MENÜ

Címke: tenyészidő

Partnereink hírei > X 2014.06.10.

A szuperkorai hibridek jelentősége tovább fokozódik, azzal, hogy később vetve is teljes termést tudnak produkálni elsősorban silózási, vagy biogáz célra

Talán nincs még egy olyan növényünk, amely olyan sokoldalúan lenne hasznosítható, mint a kukorica. Alapvető élelmiszer egyes országokban, kiváló takarmány, mind zölden, mind tartósítva, mind szemesen és kiváló ipari alapanyag is (a biogáztól a mosószerig). Nem véletlen tehát, hogy vetésterület világviszonylatban folyamatos emelkedést mutat, amelyhez természetesen hozzájárult termesztésének északra való tolódása is. 

Szakfolyóirat > 2012/06 > Szántóföld betakarítás talaj talajréteg

A nyári tarlómûvelés helye és szerepe a talajmûvelési rendszerben

A tarlóhántás szerepének megítélése régebben és manapság is változatos. Bár egyre kevesebb efféle véleményt hallani, de még napjainkban is vannak, akik felesleges, költségnövelõ, idõpazarló mûveleti elemként tartják számon a tarlóhántást. E nézetet vallók a korai betakarítású növények lekerülése után nyári vagy õszi szántást végeznek, nem sekély porhanyítással kezdik a mûvelési rendszert. A szántás idõzítését általában a nyár végi csapadék megérkeztéhez kötik, hiszen a nyirkos talajállapot lehetõvé teszi a kedvezõ minõségû forgatást. Annak érdekében, hogy megértsük, hogy e szemlélet miért egyre ritkább napjainkban, át kell, hogy tekintsük a nyári tarlómûvelés újkori funkcióit.  

Szakfolyóirat > 2012/03 > Szántóföld Trágyázás kálium tenyészidő

Tavasszal sem késõ a káliumot kijuttatni

Sok gazdának okozott gondot a rendkívüli õszi szárazság, szép számmal vannak, akik nem tudták elvégezni az õszi szántást, így elmaradt az õszi alaptrágyázás, azaz a foszfor, a kálium kijuttatása. Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e, lehet-e tavasszal a zöldségfélék alá az említett tápanyagokat még kijuttatni, okozunk-e kárt, rontjuk-e a csírázást, van-e még hatása az ilyenkor adott foszfornak és káliumnak.  

Szakfolyóirat > 2009/03 > Szántóföld hibrid Kukorica tenyészidő

A kukorica tenyészideje a termesztés feltételeinek változásának tükrében

A kukoricahibridek a sok-sok jellemzõ tulajdonság mellett egymástól az éréshez szükséges idõtartam hosszában is jelentõsen különböznek. Az adott termõhelyen alkalmazható tenyészidõt az aktív hõ összeg határozza meg. Az északi országokban aránylag szûk az eltérõ tenyészidejû hibridek választéka. Minél délebbre megyünk a választékunk egyre bõvülhet. Magyarországon a kukorica termõhelyek adottságai alapján a FAO 100-tól FAO 600-ig terjedõen vethetünk hibrideket. A tenyészidõ használat azonban számos megfontolást rejt magában.  

Szakfolyóirat > 2006/09 > Szántóföld Vetés növények tenyészidő

Vetésforgók a zöldségtermesztésben

A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növényeknek a termesztése fokozatos terméscsökkenést eredményezett. Már a rómaiak (Cato) leírták, hogy azonos területen huzamos ideig nem szabad gabonát vetni a romló terméseredmények miatt. Azt is tapasztalták, hogy a pillangós növények kedvezõ hatással vannak a talaj termékenységére.