Szakfolyóirat > 2014/05 > Gazdaság Gazdálkodók tőke növénytermesztés
Vas megye a zöld határ
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben- Vas megye
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben- Vas megye
A jövõben a védett eredetû borok elõállításához több neves borvidékünkön (Egri, Nagy-Somlói, Villányi) sem használható fel az egyesfüggöny mûvelésû tõkékrõl származó szõlõ. A csüngõ hajtáshelyzet miatt sajátos e tõkék hajtásnövekedése, s termésképzése. Mit ér a szõlõ, ha egyesfüggönyön terem?
A kiegyenlített, évrõl évre az elvárásaink szerint alakuló terméshozam egyik alapfeltétele a hiányoktól mentes ültetvény.
Az állókultúrák, és így a szõlõ is nagyon érzékenyek a megfelelõ mikroelem ellátottságra. A mikroelem megfelelõ pótlása pedig csak levéltrágyázással oldható meg. Levélen keresztül minden tápanyag a legkisebb veszteséggel pótolható. Nincs elásványosodás, kimosódás, mint a talajra, vagy a mélyebb rétegekbe kiadott mûtrágyáknál, nem rontjuk a talaj kémiai összetételét, pH-értékét, ugyanakkor nagyon pontosan mérve tudjuk kijuttatni a szükséges tápelemeket. Levéltrágyázás során csak a rosszul végrehajtott permetezés okozta veszteséggel kell számolnunk.
A helybenoltásnak ezt a módszerét alkalmazhatjuk: - ültetvények átoltására; kedvezõbben értékesíthetõ termést adó fajtákra, - értékes új fajták elszaporításának gyorsítására, - vegyes fajtájú ültetvényekben a nem kívánt, bekeveredett, idegen fajtájú tõkék átoltására, - kedvezõtlen biotípusú (pl. rendellenes virágú, rúgós, madárkás) tõkék átoltására, - az adott ökológiai viszonyok között rosszul szereplõ fajták átoltására, - pótlásra ültetett alanytõkék beoltására, - az oltványtõkék nagy téli fagyok miatt elpusztult termõrésze alatt kihajtott alany beoltására,
Az ernyõmûvelésre, az ernyõszerû tõkemûvelésmódokra jellemzõ, hogy a tõkének csak törzse van (karja nincs), és a törzs végén metszett egy vagy két (kivételes esetben három-négy) szálvesszõt különbözõ módon, a sor irányába leíveljük, és a szálvesszõrögzítõ huzalhoz (segédhuzalhoz) kötjük.