MENÜ

A versenyképesség javításában látják a tejágazat jövőjét a szakemberek

2013.12.06.

Az európai uniós kvótarendszer megszűnését követőn a magyar tej és tejtermék árakat az eddigiekhez képest sokkal inkább a világpiaci árak fogják meghatározni. Mindez komoly kihívást fog jelenteni a tejtermelő és tejfeldolgozó cégek számára, amelyre leginkább a szektor versenyképességének növelése lehet leginkább a válasz – hangzott el az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén, amelyen a tejágazat jelenlegi helyzetét és jövőjét vitatták meg a szakemberek. 

Az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a magyar tejtermelés és tejfeldolgozás jelenlegi állapotát és kihívásait vitatták meg az ágazat szakemberei. „Mivel 2015. március 31-jével teljesen megszűnnek az európai uniós kvóták, így a liberalizált piacon a magyar tej és tejtermék árak várhatóan még inkább együtt fognak mozogni a világpiaci árakkal. Mindez termelői és feldolgozói oldalon is komoly kihívásokat jelent” – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője, az est házigazdája. A feldolgozók számára a tejpiac liberalizálásával egyre fontosabbá válik a mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló tej mennyisége, a felmerülő logisztikai kérdések hatékony megoldása, a költségek optimalizálása, a hatékonyságot növelő korszerűsítések. A termelőknek ezzel párhuzamosan javítani kell a rendelkezésre álló csúcsgenetikák takarmányozását, a tartástechnológia folyamatos fejlesztése mellett. Már csak azért is, mivel Észak-Európa (Hollandia, Dánia, Lengyelország) nagy tejipari cégei az elmúlt években komoly fejlesztéseket hajtottak végre gyártókapacitásaik bővítésére. Kérdés azonban, hogy a fejlett tejtermelő országok világpiacra termelt termékeit képes lesz-e felvenni az ázsiai piac, ezen belül is elsősorban India és Kína, vagy az európai piacon – ideértve Magyarországot is – akarják értékesíteni.

 

A Magyarország földrajzi elhelyezkedése gazdasági előnyöket és hátrányokat egyaránt jelent a tejipar számára, amelyek jelenleg kiegyenlítik egymást. Az németalföldi országokban és Dániában kiváló tömeg-takarmánytermelő bázisok vannak, és a közeli tengeri kikötők is jelentős piaci előnyt jelentenek.  Ugyanakkor Magyarország közel helyezkedik el a tejhiányos piacokhoz (Horvátország, Görögország, Bulgária), ami komoly piaci potenciát jelent, emellett pedig az északi tagállamoktól való távolságunk védi a magyar tejtermékek hazai piaci pozícióit a magas szállítási költségek miatt.

 

Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója előadásában a termelői és a feldolgozói oldalon is a versenyképesség növelését jelölte meg legfontosabb célként, melyet a jövedelemtermelés fokozása mellett az ágazatba vitt innovációk növelésével és piacszerzéssel látja leginkább megvalósíthatónak. A szakember emellett felhívta a figyelmet az ágazati összefogásban rejlő lehetőségekre, hiszen míg Európában a tejiparban dolgozó cégek mintegy 85%-a integráltan folytatja tevékenységét, addig ez a hazai cégek esetében mindössze 35%.

 

A cégcsoport tevékenységén keresztül mutatta be a vertikális integráció előnyeit Szommer Gábor, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és tejfeldolgozással is foglalkozó Fino Food Kft. kereskedelmi igazgatója. A szakember rövid távon a jövedelemingadozás kiegyenlítését, míg hosszú távon a stabilitást, a beruházások és stratégiák összehangolását, valamint a termékek, folyamatok nyomon követhetőségét, a termékbiztonságot jelölte meg legfőbb pozitívumként, amelyek közül ez utóbbi még fontosabb szerephez juthat néhány éven belül, a GMO területek elterjedése miatt. A szakember úgy látja, hogy a magyar fogyasztó jellemzően nagyon ártudatos, így a tejtermékek egy jelentős része akcióban kerül értékesítésre. Kedvező tendencia azonban, hogy nemcsak az árra érzékenyek a magyar vásárlók, de megjelent a kifejezetten a hazai termékeket kereső fogyasztó is, ami stabil fogyasztóbázist jelent a szűkülő belföldi piacon.

 

Szajkó Lóránt, a Kisalföld Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szintén az ágazat versenyképességének fontosságát hangsúlyozta. Mivel Magyarországon régiós összehasonlításban kedvezőek az alapanyag árak és a termelői átadási árak, ezért a termelőknek a régiós szinten magas, ugyanakkor a hazai adottságokat tekintve alacsony hozamok fokozása és a termelékenység növelése lehet a fő irány. Míg a feldolgozók esetében a jövedelmezőségi problémák megoldása és az export lehetőségek eredményesebb kihasználása jelentheti a fejlődési irányt.

 

 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 220 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését közel 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

K and H logo