni tud annak érdekében, hogy az optimális termőtőszám kialakuljon: talajállapot, talajnedvesség, magágy minősége, vetés ideje és nem utolsósorban az őszi kártevők és az ellenük való védekezés hatékonysága.

Sajnos a vetést és a kelést követően is több kártevő veszélyeztetheti a repcét, amelyek – ha nem avatkozunk közbe – súlyos tőszámcsökkenést idézhetnek elő. A kiritkult állományú repce azontúl, hogy nem szemet gyönyörködtető látvány, rosszul telel és tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevők elleni őszi védekezésre idejében fel kell készülni.

 

Az őszi idényben jelentkező kártevők közül a legelsők a sorban a repce gyökerét támadó polifág talajlakók: drótférgek, mocskos pajorok stb. A repce föld feletti, zöld részeit károsító rovarok közül a leglátványosabb károkat okozó repce-bolha és a repcedarázs álhernyó Magyarországon mindenütt megtalálható, kártételükre minden évben számítani lehet. Újabban egyes termesztési körzetekben felfigyeltek a kis káposztalégy (Delia radicum) kártételére is.

 

A repcebolha kártétele már a növények kelési időszakában, szikleveles állapotában jelentkezik. Az imágók a kelő repcén gyülekeznek, és az első fagyokig hámozgatják a leveleket. A talajra rakott petékből folyamatosan kikelő lárvák az alsó levelek nyelébe, főerébe furakodva odvasítanak. Védekezés nélkül, erős fertőzési nyomás esetén, jellemzően a repcetábla szélein „tűnik el” a növényállomány, ugyanis a kártevő a táblaszélekről és az előző idényben learatott szomszédos repcetáblák felől jelenik meg.

 

 


A repcebolha kártétel a tábla szélén jelentkezik

 


Repcebolha és kártétele szikleveles repcén

 

 

 

A repcedarázs harmadik – legnépesebb – generációjának rajzása augusztus végétől egészen október közepéig elhúzódhat. Ha az elhúzódó rajzás száraz és meleg őszi időjárással és nagyszámú tojásrakásra alkalmas területtel párosul, könnyen gradáció alakulhat ki. A repcedarázs fiatal lárvái a levelek hámozásával, az L2-L3 lárvák lyuggatással és karéjozással okoznak kárt. Szélsőséges esetben a károsítás hatására a levélzet teljesen eltűnik, a növény megsemmisül.

 


Repcedarázs álhernyó kártétele

 

A kis káposztalégy nyüvének kártétele hazánkban a 4–6. valódi levél megjelenésétől számítva válik láthatóvá. A levelek szürkészöldekké válnak, az őket borító viaszréteg megvastagodik. A fiatal növények elfonnyadnak és elpusztulnak. A kisebb mértékben károsodott növények általában satnyák, könnyen ki lehet őket húzni a földből. A nyüvek a növény gyökereit kívülről hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe, és felfelé haladó járatokat készítenek, aminek hatására szövetelhalás, másodlagos rothadás következik be. Néha a fehér lárvákat (nyüveket) meg is lehet találni a növényt körülvevő talajban vagy a főgyökérben. A nyüvek rizsszemre emlékeztetnek, ezért sok helyen rizskukacnak is nevezik.

 


Balra kontroll, jobbra Ellado-val csávázott repce

 


Kis káposztalégy kártételi skála, Németország

 

Ellado – a Bayer repce csávázószere

Csávázással a legegyszerűbben, ugyanakkor jó hatékonysággal védekezhetünk a fent felsorolt kártevők ellen. A Bayer repce csávázószere, az Ellado hatékonysága kiterjed a talajlakó kár-tevőkre, illetve a fejlődő szárat, leveleket károsító repcebolhára, repcedarázs álhernyóra és a kis káposztalégy nyüvére is. Két eltérő hatásmechanizmusú összetevője, a kontakt módon ható béta-cyflutrin és a felszívódó klotianidin biztosítják, hogy a repce már a kelés pillanatától védve legyen a kártevőkkel szemben.

Okszerű és eredményes védekezés a repcekártevők ellen csak ott valósítható meg, ahol már a vetés előtt számolunk azok megjelenésével. A repce és más keresztesvirágú növény (mustár, olajretek) vetésterületének növekedése, és a termesztési körzeteken belüli nagyobb előfordulási arányuk az összes megvalósítható agrotechnikai védekezési elem mellett (tábla kiválasztása, elővetemény, árvakelés, tarlóápolás, vetésidő stb.) a rovarok elleni kémiai védekezési módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. Ezek a ráfordítások többszörösen megtérülnek, mert általuk biztosított a négyzetméterenkénti megfelelő tőszámú, egészséges és optimálisan fejlett állomány.

 

Csorba Csaba

Bayer CropScience

* az Ikarus a Dow AgroSciences LLC védjegye

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Keletre még nagyon hiányzik a csapadék

Keletre még nagyon hiányzik a csapadék

A hétvégén hullott eső valamelyest enyhített a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók gondjain. A búzán és a repcén ez a csapadék ez már kevésbé...

Egyre nő az aszálykár

Egyre nő az aszálykár

Óriási károkat okoz a szárazság Magyarországon, hozzávetőleg 150 milliméter, tehát 3-4 hónap átlagának megfelelő csapadékra lenne szükség a helyzet me...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!