MENÜ

Ástak, tanultak és az új technológiákat is gyakorolták a gyerekek a talajtani táborban

2022.09.19.

A Hajdú-Bihar megyei Nádudvar határában tartották meg a szervezők 2022. augusztus 11-én az Extrém Talajtani Tábor záró napját, amin részletes szakmai ismereteket tanulhattak meg a táborozó fiatalok. A rendezvényre az ország különböző területeiről érkeztek a gyerekek; Tök, Vál, Ács, Gárdony, Debrecen, Miskolc, Hajdúdorog, Püspökladány, Nádudvar, Budapest és Szeged fiataljai töltötték az idejüket a talajokkal kapcsolatos tudás megszerzésével.

Ez történt a Nádudvar melletti táblán augusztus közepén

Az Agro Napló is részt vett a rendezvényen, öt beszélgetőpartnert kérdeztünk meg a tábor során átadott ismeretek gyakorlati hasznosításának lehetőségeiről. Három, gazdálkodó családból való fiatal, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának tudományos segédmunkatársa, Kovács Károly, valamint a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója, Mészáros Gábor osztotta meg a talajjal és a termeléssel kapcsolatos gondolatait a 4 napos program fináléján.

A gazdálkodás szempontjából is fontos talajtani ismeretek átadása a gyakorlatban, az összefüggések felismerése és értelmezése, 4, a fiatalok által ásott talajszelvényben történt meg. A résztvevőknek idén is nagyon keményen meg kellett dolgozniuk a tanulásért, 140 centiméter mélyen értek el jó szerkezetű talajréteget, felette igen kemény szintek voltak az aszály és az intenzív művelés együttes eredményeként.

 

dsc06072

 

A helyes gyakorlatokról, a kijavítható hibákról, a szántóföldi művelés alapját adó talaj fontos tudnivalóiról tartott elemzést a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának tudományos segédmunkatársa, Kovács Károly.

Vele is beszélgettünk a záró napon, miközben monitoringdrón repült a két kiásott talajszelvény közelében. A másik oldalunkon pedig egy John Deere – Köckerling gépkapcsolat várta a gyerekeket, hogy a mezőgépkezelő mellett ülve próbálhassák ki, hogyan dolgozik a nádudvari talajon.

 

dsc00165-1200

 

Mit tapasztalsz az országot járva, sok hazai talajjal találkozva?

Elég extrém évet élünk, óriási szárazsággal. Az Alföldön szinte mindenhol 100-120 centiméter mélységig száraz a talaj. A nagyobb termésbiztonságot nyújtó réti talajokon - ahol a rendszer már magát a talajvíztükröt kapillárisan kiemeli a gyökerezési mélységig - sem sokkal fényesebb a helyzet, most semmilyen kultúra nem tudja leküzdeni az előtte stabilan álló akadályt. Aszályos évben a víz az úr, a talajtípus másodlagos, a csapadék hiányát a legszebb szerkezetű csernozjom talaj sem tudja pótolni, de a talaj állapota határozza meg a jövő év termését, hiszen arra számítunk, hogy a szélsőséges csapadékhiány nem állandósul. Egy átlagos évben is vannak problémák a talajhasználattal. Nagyon erodált a magyar talajok szerkezete, ebből eredően kémiailag, valamint fizikailag is gyengébb állapotban vannak. Az országot járva látjuk, hogy például a Mezőföldön néhol 80 centiméter jó csernozjom termőréteg veszett oda. A lóerő alapú talajművelés, a felszínborítás hiánya, a szervesanyag-hiány, a felszíni elfolyás és a szél félelmetes hatást gyakorol a termőterületeinkre. Az egész országban jellemző, 40-60 centiméteres mélységben előforduló eketalp- és szerkezet nélküli művelt réteg teljesen átalakítja a talajok víz- és tápanyaggazdálkodását.

Kíváncsi vagyok a közeljövő eseményeire, mert bízom benne, hogy a szélsőséges időjárás rámutat a hibákra és például a már beindult öntözésfejlesztési hullám észszerűen valósul meg a gyakorlatban. Fontos lenne, hogy a szikesség kérdése ne kerüljön elő újra. Maradjunk meg azoknál a szikfoltoknál, amelyeket már így is ismerünk.

Mit kaptak a fiatalok 4 nap után a Miskolci Egyetem csapatától, tőletek? Mivel lehetnek többek a táborban tapasztaltakkal?

A gyerekek igen eltérő képzettséggel és háttérrel érkeztek hozzánk, de ami közös bennük, az a lelkesedés. Élményszerű, de elég mély talajtani és talajföldrajzi ismereteket kaptak. Nagy eredmény, hogy az, aki figyelt a 4 szelvénybemutatón, fel akarta fogni az összefüggéseket, meg akarta érteni azt, hogyan működik a talaj, választ kapott a kérdéseire. Erről kaptunk több visszajelzést. Az persze alap, hogy soha nincs két ugyanolyan talajszelvény. A táblák is évről évre változnak, innentől fogva mindig valami újat látunk. Idén a Püspökladányi Arborétum szállásolt el minket, látott vendégül és tartott egy teljes, átfogó szakmai napot nekünk. A szikesekből merítettünk egy jót itt, a Hortobágyon. A sók a talajban téma részletes bemutatása nagyon fontos volt. Ugyanilyen helyzetet itt aztán másnap, a nádudvari táblán ásva is találtunk. Az első talajszelvényeknél már vissza is tudtunk utalni az előző nap kapott ismeretekre, jól összekapcsolódott a program.

 

20220811_113730

 

Bízom benne, hogy 25-30 új elemmel bővült a talajtani szókincsük (– mondta nevetve). Voltak olyan meglepetések, amikor néhány, mélyebben érintett témánál kiderült, hogy milyen sokat is tudnak adott esetben a kémiáról, a biológiáról vagy a földrajzról. További előny, hogy összefüggéseikben látják a talajt, a szántóföldön, a művelőeszközökkel és a terméssel. És mivel az aszály mindenkinél téma idén, érzékenyítve voltak a talajegészség-termésbiztonság témára. Szerdán, az utolsó nap előtt több órán keresztül ásták felváltva a szelvényt, nagyon közeli és hosszú kapcsolatba kerültek a vizsgált talajjal és a szántóterülettel. Folyamatosan láttuk az aszály minden elemét, ténylegesen a tenyerükben mutatkozott meg az év. Azzal, hogy hozzájárulunk a szakmai fejlődésükhöz, az ágazat iránti szeretetüket is erősíthetjük, ami kiemelten fontos. A négy nap során növeltük a tudásszintjüket, a kiásott talajszelvényeket pedig a záró nap után, pénteken, felnőttképzésen mutatjuk be talajtani szakértőknek, gazdáknak és szakembereknek, hogy újabb szinten segíthessük a talajjal kapcsolatos kommunikációt és tudásátadást.

Hogy valósul meg a talajtani tudás sokszorozása? Amit bemutattatok, megtalálható rendszerezve is?

A négynapos tábor egy nagyobb ívű ismeretterjesztő munka gyakorlati megtestesülése. Az itt elmondottakat, a témákat, a talajokat, az okokat és a következményeket folyamatosan rögzítjük, gyűjtjük. Ezeket a Talajtár weboldalon lehet elérni, ahol szakmai anyagok, egyetemi előadások, talajföldrajzi videónaplók találhatók, videó, kép és írott formátumban egyaránt. Sok mindennek utána tudnak nézni, belemerülhetnek az őket érintő témákba. Célunk a szakmai képzésen túl a tudatosítás, a társadalmi érzékenyítés. Dobos Endre és csapata mintegy 25 éves gyűjtőmunkájának eredménye a több mint 200 darabból álló monolit-tárunk. Ezek bolygatás nélkül kiemelt, 1 méter mély talajoszlopok tartósítva. Ebből 160 darabot rendszerezve, koordinátákkal és többségükben laboradatokkal ellátva megtekinthető a Miskolci Egyetemen. Többnyire a Kárpát-medence talajtani változatosságát kívánja bemutatni, de sok más helyről – 3 földrész 10 országából – is vannak talajmonolitok. A terem 2020. december 5-én, a talajok világnapján nyílt meg az oktatás és az érdeklődők számára. A kiállítás elsődleges célja az egyetemi oktatás támogatása, de nyitva állunk minden érdeklődő számára. A gyűjtemény egységes bemutatását, illetve az egyes típusok monolitjainak bemutatását 10-15 perces szabadon hozzáférhető videókon keresztül rögzítettük, amelyek önmagukban is érdekes anyagok lehetnek az oktatásban.

 

20220811_094814

 

Kiemelendő, hogy mi geográfusok vagyunk. A talajokat nem csak a szelvényben, de a tájban is értelmezzük. Ez a szemlélet hiányzik az agráros képzésekből, ahol a 0-30, esetleg a 30-60 centiméteres mélységeket vizsgálják. De nem csak mélyebbre kell ásni, hanem körbe kell nézni a táblán, a tájban, így fogjuk igazán megérteni, miként működik a talajunk.

Mit tegyenek, mire figyeljenek a gazdák a helyes talajművelés érdekében?

Az országot több rendezvényen és programon járva ez a kérdés rendszeresen megérkezik. Az egyik út, hogy precíziós megoldásokat és eszközöket alkalmaznak, minél kevesebb talajbolygatással, akár forgatás nélkül is, a lazítózást előtérbe helyezve. A kisebb területen gazdálkodók szempontjából pedig fontos kérdés, hogy mivel javíthatnak a már meglévő technikai és gépesítési helyzetükben akár nagyobb beruházás nélkül is.

Elsődlegesen fontos, hogy nézzék meg, milyen munkát végeznek ők a gépeikkel akár többféle beállítással is, hogy lássák a gyakorlati eredményt és a különbségeket. Másrészt nézzék meg a modern gépek valós teljesítményét is, ez alapján sok mindent lehet tanulni. Ehhez ásni kell a talajt, sok helyen, sokszor, mélyen. Megismerni a saját talajokat kötelező! Nincsen univerzális, mindenre megfelelő megoldás a gazdálkodóknak, országszerte az összes táj egyedi elemeket tartalmaz. A változatosság miatt mindenhol más lehet a megfelelő talajművelés. Ami viszont mindennek a kulcsa, a talaj szervesanyag tartalma. Ehhez mindenki hozzá tud járulni. A szervesanyag javítja a talaj szerkezetét ezáltal víz- és tápanyag-gazdálkodását. Az elérhető 30-50 éves adatsorokhoz képest talajaink szervesanyag tartalma átlagosan a felére csökkent. Például a csernozjomok esetében 5 százalék környékéről esett vissza 2 – 2,5, legjobb esetben 3,5 százalékra az aránya. Ezt megállítani, megfordítani szükséges, ami nehéz feladat, oda kell rá figyelni. Lehetőleg ne adjuk el a szerves anyagot, a szénát, a szalmát, térjen vissza a tápanyag a talajba! Egyre több helyen törekednek erre. Már hallottam olyanról, hogy a hígtrágyáért fizetett valaki. Az üzemanyag, az inputanyagok drágulása miatti kényszer is ösztönzi a fejlődést, mert a lóerő már nem mindenhol lesz elég a jó gazdálkodáshoz. Új megoldások jönnek, mindenki magától észreveszi a változtatás szükségességét.

Jó tanács, hogy az elkészült talajvédelmi tervek ne csupán a fiókba kerüljenek, olvassuk el és egyeztessük szakemberekkel, mit lehet tenni a területek javításáért a számok és az összefüggések ismeretében. Ez elemi fontosságú, sokat lehet és kell is belőle tanulni. Sajnos rengeteg helyen hiányzik a tértudatosság a talajhasználókból, hogy ismerjék a területeik mozaikosságát, azok okait, például azt, hogy miért van a szikfolt a csernozjom mellett ugyanazon a táblán. A területeket talajszelvényekkel megnézve és elemezve közelebb lehet jutni az optimális megoldásokhoz és a talajjavítás fejlesztéséhez. Figyeljünk a talajokra, vizsgáljuk és becsüljük meg őket!

 

kite-talajtani-1

 

A nádudvari születésű Mészáros Gábor, a KITE Zrt. Innovációs Központjának rendszerfejlesztési igazgatója többek között arról is beszélt, miben fejlődtek és mit kaptak a gyerekek a tábor 4 napja alatt.

A válaszhoz érdemes tudni, hogy vannak, akik először jöttek az Extrém Talajtani Táborba, a csapat fele pedig visszatérő résztvevő. Az érdeklődést jól jelzi, hogy az idén többen is a Dunántúlról érkeztek hozzánk Nádudvarra és Püspökladányba annak érdekében, hogy fejlesszék a tudásukat. A fiatalok nagyon erős és komoly talajtani ismereteket kaptak. Megtanulták, mik a változatok, mit kell nézni egy talajszelvény vizsgálatakor, milyen folyamatok és összefüggések léteznek a talajokban. A csütörtöki zárónapon egy szikes szelvényt elemeztek, amin nagyon jól látszott, milyen eltérő területeken gazdálkodunk. A KITE Zrt. részéről megmutattuk nekik a szántóföldi növénytermesztés modern megoldásait, a precíziós gazdálkodás elemeit. Az, hogy a mezőgazdasági termelésben adatokkal dolgozunk, intelligens gépeink vannak, rengeteg informatikai fejlesztést használunk, ma már elérhető és megtanulható. A gyerekek helyspecifikus termelésre alkalmas John Deere traktorban ülve szerezhettek egyszerre élményt és tapasztalatot a technológiáról.

 

kite-talajtani-2

 

Fontos, hogy a programmal segítsük a szemléletváltást annak érdekében, hogy a talajokat megfelelően műveljük. Megnézve azokat, akik már 2-3 éve velünk táboroznak, és azóta agrárpályára kerültek, öröm látni, hogy sokat fejlődtek. Igyekszünk mindenkinek megmutatni, hogy a szakma érdekes, sokrétű, modern és trendi, aminek következtében reményeink szerint egyre többen választják hivatásul a mezőgazdaságot.

Amikor 4 éve Dobos Endrével és csapatával közösen elkezdtük tervezni, szervezni és megvalósítani a tábort, fontos szempont volt a minőségi tájékoztatás és a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása. Meg kell mutatnunk, mit tudunk mi a KITE részéről, hiszen akár a jövő kollégáit is megismerhetjük itt, a négynapos programokon. A Miskolci Egyetem részéről például a geoinformatika és a talajtan iránt érdeklődő fiatalok megismerése és tájékoztatása az egyik cél, itt erre is sor kerülhet. Azok, akik pedig nem ezeken a pályákon mozognak tovább, szintén egy új és hasznos szemléletet kapnak, ráadásul fontos kapcsolatok is épülhetnek, kicsit jobban kinyílik számukra a világ. A korosztály értékrendjébe belekerülnek a talajközpontú gondolatok és megoldások, amiket itt kapnak. Az 5. Extrém Talajtani Táborra, 2023-ra is igyekszünk valamilyen újdonsággal készülni, erre pedig a digitalizáció folyamatosan jó lehetőséget ad. Ráadásul nekem, aki Nádudvaron születtem, itt is élek és dolgozom, különösen jó érzés egy ilyen küldetésben részt venni. Megtisztelő, hogy az ország különböző pontjairól jönnek hozzánk, hogy tanuljanak a talajokról, majd viszik el innen a település és a tábor jó hírét.

Németh Katalin Komárom-Esztergom megyéből, Ácsról érkezett a Talajtani táborba. Családi gazdálkodóként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, többségében bérmunkában.

 

20220818_190242 (1)

 

Hogyan kapcsolódsz a mezőgazdasághoz és mik a terveid a jövőre?

Ebbe születtem bele, ahogy a most 4 éves testvérem is, mindketten nagyon szeretjük, hogy az életünk része a mezőgazdaság. Ősszel az első gimnáziumi tanévemet kezdem természettudományi szakirányú osztályban, emelt szinten fogom tanulni a biológia és a földrajz tantárgyakat, ami nagyon érdekel és a mezőgazdasági gyakorlathoz elengedhetetlen. Később az iskola befejeztével agráregyetemen szeretném folytatni a tanulmányaimat, majd növényorvosként szeretnék elhelyezkedni a szakmában. A gödöllői képzést néztem ki magamnak erre.

Milyen gazdálkodási gyakorlatokat valósítotok meg?

Közel 5 éve kezdtük az átállást a forgatás nélküli talajművelésre, ami nálunk nagyon hatékony módszer. Jól látszik, hogy a folyamatos forgatás helyett a lazítás kedvezőbb a talajoknak. Az aszály miatt nehezebb évünk van, a helyzeten több területen öntözéssel tudunk javítani, de nagy terméskieséssel számolunk idén. A technológiával kevesebb a veszteségünk, mint a hagyományos művelés módszerével lenne. A precíziós gazdálkodást John Deere megoldásokkal kezdtük el szintén közel 5 éve kiépíteni, az új technológiákat igyekszünk folyamatosan megismerni és kipróbálni. Mindig haladunk az új felé, szeretjük fejleszteni a gazdálkodást. Többségében John Deere gépeket használunk GPS antennákkal, RTK rendszerben, hozamtérképeket készítő monitorokkal, sorkövetéssel.

Mit szeretsz a leginkább a szakmában?

A mezőgazdaságban az egyik legszebb, hogy nagyon sokféle dolgot megfigyelhetünk a munkánk során, legyen az egy természeti jelenség, a napfelkelte, a naplemente, a határ történései. A gyönyörű természetben végzett munka során ráadásul a környezeti tényezők mellett a feladatok is nagyon változatosak.

 

dsc06472

 

Németh Flóra Fejér megyéből, Vál településről jött, a kis családi gazdaságuk növekedő pályán van, terjeszkednek, fejlesztenek. Főként saját földeket művelnek, kevés bérmunkával kiegészítve.

Hogyan tervezed a jövődet és mit szeretsz a legjobban a szakmában?

Megvannak a konkrét terveim a jövőmet illetően: az általános iskola nyolcadik osztályát kezdem ősszel, majd agrármérnök szeretnék lenni, Debrecenben – mondta Flóra. Édesapám szakmai tudását és ötleteit figyelemmel kísérve tanulok a gyakorlatban. A szakmát nagyon szeretem fotózni is, a növények fejlődését, a táj változását és a munkafolyamatokat ugyanúgy örömmel fényképezem. A táborban nagyon megtetszett a talajtan, a jövőmmel kapcsolatban ebben is gondolkodom, továbbá a növénynemesítés is nagyon érdekel.

 

kite-talajtani-3

 

Kurely László Máté Hajdú-Bihar megyéből, Debrecenből való, a nagyszülei Tégláson gazdálkodnak, nagyrészt szántóföldi növénytermesztéssel, kis mértékben kertészettel is foglalkoznak.

 

dsc06193

 

Hogyan kapcsolódsz a mezőgazdasághoz?

Egész kis koromban kerültem bele a tanyán a szakmai gyakorlatba, amit azóta nagyon szeretek – mondta a fiatal szakember. Jelenleg a Debreceni Egyetem osztatlan agrármérnök képzésén vagyok hallgató, a végzés után természetesen a szakmában tervezek maradni.

Milyen megoldásokkal törekedtek a talajok megfelelő művelésére és az okszerű gazdálkodásra?

A precíziós gazdálkodás az én olvasatomban arról szól, hogy mindig csak annyit végzünk el, juttatunk ki, amennyi épp szükséges az adott folyamathoz. Feleslegesen nem dolgozunk. Úgy gondolom, hogy kis területen, alacsony termésátlagokkal nem minden beruházás térül meg értelmezhető időben, ettől függetlenül számos olyan használható megoldást kínál a már meglévő eszközpark legjobb alkalmazásához, amivel precízebben, hatékonyabban lehet gazdálkodni. Ilyen a megfelelő talajművelés szempontrendszerei alapján elvégzett munka is. A modern eszközök és megoldások használatával nem terheljük feleslegesen a gépeket, a környezetet és a talajt sem. A szántásos és a forgatás nélküli művelés témájáról azt gondolom, hogy mindennek meg lehet és meg is van a helye és a szerepe, ám minden beavatkozást az adott helyzethez mérten kell elvégezni. Egy ilyen száraz, aszályos évben nem biztos, hogy a forgatás a megfelelő módszer a helyes műveléshez és a talajmegőrzéshez. Persze vannak olyan csapadékos évek is, amikor pedig a lazító alkalmazása kevésbé hatékony és alkalmas technológia. A gazdálkodóknak és a szakmában dolgozóknak folyamatosan változó kihívásokhoz kell alkalmazkodniuk, fontos, hogy ennek megfelelve az adott helyzetnek legjobb technológiát válasszák.

Mit szeretsz a legjobban a gazdálkodásban?

A legjobban a mezőgazdaságban a változatosság és a mindig megújuló kihívás tetszik. Nincs két egyforma év vagy tábla, mindent meg kell tanulni lokálisan kezelni. Inspirál a folyamatos küzdelem, hogy a legjobbat hozzuk ki az adott táblából.

Milyen terveid vannak a jövőben?

Az egyetem mellett egy térinformatikai cégnél dolgozom, az így megszerzett tudást pedig hasznosítani szeretném a családi gazdálkodásban is. A terveim szerint az első és leghatékonyabb beruházás egy drón vásárlása lesz, amivel nagyon sok feladatot tudok majd elvégezni. A mikrodomborzattól kezdve az öntözési tervet, tápanyagkijuttatást, vetési és hozamtérképet is létre lehet általa hozni digitálisan. Így a kisebb gazdaságok egyik első fejlesztési lépésének a drónvásárlást tartom helyesnek, a megfelelő szaktudás meglétével. A gazdaság fejlesztése folyamatos önfejlesztés is egyben, állandó tanulásban vagyunk a termelésben. Ahogy a szüleink mondták: „A jó pap holtig tanul.” Ez teljesen érvényes az új technológiákra és megoldásokra is, lépést kell tartani a fejlődéssel.

 

dsc00156-1200

 

Az AGRO NAPLÓ megbízásból szerkesztette:

Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
SZE-MÉK 2021 precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport

 

kite-logo-k miskolci-egyetem-160_5