A lehullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért augusztus 6-tól (csütörtök) megszűnik a tűzgyújtási tilalom az Alföldön – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.
Péntektől visszavonták a tűzgyújtási tilalmat az érintett öt megyében – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avarréteg kiszáradása miatt tűzveszély alakult ki. Így 2019. június 14-től öt alföldi megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom.
Az ország egész területére kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat péntektől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Ismét tűzgyújtási tilalom lép életbe a keleti országrészben kedden – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.
Szerdától az ország teljes területére kiterjesztették a tűzgyújtási tilalmat az illetékes hatóságok. Február közepe óta több mint 9 ezer hektáron pusztított tűz országszerte.
Újabb öt megyére terjesztették ki a tűzgyújtási tilalmat az illetékes hatóságok, így az március elsejétől már összesen 12 megyére érvényes - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.
Égő tarlókhoz, vasúti töltésekhez, lángoló mezőkhöz és mezőgazdasági gépekhez riasztják a tűzoltókat országszerte, szinte nincs olyan megye az országban, ahol ne dolgoznának a tűzoltók a hőség miatt kialakult helyzeteknél - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OFK) szerdán az MTI-vel.
A NÉBIH felhívta a lakosság figyelmét, hogy a hőség következtében Magyarországon is extrém magas az erdőtűzkockázat. A nagy szárazságban az élő aljnövényzet is éghető állapotba került és a szeles időjárás miatt az erdőtüzek nagyon gyorsan koronatűzzé fejlődhetnek. Tartós szárazság esetén, egy zivatar után akár már néhány órával ismét meg tud gyulladni a növényzet, sőt a kisebb eső sokszor el sem jut az erdő talajszintjére.
Eloltották a tüzet a Győr-Moson-Sopron megyei Várbalog közelében, ahol 153 hektárnyi, lábon álló árpa mellett egy kombájn is kigyulladt – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője szerda este az MTI-vel.
„Újabb szárító lángolt” olvashatjuk gyakran a katasztrófavédelem oldalán az olajos magok és a kukorica szárítási időszakában. A legtöbb szárítótűz ebben az időszakban keletkezik a megfelelő, alapos és szakszerű karbantartás hiánya miatt. Egy esetleges káresetnél a közvetlen kár (szárító javítása és a megégett termény) is többmilliós nagyságrend, ráadásul a közvetett károkat sok esetben nehéz számszerűsíteni (termény elhordása másik szárítóra, bérszárítás költsége, többlet rakodási költségek, anyagmozgatások általi többlet szemtörés stb.). A kárrendezés is több hónapos utánajárást igényel, mire a biztosítótársaságoktól a károsult megkapja a térítést.
Ki hibáztatható tűz esetén? A műszaki vezető vagy a kezelő, vagy legtöbbször egyik sem? Gyakran halljuk egy-egy tűzesetet követően, hogy a szárítókezelő hibájaként róják fel, hogy felcsaptak a lángok a szárítóban. Valóban csak ez az egy ok lehet? Ha nem derül fény a tűz keletkezésének valódi okára, a tűzveszélyt fokozó tényezőkre, a veszélyes helyzet újra és újra előállhat.
A hetek óta uralkodó száraz, csapadékmentes idõjárás miatt országos tûzgyújtási tilalom van érvényben április 8-tól a tûzesetek megelõzése érdekében az ország teljes területén.
Az idei év minden nehézsége mellett a gazdálkodóknak a tűzvédelemre is kellő figyelmet kell fordítaniuk. Az időjáráson, mint befolyásoló tényezőn természetesen sok múlik, de a megelőzésre fordított figyelem, a szabályok betartása és a munkához való hozzáállás akár sorsdöntő is lehet egy gazdaság életében.
Történelmi léptékű agrártámogatást biztosít a kormány 2027‑ig
