Hazánkban jelenleg 550 árutermelő gazdaság termel tojást, amelyek 2022-ben mintegy 2,4 milliárd tojást állítottak elő – mondta Nagy István a Tojás Világnapja alkalmából szervezett konferencián.
A magyar Baromfi Termék Tanács (BTT) spanyol és francia testvérszervezeteivel (INPROVO és SNIPO) Európai Uniós támogatást nyert el a tojásfogyasztás promótálására 2023 és 2025 között.
Tojás Világnapi szakmai konferenciát rendez október 13-án a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége.
A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz miatt csökken a haszonállatok termelékenysége, termékenysége, és fogékonyabbak a betegségekre.
Az ukrán baromfihús és tojásimport megállítását sürgette közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Baromfi Termék Tanács (BTT).
Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva.
Négy héten át, 2023. június 27. és július 25. között lehet véleményezni az ízesített borászati termékekről szóló rendelettervezetet az EU Bizottság honlapján.
Nem biztos, hogy az ő hibájuk, ha egy terméket nem lehet kapni, mert például még nem is termett.
Mi magyarok kezdeményeztük 2012 augusztusában, a baromfi termékpályán működő két világszervezet (WPSA, IPC) támogatásával, hogy május 10-ét a Baromfi Világnapjának nyilvánítsák.
Alapvető fontosságú tápanyagokat biztosítanak a húsfélék, a tojás és a tej, melyek nem könnyen pótolhatók növényi forrásból – olvasható a FAO új jelentésében.
A kutatók végeztek egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogyan hat az 1–21 napos csirkék tojás- vagy hústeljesítményére a különböző rosttartalmú takarmányok etetése.
Madárkontroll a tejtermelő tehenészetekbenKészen áll Írország még több tej termelésére?Ukrajna megduplázza a repce exportjátA francia mezőgazdasági miniszter cselekvési tervet indított a baromfi és tojáságazatban
AUSZTRÁLIA – Az Adelaide Egyetem kutatója, Dr. Kapil Chousalkar a közelmúltban kezdett projektben a szalmonellák terjedését vizsgálja a ketreces kereskedelmi tojó farmokon.
Április 25-én – üzemlátogatás keretében – Dabason a szarvasmarhatartó, június 8-án a rusztikus hangulatot árasztó, kitûnõ tanácskozási feltételeket kínáló kerekegyházi Varga-tanyán a baromfitartó partnereinknek ajánlottuk a gondolatcserét.
Az árutojás elõállító gazdaságok (mint minden állati terméket elõállító gazdaság) kiemelt figyelmet kaptak az utóbbi években állatjóléti szempontból a vásárlók részérõl. Az igények jelentõs szigorításokat generáltak az elhelyezési körülményekben, ennek egyik eredménye a hagyományos rendszerek megszüntetése. Kérdésként merül fel, hogy a jelenleg is alkalmazható tartási módok higiéniai szempontból miként teljesítenek.
A Tart-Tech Kft. 2009. június 11-én 14.00 és 18.00 óra között nyílt napot tart Kardos-dûlõ 16. telephelyen újonnan épített ketreces árutojás-termelõ istálló technológiai berendezéseinek bemutatására.
A tojótyúkok teljesítménye legnagyobb mértékben a genetikai elõrehaladás és az állatorvos-tudományi ismeretek bõvülésének következményeként a múlt században rohamosan fejlõdött.
A nagy termelésre predesztinált tojóhibridek termelését energia- és aminosav ellátásuk mellett elsõdlegesen kalcium- és foszforellátásuk befolyásolja.
Bármely szektorát tekintjük is át a hazai agrártermelésnek, nehezen találnánk olyan területet ahol ne fogalmazódna meg igény a technológiai fejlesztésre.
Az állattenyésztés dinamikusan fejlõdött az utóbbi fél évszázadban, aminek eredményeképpen az iparilag fejlett országokban, így például az Európai Unióban, ma már ismeretlen a tojás-, hús- vagy tejhiány. Az állati termék elõállítás során azonban hosszú idõn keresztül a fõ hangsúlyt fõképp a mennyiségi mutatókra helyezték, és kevesebb figyelmet fordítottak, sõt még fordítanak ma is az állati termékeknek a humán egészségvédelmével kapcsolatos kémiai összetételére.
A tyúktojás egyrészt humán élelmezési szempontból fontos és emellett nagy biológiai értékû élelmiszer, másrészt tartalmazza a madárembrió normális fejlõdéséhez nélkülözhetetlen összes táplálóanyagokat. A fogyasztó számára hasznos, de egyúttal létfontosságú anyagok mellett azonban a tojás tartalmazhat olyan összetevõket is, amelyek a fogyasztó, illetve a fejlõdésben lévõ embrió szempontjából kedvezõtlen irányban befolyásolják a tojás minõségét.
Az utóbbi években egyre többet hallottunk a tojás jótékony táplálkozás-egészségügyi hatásáról, megjelent már az „okos tojás” is, amely a szervezet számára fontos egy(~es) ásványi összetevõt(~ket) tartalmazza.
A holland kormány már az Európai Unió tojótyúktartásra vonatkozó szabályozását megelõzõen támogatta a ketreces tojótyúktartás átalakítását alternatív tartási módra mélyalmos rendszer és tojóház bevezetése révén. A tartási mód változtatása szemléletváltozást tesz szükségessé: a ketreces tartásnál a technika állt a középpontban (system management), az alternatív mód során az állat igényei az elsõdlegesek (bird management). A tyúkok nagyobb mozgási szabadsága többletfeladattal jár az állattartó számára. Nehézséget okozhat a nagyobb élõmunka-igény, a fészkeken kívül megtojt tojások (ún. alomtojás) kezelése, a nagyobb ammónia- és porterhelés, betegségek gyakoribb elõfordulása és következményeként a tojás fajlagosan nagyobb önköltsége. A következõkben az állatok tartásának új szempontjait mutatjuk be, melyek figyelembevétele az alternatív tojótyúktartásra való átállás során szükséges a megfelelõ termelési eredmények elérése érdekében.
A magyar étkezési tojástermelés számára meghatározó jelentõségû volt az amerikai és kanadai tenyésztõ munka, hisz az intenzív tojástermelõ programok indulásakor 1962-ben a Shaver és a HNL tojóhibridekkel dolgozhatott az akkor éppen meginduló iparszerû tojástermelés.
A gazdasági állatok, így a tojótyúkok termelését egyrészt a genetikailag meghatározott képességek, másrészt a tartástechnológiai tényezõk és természetesen a takarmányozás határozzák meg. A madarak emésztési sajátosságai néhány tekintetben jelentõsen eltérnek más együregû gyomrú állatokétól. A legjelentõsebb különbség a tápcsatorna hosszában figyelhetõ meg, de eltérések vannak a táplálék áthaladásának idejében és az anyagcserében lejátszódó folyamatok sebességében is. A felsorolt különbségek miatt a madarak takarmányozását egészen más irányelvek szerint kell végezni, mint más monogasztrikus állatokét vagy a kérõdzõkét. Emellett jelentõs különbségek vannak a különbözõ baromfi fajok és fajták, típusok és fõleg az egyes korosztályok igényei között. A felsoroltakon kívül még befolyásolhatja a takarmányozást a tartás módja és célja is. Amikor a tojástermelés hatékonyságát kívánjuk vizsgálni, akkor érdemes talán néhány szó erejéig azzal foglalkozni, hogy valójában mire is van szükség a jó minõségû tojás elõállításához. A gazdaságos tojástermelés alapját a jércenevelés alapozza meg vagy teszi tönkre, még a tojásrakás megkezdése elõtt. Ezt követõen a tojástermelés idõszakának takarmányozásáról kell említést tenni, de nem szabad megfeledkezni a különbözõ takarmány alapanyagok és kiegészítõk jelentõségérõl sem.
A tojó típusú tyúkok nemesítése során az elmúlt időszakban a szelekció elsősorban a tojástermelés, az egyedi tojástömeg és a héjszilárdság javítására irányult. Mindebbõl következik, hogy jelentõsen megnõtt az egy tojótyúk által megtermelt összes tojás mennyisége, miközben látványosan javult a takarmányértékesítés is. Ezen megnövekedett igények kielégítésére fejlesztette ki az AGROKOMPLEX C.S. Rt. az Aranytojás tojó takarmányozási programját, melynek célja az egyes korcsoportok tápláló- és hatóanyag-szükségleteinek maradéktalan kielégítése volt.
A takarmányozás és az állati egészség, valamint a végtermék minősége közötti összefüggések feltárása helyett foglalkozzunk egy "kényes" kérdéssel - az állati eredetű fehérjék sertések takarmányozására történő fölhasználásával.
Mi is a tojás tulajdonképpen, aminek az „elõállítását” megcélozzuk a tyúk tartásával? A tojás a baromfi petesejtje, amelynek tartalmaznia kell minden olyan táplálóanyagot, ami az embrió problémamentes csibévé fejlõdéséhez szükséges. A tojás átlagosan 31 % szárazanyagot és 69 % vizet tartalmaz. Egy 60 grammos tojás összetétele (Schmidt,1995): Víz 41,5 g Fehérje 6,7 g Zsír 6,0 g N-mentes kiv. 0,3 g Hamu 5,5 g Összesen 60 g
A tojás minőségét számos paraméterrel jellemezhetjük, melyek aktuális állapotát több tényező alakítja. Ezek részben fajta, tartástechnológiai, állategészségügyi és takarmányozási faktorok, másrészt pedig a tojás tárolásának tartamának, körülményeinek függvényei. Ezek a minőségi mutatók fontosak lehetnek a tojás forgalomba hozhatóságában, fogyasztási értékében ill. a fogyasztókra gyakorolt szubjektív hatásában.
Miért kell védeni tojóállományainkat a fertõzõ betegségektõl? Természetesen azért, mert - gazdaságos tojástermelést - megfelelõ szintû kelést - jól termelõ utódokat csak egészséges szülõpároktól nyerhetünk. Milyen módon tudjuk megvédeni Õket? Ez már nehezebb kérdés.
Igénylõ: Étkezési tyúktojást termelõ Támogatási forma: Pályázat Támogatás célja: Legfeljebb 2000 tonna élõ tömegû étkezési tojást (árutojást) termelõ tojótyúk termelésbõl történõ kivonása Általános feltételek: Baromfi Termék Tanács (BTT) tagság, az elkülönített intervenciós alapra történõ elõírásszerû befizetések vállalása. Baromfi vágóhídon vágásra került egyedekrõl, úgynevezett mérlegelési bizonylat és igazolás.
A jércék testsúlya jelentősen befolyásolja az ivarérésüket és a kifejlett kori szaporodási képességüket is. A bélrendszer egészségének megfelelő kezelése kulcsfontosságú az ideális testsúly eléréséhez, ezáltal az optimális teljesítmény és profitabilitás biztosításához.
Az elmúlt években számos alkalommal előfordultak piaci válságok és járványok, azonban az európai (benne a hazai) állattenyésztés helyzete az anyagi és szakmai támogatás, a javuló, mára már kedvező világpiaci helyzet eredményeképpen stabil maradt.
Megvan az eredmény, kiderült ki az Év Bortermelője!
