Partnereink hírei > X 2021.08.06.
Milyen érésidejű búzát válasszak?

A klímaváltozás szélsőséges hatásainak elkerülésével alapozhatjuk meg a nagy termést.
A klímaváltozás szélsőséges hatásainak elkerülésével alapozhatjuk meg a nagy termést.
Talán nincs még egy olyan növényünk, amely olyan sokoldalúan lenne hasznosítható, mint a kukorica. Alapvető élelmiszer egyes országokban, kiváló takarmány, mind zölden, mind tartósítva, mind szemesen és kiváló ipari alapanyag is (a biogáztól a mosószerig). Nem véletlen tehát, hogy vetésterület világviszonylatban folyamatos emelkedést mutat, amelyhez természetesen hozzájárult termesztésének északra való tolódása is.
A tarlóhántás szerepének megítélése régebben és manapság is változatos. Bár egyre kevesebb efféle véleményt hallani, de még napjainkban is vannak, akik felesleges, költségnövelõ, idõpazarló mûveleti elemként tartják számon a tarlóhántást. E nézetet vallók a korai betakarítású növények lekerülése után nyári vagy õszi szántást végeznek, nem sekély porhanyítással kezdik a mûvelési rendszert. A szántás idõzítését általában a nyár végi csapadék megérkeztéhez kötik, hiszen a nyirkos talajállapot lehetõvé teszi a kedvezõ minõségû forgatást. Annak érdekében, hogy megértsük, hogy e szemlélet miért egyre ritkább napjainkban, át kell, hogy tekintsük a nyári tarlómûvelés újkori funkcióit.
Sok gazdának okozott gondot a rendkívüli õszi szárazság, szép számmal vannak, akik nem tudták elvégezni az õszi szántást, így elmaradt az õszi alaptrágyázás, azaz a foszfor, a kálium kijuttatása. Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e, lehet-e tavasszal a zöldségfélék alá az említett tápanyagokat még kijuttatni, okozunk-e kárt, rontjuk-e a csírázást, van-e még hatása az ilyenkor adott foszfornak és káliumnak.
A kukoricahibridek a sok-sok jellemzõ tulajdonság mellett egymástól az éréshez szükséges idõtartam hosszában is jelentõsen különböznek. Az adott termõhelyen alkalmazható tenyészidõt az aktív hõ összeg határozza meg. Az északi országokban aránylag szûk az eltérõ tenyészidejû hibridek választéka. Minél délebbre megyünk a választékunk egyre bõvülhet. Magyarországon a kukorica termõhelyek adottságai alapján a FAO 100-tól FAO 600-ig terjedõen vethetünk hibrideket. A tenyészidõ használat azonban számos megfontolást rejt magában.
A 2007. évi rendkívüli nyári szárazság minden növényt megviselt. Ez alól nem volt kivétel a napraforgó sem.
A termesztésbe vont kukoricahibridek lehetséges tenyészidejét a termõhely klimatikus adottságai határozzák meg.
A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növényeknek a termesztése fokozatos terméscsökkenést eredményezett. Már a rómaiak (Cato) leírták, hogy azonos területen huzamos ideig nem szabad gabonát vetni a romló terméseredmények miatt. Azt is tapasztalták, hogy a pillangós növények kedvezõ hatással vannak a talaj termékenységére.
A klímaváltozás szélsőséges hatásainak elkerülésével alapozhatjuk meg a nagy termést.