Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület kedden Erdélyben a Torockói-hegységben; a tűzoltóknak hatórás erőfeszítés után sikerült megfékezni a lángokat.
A szeles és napsütéses napokat követően a hétvégére várható száraz, jelentősebb csapadék nélküli időjárás megnöveli az erdőre átterjedő szabadtéri tüzek kialakulásának veszélyét.
Kigyulladt egy állattartó telep egyik épülete a Bács-Kiskun megyei Városföld határában. A tűzben több mint ezer sertés pusztult el – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a honlapján.
Ötven hektáros gabonaföldön volt tűz a Békés megyei Kevermes határában, az oltásban részt vevők munkagépekkel egy 20 hektáros területet le tudtak határolni a tűz terjedése elől.
Az egész országot sújtó kánikula és az extrém szárazság 2022. július 2-ától hazánk teljes területén indokolttá teszi a tűzgyújtási tilalom kihirdetését.
Idén már több mint tízezer tűz keletkezett a szabadban, kétszer annyi, mint tavaly, a leégett terület nagysága pedig majdnem tízszerese a 2021-esnek.
Kisebb tűz ütött ki a százhalombattai Dunai Finomító atmoszférikus és vákuumdesztillációs-2 (AV-2) üzemében kedden, a személyzet és a tűzoltóság szakemberei rövid idő alatt eloltották a lángokat.
Kigyulladt egy csirketartásra használt melléképület Rábapatyon, a Rákóczi utcában, egy családi ház udvarán.
Idén nyáron eddig több mezőgazdasági tűzhöz riasztották a tűzoltókat, mint tavaly ugyanebben az időszakban: 64 százalékkal több gabonatábla égett, 60 százalékkal több tarló- és 32 százalékkal több kazaltűz keletkezett, mint egy évvel ezelőtt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerdán az MTI-vel.
A lehullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért augusztus 6-tól (csütörtök) megszűnik a tűzgyújtási tilalom az Alföldön – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.
„Újabb szárító lángolt” olvashatjuk gyakran a katasztrófavédelem oldalán az olajos magok és a kukorica szárítási időszakában. A legtöbb szárítótűz ebben az időszakban keletkezik a megfelelő, alapos és szakszerű karbantartás hiánya miatt. Egy esetleges káresetnél a közvetlen kár (szárító javítása és a megégett termény) is többmilliós nagyságrend, ráadásul a közvetett károkat sok esetben nehéz számszerűsíteni (termény elhordása másik szárítóra, bérszárítás költsége, többlet rakodási költségek, anyagmozgatások általi többlet szemtörés stb.). A kárrendezés is több hónapos utánajárást igényel, mire a biztosítótársaságoktól a károsult megkapja a térítést.
Ki hibáztatható tűz esetén? A műszaki vezető vagy a kezelő, vagy legtöbbször egyik sem? Gyakran halljuk egy-egy tűzesetet követően, hogy a szárítókezelő hibájaként róják fel, hogy felcsaptak a lángok a szárítóban. Valóban csak ez az egy ok lehet? Ha nem derül fény a tűz keletkezésének valódi okára, a tűzveszélyt fokozó tényezőkre, a veszélyes helyzet újra és újra előállhat.
A hetek óta uralkodó száraz, csapadékmentes idõjárás miatt országos tûzgyújtási tilalom van érvényben április 8-tól a tûzesetek megelõzése érdekében az ország teljes területén.
Az idei év minden nehézsége mellett a gazdálkodóknak a tűzvédelemre is kellő figyelmet kell fordítaniuk. Az időjáráson, mint befolyásoló tényezőn természetesen sok múlik, de a megelőzésre fordított figyelem, a szabályok betartása és a munkához való hozzáállás akár sorsdöntő is lehet egy gazdaság életében.
Halak napja: Hogyan változik a halgazdálkodás a klímaváltozás miatt?
