MENÜ

Címke: vetőburgonya

Hírek > Növénytermesztés 2021.03.25.

A bizonytalan eredetű vetőburgonya jelentős kockázatot rejt

Nem érdemes kockáztatni az ellenőrizetlen vetőburgonya ültetésével, a megspórolt költségnél jóval többet is veszíthet a termelő, hiszen a fennálló fertőzés veszélye és az azzal járó terméskiesés mellett egyéb kockázat is várható – hívja fel az érintett termelők figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal (Nébih).

Hírek 2015.05.18.

Illegális vetőburgonyát foglalt le a NÉBIH

A tavaszi vetőburgonya ellenőrzéseken mintegy 9 tonna vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglalt le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A fémzár címkével, növényútlevéllel nem rendelkező, illegálisan forgalomba hozott vetőgumó tételek használata akár 80%-os terméskiesést is okozhat.

Szakfolyóirat > 2004/6 > Gépesítés betakarítás tárolás burgonya

A vetõburgonya tárolása

A EU csatlakozás utáni idõszak is rengeteg kérdést felvet a magyar gazdálkodóknak. Mit termeljenek, hogyan tegyék azt, hogy tevékenységük jövedelmezõ legyen, különösen azoknál a növényeknél, melyeknek termelését az EU nem szabályozza, csak a piaci oldal határozza meg, hogy milyen áron adható el a megtermelt termék, mint például a burgonya.

Szakfolyóirat > 2001/6 > Növényvédelem burgonya vírus vetőburgonya

A burgonya vírusbetegségei

Magyarországon a burgonyatermesztés legjelentõsebb problémája a vírusok által okozott terméscsökkenés. A burgonya több mint 30 vírussal fertõzhetõ, melyek közül hazánkban a burgonya levélsodródás, Y-, A-, X-, M- és S-vírusok rendszeres elõfordulásával számolunk. A felsorolt vírusok közül járványos megbetegedést a burgonya levélsodródás és a burgonya Y-vírusok okoznak, ezért a dolgozatban ezekkel a vírusokkal foglalkozunk. Vegetatív szaporításából adódóan a burgonya a vírusokat csaknem mindig átviszi a következõ generációba, ezért a fertõzés erõssége évrõl-évre növekszik. A vírusfertõzés által kiváltott tünetegyüttest és terméscsökkenést vírusos leromlásnak nevezzük, amely vírusfogékony fajták esetében egyik évrõl a másikra 25-30 %-os terméscsökkenést is okozhat. Ez a leromlás az elsõdleges oka annak, hogy a hazai 15-18 t/hektáros termésátlag az Európai Uniós országok átlagának (35 t/ha) felét is alig éri el.