A magyar gazdákra mindig és minden körülmények között számíthat az ország, mára ugyanis a magyar nemzetgazdaság húzóágazatává vált az agrárium – közölte június második felében Lentiben az agrárminiszter.
Fedett termelői piac, valamint egy hűtőház kialakítását kezdték meg Letenyén, közel 236 millió forintos beruházással – tájékoztatta a város önkormányzata az MTI-t.
Két és fél évtized alatt egy helyi gazdaboltból több mint 10 milliárdos árbevételű céggé nőtte ki magát a Baki Agrocentrum, amely már a sikeres generációváltáson is túl van. A jövőt pedig a hozzáadottértéket növelő értéklánc kialakításában látják.
Zala megyéből érkezett panasz a dióra: a termés egy része elfeketedik, aztán a szemek lehullanak a fáról. A magbél is tönkrement a termés több, mint ötven százalékánál.
A kukorica 97 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti átlagtermés 8,8 tonna, közel két tonnával jobb a tavalyinál – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A következő években nagy lehetőség rejlik a borászatban, ezért is született az a döntés, hogy a vidékfejlesztési programban felszabaduló mintegy 50 milliárd forintból új pályázatot írnak ki – közölte az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Zalaszabarban.
Importot kiváltó bogyós gyümölcsöket termelnek fedett ültetvényeken, modern technológiákkal 12 családi gazdaság tulajdonosai a zalai Nagyrécsén, ahol eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak a termőhelyek beruházásaira – közölte az MTI.
Nagy lehetőségek előtt áll a hazai kivitermesztés. Az ország egyes részein a klíma is kedvez az egzotikus gyümölcsnek, ráadásul kártevőktől sem kell tartani, így csupán megfelelő mennyiségű tápanyag és öntözés függvénye a bő termés – írta az MTI.
A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. Az ötvenhetedik rész fókuszában Zala megye iparának, építőiparának és lakáspiacának helyzete áll.
A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. Az ötvenhatodik rész fókuszában Zala megye gazdasági helyzete és turizmusa áll.
Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el, területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható, legnagyobb folyója a Zala. A táj jelenlegi felszíne még a honfoglalás után is átalakulóban volt. A Pannon tenger üledékét már több száz méter vastagon befedte a folyók hordaléka, teraszok alakultak ki, az Alpok felől érkező erős szél pedig tovább tagolta a vidéket.
Zala az ország második legerdősültebb megyéje, ahol jelentős vadgazdálkodás folyik. Számos nyertes gímtrófea jelzi, hogy az erdők jó adottságai következtében a megye élen jár a hazai gímszarvas állomány megőrzésében. Zala területét neves tájegységek, természetvédelmi területek, valamint a Balaton teszik gazdagabbá.
Több kelet-európai ország is tiltakozik az ukrán gabonaimport miatt
