Hírek > Gazdaság 2023.01.16.
Így növeli termelését a Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft.

A Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. mintegy 10 százalékkal növeli termelését az idén, az év végére hatmillió liter tej előállítását tervezi.
A Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. mintegy 10 százalékkal növeli termelését az idén, az év végére hatmillió liter tej előállítását tervezi.
Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma.
November 10-től, csütörtöktől már életbe lép a tojás- és az étkezésiburgonya-árstop – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerda este az MTI-vel.
Sajt, tej és tejföl – olyan élelmiszerek, ami nélkül nem képzelhető el egy átlagos magyar háztartás hűtője sem, derült ki a Magyar Tej termékcsaládot gyártó Alföldi Tej Kft. márkakutatásából.
A fogyasztói tudatosság emelkedésével nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt, így a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) kibővülhet a Trappista sajtról szóló új szabályozással.
Nagyot zuhant júliusban az élelmiszerárak globális mutatója, a gabonafélék és a növényi olajok kétszámjegyű árcsökkenése miatt – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A Nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a kormány 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. fejlesztését – mondta Rákossy Balázs.
Tavaly decemberben 31 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel azelőtt, a múlt évben 19,3 százalékos emelkedést mértek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A tejre és a tejből készült termékekre, mint egészséges tápanyagforrásokra kívánja felhívni figyelmet novemberben az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Tej Terméktanács), a szóban forgó szervezetek együttműködésével megvalósuló kampány keretében, így ösztönözve a belföldi minőségi tej- és tejtermékfogyasztást, illetve népszerűsítve a tudatos választást és vásárlást is – a promóció szervezői ezt jelentették be október végén a fővárosban a kapmány beharangozó sajtótájékoztatójukon.
Több mint hárommilliárd forintból Mosonmagyaróváron épít kutatás-fejlesztési és innovációs központot (K+F+I), kísérleti üzemet és laboratóriumot a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. – tette közzé a kormányzati hírportál.
A Mezőgazdasági Számla Rendszer (MSZR) adatai szerint a hazai mezőgazdaság kibocsátása folyóáron stagnált, a mennyiségek visszaesését ugyanis ellensúlyozta az árak emelkedése és a helyzetet javította a támogatások felfutása is. Az egyes szegmensek eltérően teljesítettek 2015-ben. A korábbi években lemaradó állattenyésztés és évelő növénytermesztés jobb teljesítményt mutatott, addig a nem évelő, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés gyengébb évet tudhat a háta mögött, ám a legrosszabbul a tejágazat járt.
Fontos kérdésekre keressük a választ!
A fialást követő időszakban a tejelválasztás zavara több, mint 30 kóroktannal hozható összefüggésbe. Ezek közül megkülönböztethetőek:
Mind a kizárólagos forgalmazó Készenlét Zrt., mind a magyarországi tejtermelő tehenészetek életében egy új mérföldkőhöz érkeztünk. A Vasi Agro-Pannónia Kft. sorokpolányi tejtermelő tehenészetében beépítésre került egy Dairymaster Swiftflo Duoble Up 2x10 állásos, halszálkás elrendezésű, felső tejvezetékes fejőberendezés, melyet 2014. augusztus 15-én adtak át ünnepélyesen Szépe Ferenc főosztályvezető úr jelenlétében.
2015 és 2020 között a Közös Agrárpolitika reformjának eredményeképpen új elemként bevezethető termeléshez kötött támogatások keretében 1,2 milliárd euró támogatásban részesülnek a kormány által támogatni kívánt, elsősorban munkaintenzív ágazatok.
- A silókukorica-készítés módja hasznos lehet a tejiparnak is - A sántaság jobban előrejelzi a brojlerek teljesítményét a mobilitási tesztekben, mint bármely más tulajdonság
Május hónapban, az egységes kérelemben feltüntetett támogatási formákat, a különleges tejtámogatást, valamint a szőlő-, gyümölcsültetvényekben felhasznált gázolaj jövedéki adó visszatérítést kell igényelniük a gazdáknak. Az elmaradt őstermelői igazolvány érvényesítést még az agrár kamarai tanácsadóknál májusban szintén megtehetik a termelők.
A fejlődő országok és elsősorban Ázsia tej és tejtermékek iránti erősödő kereslete várhatóan tovább javítja az Európai Unió exportlehetőségeit, ami a magyarországi tejpiaci folyamatokra is kedvező hatással lesz. A kvótarendszer megszüntetése ugyanakkor kiélezi a versenyt a tagországok között, s bár a közösségi tejtermelés drasztikus növekedése nem várható, az elkövetkező néhány évben a belpiaci pozíciók átrendeződésére lehet számítani.
A Csípőteleki Tehenészeti Telep 2012 szeptemberében történt átadását követően milyen tapasztalatokról, illetve milyen eredményekről tudnak beszámolni? – kérdeztük Bíró Andrást szarvasmarha ágazatigazgatót.
Húsz ország 40 újságírója, Magyarországról egyedüliként az Agro Napló munkatársa kapott meghívást az október 27–29. között megrendezett svájci „Dairy Press Tour”-ra. A túra célja a vélemény- és tapasztalatcsere volt azzal kapcsolatban, hogy milyen piaci átrendeződés, illetve változás lesz tapasztalható a 2015-ös EU-tejkvóta eltörlése után. A meghívottak ezenfelül információkat kaphattak a vendéglátó ország nemzetközi piacáról, és megismerkedhettek a svájci tejtermékek feldolgozásával, valamint a piaci stratégiával – különös tekintettel arra, hogy Svájcban 2009 óta nincsen tejkvóta.
A régió legnagyobb állattenyésztési szakáruházát nyitotta a Déli-Farm Kft. Szegeden, melynek ünnepélyes megnyitója szeptember 26-án volt. Ezzel egy időben került sor a már szokásos partnertalálkozóval egybekötött szakmai konferenciára is, mely idén a takarmányok toxinproblémájának megoldási lehetőségét járta körbe.
Az új-zélandi aszály hatására 2013 elején jelentősen visszaesett a globális kereskedelembe kerülő tejtermékek mennyisége, ami áremelkedést idézett elő a tejpiacon. Mivel az Európai Unió nagy tejtermelő tagországai ki tudták használni az exportban rejlő lehetőségeket, enyhült a közösség belső piacára nehezedő nyomás. Ennek hatására Magyarországon 2013 első felében egyértelműen keresleti nyerstejpiac alakult ki. A termelők alkupozíciója megerősödött és jellemzővé váltak a havi rendszerességgel folytatott ártárgyalások a felvásárlókkal. Az OECD-FAO prognózisa szerint, normális időjárási, gazdasági és politikai feltételek esetén, a tejtermékek árának szintje a következő tíz évben nem éri el a rekordnak számító 2007/2008 vagy 2011. évekét, ugyanakkor, a növekvő kereslet és az előreláthatóan korlátozott világpiaci kínálat miatt középtávon számottevő csökkenés nem várható. Mindez az EU exportlehetőségein keresztül a hazai nyerstej árakra is húzóhatást gyakorolhat.
Madárkontroll a tejtermelő tehenészetekbenKészen áll Írország még több tej termelésére?Ukrajna megduplázza a repce exportjátA francia mezőgazdasági miniszter cselekvési tervet indított a baromfi és tojáságazatban
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
Az őrölt kukoricában, DDGS-ben és szójalisztben lévő rost Elusieve-folyamat segítségével történő eltávolításának hatása a csirkékre Tanulmány: a gesztenyeellenálló keményítő- (RS)tartalmának vizsgálata választott malacokban Készen áll Írország még több tej termelésére? Az időjárás hatásai a szomatikus sejtszámra
Az elkövetkezendő hét évben mintegy ezermilliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra emeljük a hazai sertés-, baromfi-, szarvasmarha-tenyésztést és tejágazatot – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből. Az élelmiszergazdaság szerepe és jelentősége az elmúlt években fokozatosan erősödött, s ezt felismerve a kormányzat is egyre nagyobb figyelmet szentel ezeknek az ágazatoknak. Az agrárium hazánk földrajzi adottságainak köszönhetően valóban kedvező adottságokkal bír, ám ezek kibontakoztatásához – különösen az állattenyésztésben – az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásán túl versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.
A közelmúltban avatták fel Bólyban a Bonafarm Csoport csípõteleki tehenészetét. Nem csak a méretek, hanem a technika is lenyûgözõ az ország legnagyobb, legkorszerûbb telepén. Korunk csúcstechnikája testesül meg ebben a rendszerben, ahol a termelés minden mozzanata, de minden egyes tehén egyéni jellemzõje az egészségi állapotától a tejleadás napi változásáig számítógépes figyelemmel kísérhetõ és értékelhetõ. E világszínvonalú technika megvalósítását a Dairy-Ép Kft. és a Dairy Service Kft. oldotta meg. A cégcsoport közel 20 éve van jelen a magyar piacon és megalakulása óta töretlen sikert tudhat magáénak. A magyar tulajdonosi kör elsõsorban a BouMatic fejõgépgyártó cég képviseletére hívta életre a vállalkozást. Ma már több, a tejelõ szarvasmarhatartást kiszolgáló cég magas színvonalú termékét hozza be hazánkba, és nem egy esetben – megelõzve a hazai igényeket – úttörõ szerepet vállal a legújabb mûszaki megoldások és technológiai fejlesztések sikeres meghonosításában.
A fertõzést okozó mikroorganizmusok, a fertõzõ forrástól a fogékony szervezetig terjedõ szakaszon, a külsõ környezetben, a különbözõ eszközökön, tárgyakon, anyagokban, vízben, vagy talajon lapulnak, várva a gazda szervezetre. A fertõzés kiküszöbölésének igen fontos láncszeme a kórokozók gyérítése, a szaporodásuk gátlása. Ahhoz, hogy megelõzzük a betegségeket, a fertõtlenítés kiemelt fontosságú. Egy állattartó telepen számtalan olyan tényezõ van, ami fertõzésforrás lehet, ezért elsõdlegesen azt kell elérni, hogy a jószágok immunrendszere megfelelõen erõs legyen, ellenállóak legyenek a betegségekre. Fontos figyelmet fordítani a megfelelõ tartástechnológiai, takarmányozási feltételekre.
Szeptember 4-én mezõgazdasági napra hívta vendégeit a Bóly Zrt. Kislippóra, ahol az Agro Napló is részt vett. A rendezvény célját talán legjobban a meghívón szereplõ Széchenyi István idézet fejezi ki: „ Nagy érdeme van annak, ki elõl megyen, ki töri a jeget” (Lovakrul 1828)
Mintha a tej átvételi árának csökkenése még nem lenne elég, az állattenyésztéshez szükséges összes erőforrás árának emelkedése miatt a magyar gazdák ma már sokkal inkább a túlélés bajnokai, mint a gazdaságuk teljesítményére összpontosítani képes szakemberek. Az abrakok magas ára és annak ingadozása borús jövőt vetít előre a tejtermelő tehenészetek számára.
Az európai tejtermelés várhatóan 1,5%-kal nõni fog körülbelül 154 millió tonnára 2012-ben és 2013-ra további 0,7%-kal, a szántóföldi növények, a hús és tejtermékek piacára vonatkozó „Rövid Távú Kilátások” címû tanulmány szerint, tette közzé az Európai Bizottság.
Amint arról lapunk is beszámolt korábban, az Agro Legato Kft. Innovációs Nagydíjban részesült 2011-ben. A XIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezõgazda Napokon, Hódmezõvásárhelyen beszélgettünk Dudás János ügyvezetõ igazgatóval és Vranovics Károly értékesítési menedzserrel eredményeikrõl, az eddig megtett útról.
Alapelv: „ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez”. A roadshow keretében a Bábolna Takarmány ezúttal április 25-én Dabason a szarvasmarhatartó partnereivel találkozott, hogy rangos elõadók társaságában megbeszéljük: hogyan lesz a tejbõl profit? Roadshowinkon soha ennyi résztvevõ: 110 partnerünk jött el. Ismét megerõsítést kaptunk: folytatni érdemes ezeket az eszmecseréket. Ezt tesszük.
A sertés- és baromfi-takarmányokban elõforduló mikotoxinokról és azok súlyos kártételeirõl nagyon sok szó esik manapság. Azonban a bendõbaktériumok toxinbontó képessége miatt a tudomány állása hosszú idõn keresztül az volt, hogy a kérõdzõk érzéketlenek a toxinokkal szemben. Ezzel szemben telepi tanulmányok szólnak arról, hogy szignifikáns termeléscsökkenést és gyakoribb egészségügyi problémákat (pl. szaporodás-biológiai zavarok) mutatnak azok a tehenek, melyek mikotoxinokkal terhelt takarmányt kaptak.
Bár a tõgykondíció önmagában csekély hatással van a szomatikus sejtszámra és a klinikai masztitisz kialakulására, azonban a bõr repedezettsége vagy fekélyessége komolyan befolyásolja azt. A tõgy bõre – mint egy védõpajzs – védi a szervezetet a fertõzésektõl. A bõr sérülésével megnyílik az út a kórokozók felé, így bejutnak a mélyebb szövetekbe, mely eredményeképpen nekrózis, fibrózis, hegesedés, akár vedlés alakulhat ki. Ezen körülmények befolyásolják a tõgy formáját, csökkentik a tejelõképességet és növelik a selejtezés lehetõségét. A tõgybimbó végének hiperkeratózisa tulajdonképpen a bõr megvastagodása, elszarusodása, mellyel a tejcsatorna teljesen nyitottá válik, így megszûnik a kórokozók elleni védelem. Jellemzõ lehet a tõgybimbó végén keletkezõ durva gyûrû, a tõgybimbó végének kitüremkedése, eróziója, kérgessége, bõrkeményedés képzõdése, elszarusodása, durvasága. Ilyen abnormális esetben nem képesek a sejtek regenerálódni, hanem az elhalt sejtek tapadnak egymásra kéntartalmú fehérjékkel.
A mosonmagyaróvári székhelyû, országos hálózattal mûködõ Univer-Penta Társaság – az Euro-Öko Farm Csoport tagjaként – területi szaktanácsadási központként segíti közel ezer mezõgazdasággal foglalkozó ügyfelét. Mivel regisztrált névjegyzéki szaktanácsadóik nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek, terveink szerint a jövõben rendszeresen megosztjuk olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat!
Talajaink termõképességét nagymértékben meghatározza a talaj biológiai aktivitása. A talajban élõ mikroorganizmusok élettevékenységük révén hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így optimális feltételeket teremtve a termesztett növények számára.
Az Európai Tej Bizottság (EMB) konferenciáján, Dublinban február 22 és 24 között, egyetértés született abban, hogy szükség van a tejpiac reprezentatív csoportjainak részvételével egy ügynökségre, amely megreformálja a tejárak számítását és kifizetését, valamint elengedhetetlen felügyelni és szabályozni az EU piacát.
Az Agro Napló legutóbbi számában a hazai tejtermelés lehetõségeit, az értékesítés trendjeit vettük górcsõ alá, most a tejtermelést befolyásoló takarmányozásról, a fejés szervezésrõl kaphatnak áttekintést a téma iránt érdeklõdõk.
II. rész. Az egyes megyék tejtermelés-ellenõrzött tenyészeteinek részesedése a tehénállományból és az összes tejtermelésbõl
Az Agro Napló az idei évben is Dr. Mészáros Gyulát, az AT Kft. szaktanácsadóját és nyugalmazott fejlesztési igazgatóját kérte fel, hogy egy cikksorozat keretében ismertesse szarvasmarha állományunkban bekövetkezett változásokat, és annak hatásait.
Megfelelõ tõgyhigiéniai készítményekkel és eljárásokkal a fertõzési nyomás csökkenthetõ, és megakadályozható a még egészséges állatok fertõzõdése. A fertõtlenítésen kívül a fejés elõtt használt szereknél a tisztító hatás, a fejés utániaknál pedig a bõrápoló hatás szintén nagy jelentõséggel bírnak.
A tehenek tejtermelésének alakulásában számos tényezõ játszik fontos szerepet, de két olyan tényezõrõl kiemelten szólnunk kell, amelyek talán a legnagyobb problémakört alkotják és ezáltal a tehenek tejtermelésére is rendkívüli módon kihatnak. Ez a két tényezõ a tõgyegészségügy és a lábvégek állapota. A Biomin hivatása a tõgy és a lábvégek ápolása a takarmányozás által!
A kondíció a szervezetnek a konstitúcióra és más, exogén faktorok által meghatározott morfológiai és funkcionális hatásokra létrejövõ reakcióképessége (Brem G., 1998). Györkös és mtsai (2001) az alábbiakban határozzák meg a kondíció fogalmát: „A kondíció a szervezet, külsõ testalakulásban megjelenõ, pillanatnyi állapota. Tárolója és jelzõje azoknak a testszöveti tartalékoknak – elsõsorban zsírnak és izomnak – melyeket az állat, bizonyos testtájain és belsõ szervein jellegzetes módon, felhalmozott. A kondícióra jelentõs hatással van a genetikai képességeken túl a termelés, takarmányfogyasztás, a szaporodás-biológiai státusz és az általános egészségi állapot”.
Szakmai körökben szoktuk mondani, hogy Magyarország, durván 100 évente lecseréli tehénállományát.
Krízisidõszakot él át a tejágazat az unió tejpiaci reformja valamint a tej iránti kereslet csökkenése és az emiatt bekövetkezett jelentõs mértékû áresés miatt.
A szarvasmarha ágazat statisztikája drámai csökkenést mutat, amely egy évtized alatt fölöttébb felgyorsult. A hajdan volt kétmillióról 1995-re kevesebb, mint egymillió lett a szarvasmarha állományunk 2008-ban – a KSH szerint – már csak 700 ezer.
Olvasóink számára is köztudott, nehéz helyzetben van ma a magyar tejtermelõ ágazat. Az utakon, határátkelõhelyeken gyakran találkozni üszõkkel, tehenekkel megrakott kamionokkal, amint éppen elhagyják az országot.
A magyarországi tejágazat kritikus helyzetbe került. Ez annak ellenére van így, hogy a tejtermékek iránti kereslet nem csökkent, sõt egyes területeken, pl. Közel Keleten növekedett, illetve fokozott igény mutatkozik a tejtermékek iránt. Az alacsony tejátvételi ár minden tejtermelõ gazdaságot érint függetlenül attól, hogy milyen színvonalon termel. A termelést segítõ beruházások, technikai fejlesztések, a termelés színvonalának növelése természetesen bizonyos mértékig javíthat a helyzeten.
Mintegy 2,5 milliárd forintos támogatást nyújt nemzeti forrásból az agrártárca a tejtermelõknek annak érdekében, hogy a tejpiacon kialakult nehéz helyzet rendezõdjön. Ezt Máhr András, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára sajtótájékoztatón jelentette be a fõvárosban január végén.
A Tej Terméktanács több tejtermék árát is elemezte, és ezt követõen a terméktanács szakértõi kimutatták, hogy jelentõs mértékûek e termékkör esetében az élelmiszer-kiskereskedelemben alkalmazott árrések.
A hónap közepén ülésezett a Tej Terméktanács által korábban megalakított demonstrációs bizottság.
Magyarországnak jutott a megtiszteltetés, hogy – ahogy az Agro Napló korábban már beszámolt errõl – az idei évben megrendezze a XXV. Jubileumi Buiatrikus Világkonferenciát, amelyet remek körülmények között, a budapesti Syma rendezvénycsarnokban tartottak meg 2008. július 6. és 11. között.
A sertés- és baromfi-takarmányokban elõforduló mikotoxinokról és azok súlyos kártételeirõl nagyon sok szó esik manapság.
A tehénre irányuló ventilálás, a tehénnedvesítés hõstressz-mérséklési hatékonysága
Keverjünk, de hogyan?
Az EU az állati termékek minõségével és biztonságával kapcsolatos rendelkezését már több, mint öt éve megalkotta (178/2002/EK), amely szerint a minõségi és biztonságos állati termék elõállítás feltétele, hogy takarmányozásra csak kiváló minõségû alapanyagokat, kiegészítõ takarmányokat, illetve adalékanyagokat (1831/2003/EK) használjanak.
Ki ne hallott volna már a bendõacidózis rostemésztésre gyakorolt hatásáról.
A silókukorica szilázst Magyarországon a tejelõ tehenészetekben egész évben folyamatosan etetik. Természetesen a különbözõ termelési szintû állományok, illetve csoportok takarmányadagja más-más mennyiségben tartalmazza a kukoricaszilázst. Éppen ezért a kukoricaszilázs minõsége a tejtermelés színvonalát és jövedelmezõségét meghatározza.
Az Agroprodukt Zrt. Pápa, az Észak-Dunántúl mezõgazdaságának meghatározó üzeme.
Az ellés elõtt a tehénnek egy nem tejtermelõ, azaz nem laktáló idõszakra van szüksége a következõ laktáció optimális tejtermelése érdekében.
Az állattenyésztés dinamikusan fejlõdött az utóbbi fél évszázadban, aminek eredményeképpen az iparilag fejlett országokban, így például az Európai Unióban, ma már ismeretlen a tojás-, hús- vagy tejhiány. Az állati termék elõállítás során azonban hosszú idõn keresztül a fõ hangsúlyt fõképp a mennyiségi mutatókra helyezték, és kevesebb figyelmet fordítottak, sõt még fordítanak ma is az állati termékeknek a humán egészségvédelmével kapcsolatos kémiai összetételére.
A karotinoidok növényi eredetû vegyületek. Fizikai tulajdonságaik alapján a lipidekhez, ezen belül pedig a karotinoidokhoz tartoznak. Számos növényfaj, beleértve a takarmánynövényeket és egyes baktériumfajokat is, jelentõs számú karotinoidvegyületet (alfa-, béta-, gamma-karotin; zeaxantin; astaxantin; kriptoxantin stb.) termelnek.
Az uniós tejpiacon a 2006/07-es évben hiány mutatkozhat, mivel a termelés kissé csökken, a belsõ kereslet viszont erõsödik, állítja a német piac- és árfigyelõ szolgálat (ZMP). 2006 elsõ négy hónapjában a huszonöt tagország tejértékesítése 43,06 millió tonna volt, 1,7 százalékkal elmaradt az elõzõ év hasonló idõszakától.
A kondíciópontozás (Body Condition Scoring vagy BCS) egy jó eszköz ahhoz, hogy a tehenek és üszõk energiafelvételét kontrolálhassuk. Ez egy szubjektív bírálat, amely egy gyors mérése az élõ állat energia tartalékainak. Független vizsgálatok bizonyítják, hogy a test tartalékainak mértékét a BCS jobban mutatja, mint az élõsúly változása (Jan C. Plaizier, Brain.W. McBride, and Carlos Lamothe Zavaleta (1998)).
A szárazonállás alatti takarmányozás a nagy tejtermelésû tehén takarmányozásának az alapja, mert alapvetõen befolyásolja, hogy a tehén közvetlen az ellés után, a termelésbe lendülés idõszakában milyen étvágyú lesz, képes lesz-e felvenni a tejtermelés hirtelen növekvõ tápanyagigényének megfelelõ mennyiségû takarmányt, azaz sikerül-e a nagy tejtermelés energiaigényét kielégíteni.
A céltudatos szelekció, a korszerû teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés széles körû alkalmazásával a modern szarvasmarha fajták tejtermelõ képessége látványosan növekedett.
A tejtermelés költségének arányaiban egyre csökkenõ, ám még így is a legnagyobb tétele a takarmányköltség. A gazdaságosság növelésére vagy megõrzésére a termelõk elsõ eszköze, egyben legfõbb lehetõsége a költségek csökkentése. Ennek eredendõen két útja van: azonos ráfordítások mellett növeljük a hozamokat, vagy lehetõleg a hozam megõrzése mellett csökkentjük a költségeket. A hazai gyakorlat azonban a harmadik utas megoldást preferálja, azaz a növekvõ hozamok melletti csökkenõ összköltséget.
A kondícióbírálat során a tehén testtartalékait becsüljük meg a meghatározott testtájakon. Magyarországon az 1–5-ig terjedõ skálát használják, más országokban ismertek más bírálati módszerek is.
Sajtótájékoztatóval egybekötött partnertalálkozót szervezett a Hód-Mezõgazda Rt. abból az alkalomból, hogy máris megkezdték jövõ évi kiállításuk szervezési munkáit.
Közel 350 látogató részvételével, 2005. október 5-én ismét megnyitotta kapuit a Génbank – Semex Magyarország Kft. a szakmai érdeklõdõk elõtt Mezõhegyesen. Történt ez azzal a szándékkal, hogy számot adjanak Partnereiknek az elmúlt egy év eredményeirõl és elképzelésükrõl a jövõt illetõen.
Milyen esetekben lehet elhagyni a szántás elmunkálását? A szántás elvégzésének az ideje Magyarországon az õszi hónapokban van. Ha jó minõségben sikerült elvégezni a talajmunkát, amelyet lényegesen megkönnyítenek a váltvaforgató ekék, akkor az elmunkálás elmaradhat.
Az aminosavak túlnyomó része peptidkötéssel egymáshoz kapcsolódva, fehérjemolekulák építõelemeként található a szarvasmarha szervezetében. Az aminosavaknak mindössze 2–3%-a található szabadon a vérplazmában és a szövet közötti folyadékban (szabad aminosavak). Ez utóbbiak eredetüket tekintve egyaránt lehetnek az emésztõcsõbõl felszívódott vagy a szöveti fehérjék lebomlásából származó aminosavak.
Manapság, amikor a mezõgazdasági termelésben kialakult az új birtokstruktúra, az állattartás területén is stabilizálódnak a termelési viszonyok. Magyarországon a tejtermelõ tehenészetek döntõ többségében 600–1000, vagy afeletti állatlétszámmal gazdálkodnak, és kisebb részük az ez alatti állománnyal dolgozó üzem. Az üzemekben optimálisan, tehát üzemszervezési, üzemviteli, gazdaságossági és jövedelmezõségi szempontok szerint is a nagyobb állatállománnyal rendelkezõ telepeknek lehet perspektívája.
Amikor állatainkat takarmányozzuk, a legalaposabb ismeretek, és a hosszú gyakorlat adta tapasztalatok birtokában is néha tévedünk, néha hibákat követünk el. Az is közismert, hogy ezek sajnos elég gyakran, legalább is részben, de függetlenek tõlünk.
2004-ben három egymástól független kísérletet végeztünk Diamond V XP ls® (továbbiakban: DVXP) élesztõkultúra etetésével, elsõsorban hazai felhasználók kérésének eleget téve.
Mindannyian tudjuk, milyen jelentõs a tejelõ tehenészetekben az üszõnevelés fontossága. Itt nem csak az üszõk takarmányozásáról, de elhelyezésükrõl, valamint általános egészségügyi állapotukról is szót kell ejteni.
Az iparszerû állattartás terjedésével (lásd még: AGRO-NAPLÓ, 2004. január-február) egyidejûleg a specializáció is lezajlott a szarvasmarha-tenyésztésben, amely a fajlagos hozamok ugrásszerû növekedését eredményezte.
BEVEZETÉS A takarmányozásban elterjedt gyakorlat a különbözõ élõsejtes élesztõkészítmények és elölt (élõ vagy életképes szervezeteket nem tartalmazó) élesztõkultúrák etetése, a tejelõ tehenek nagyobb szárazanyag-felvétele és ezáltal nagyobb tejtermelése érdekében.
A nagy tejtermelésû tehén energiaigénye csakis kiváló minõségû tömegtakarmányok etetésével elégíthetõ ki. Ezért a takarmánytermesztésre, -betakarításra, -tartósításra és -tárolásra legalább akkora figyelmet kell fordítani a nagylétszámú tehenészetekben, mint ahogy azt a búza- vagy a kukoricatermesztésben teszik.
Minden tehenészetben fontos azon feltételek megfogalmazása, mely mellett jobb a fejési technológia, gyorsabb a fejés, javul ill. kedvezõ a tejminõség, amely egyben nem kerül többe, vagyis a lehetõ legnagyobbra, gazdaságosan növelni a fejõház hatékonyságát.
Takarmányok, takarmányok megválasztásának szempontjai A hazai takarmánytermesztési lehetõségeink kedvezõek a tehenek táplálóanyag-ellátása szempontjából. A tehenészeti telepek két legfontosabb takarmány növénye a lucerna és a teljes kukorica növény, utóbbi általános tartósítási módja a silózás, míg a lucerna silózottan vagy szénaként kerül felhasználásra.
A tejtermelésben érdekelt szakemberek célja, hogy az állományuk genetikai képességét maximálisan és gazdaságosan kihasználják és e cél érdekében legújabb tenyésztési, takarmányozási és tartástechnológiai módszereket kell alkalmazniuk.
„Mindenki tudja, hogy a Dohai-i tárgyalások kulcskérdése a mezõgazdaság. Egyértelmûen meg kell mondani, hogy az Európai Unió kész az elmozdulásra, de azt is nagyon világossá kell tenni, hogy ez feltételes ajánlat, és csak akkor teljesül, ha a feltételek is teljesülnek. Egyáltalán nincs szó arról, hogy elfogadunk valamiféle egyoldalú lefegyverkezést!
A takarmány-kiegészítõk általában táplálóanyagokat nem tartalmaznak, mindazonáltal rövi-debb-hosszabb idõn át tartó használatukat követõen biológiai hatásuk eredményeként nõ a te-henek tejhozama, kedvezõ irányban változik a termelt tej összetétele pl. nõ a tej fehérje-, vagy zsírtartalma, nõ az állatok ellenálló-képessége, javul az általános egészségi állapot, csökken az összetett okú betegségek pl. a szubklinikai és klinikai tünetekben is megnyilvánuló tõgy-gyulladás, valamint a lábvégbetegségek elõfordulási gyakorisága, vagy pl. javul a takarmány-hasznosítás.
Az EU-csatlakozással haladunk abban az irányban, hogy a minõségi tejtermelés vízválasztó lesz a profittal tejet termelõ és a vegetáló – megszûnõ tehenészetek között. Az elmúlt év során szomorú tendencia volt, hogy a tejminõségi (és elsõsorban tõgyegészségügyi) problémákat – rossz költségkímélésbõl – megpróbálták figyelmen kívül hagyni, és nem helyezni súlyt a rendszeres tõgyegészségügyi állomány-vizsgálatokra, tejminták bakteriológiai és rezisztencia-vizsgálatára.
A kukoricaszilázs minõsége alapvetõen meghatározza a tejelõ tehén állományok takarmányozását, egészségi állapotát, tartásának gazdaságosságát.
A kifejlett, tenyésztésben tartott tehenek megfelelõ ásványianyag-ellátása a szervezet homeosztázisához, a testfolyadékok izotóniájához, a szilárd váz és a szervezet védelmi szintjeinek fenntartásához, a szervek szabályos mûködéséhez, a szabályzó folyamatok hormonjaihoz és az enzimek aktivitásához szükséges.
A nyers tej minõségi kezelésének feltételeit a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 1/2003. (I.8.) FVM-ESZCSM együttes rendelete 2.sz. melléklet VI. fejezete tartalmazza.
Az utóbbi években egyre több alkalommal hallhattunk a b-karotin szarvasmarhák takarmányozásában betöltött szerepérõl, etetésének elõnyeirõl. A kérdés jobb megértése érdekében szükségesnek tartjuk a témával kapcsolatos, külföldi szakirodalomból származó kísérletek eredményeinek összefoglalását.
1. A fejõberendezésekkel szemben támasztott követelmények Könnyen belátható hogy a régebbi típusú, korszerûtlen vagy részben korszerûtlen fejõberendezésekkel, amelyek a kettõs hasznosítású (illetve kis tejhozamú) állományok igényeit kielégítetik, a nagy tejhozamú-, jól fejhetõ állományok, csak a fejési-, és a tejminõség jelentõs romlása mellett fejhetõk. Az utóbbi években érvényes-, illetve az évek óta szigorodó tejminõsítés, a fejõberendezésekkel kapcsolatos igények közül, a következõket tették elsõdlegessé, hangsúlyossá:
BEVEZETÉS Magas szintû, hatékony tejtermelés csak a tehénállomány megfelelõ arányú és ütemû reprodukciója révén valósulhat meg. E reprodukciós teljesítményt és feltételeit gyakran nem sikerül biztosítani. Az ellés után ugyanis a többnyire késõn jelentkezõ ivarzás külsõ jelei gyakran hiányoznak, vagy rövidek, gyengék, alig észrevehetõk, amit még tetéznek az ivarzás-figyelés, jelzés hiányosságai is. A másik fõ gond - összefüggésben az említett problémákkal - a gyenge vemhesülés az elsõ és második termékenyítéskor. Ezért természetesen további termékenyítésekre van szükség, miközben a hibák újra ismétlõdhetnek. Az eredmény: késõi vemhesülés, elhízás, anyagforgalmi zavarok, ellési szövõdmények és a következõ laktáció alatt közel 50 százalékos kiesés.
Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. számadása szerint 2002-ben a hazai regisztrált tejtermelõ tehénállomány közel 10 %-a, 22.000 tehén hullott el. Az elhullások 70 %-a a laktáció elsõ hatvan napjában történt, melynek fõ oka, nagy valószínûséggel valamilyen anyagforgalmi betegség megjelenése volt. A lesújtó statisztikai eredmény alapján az anyagforgalmi megbetegedések súlyos gazdasági kárt okoznak a hazai tejtermelõ ágazat számára, mely kellõ telepi menedzsmenttel és takarmányozással jelentõsen csökkenthetõ volna.
Augusztus végén az ország minden részébõl érkeztek mezõgazdasági szakemberek és újságírók a visegrádi fórumra, melyen a KWS vezetõi adtak számot a cég eredményeirõl, a magyarországi lehetõségekrõl, valamint az EU csatlakozás kilátásairól.
1. Alapvetõ részegységek A fejõberendezés olyan gépcsoport, amely önmagában, vagy külsõ áramforrásra kapcsolva a tehenek fejésére alkalmas. Alapvetõ szerkezeti egységük: fejõkészülék(ek), vákuumszolgáltat gépcsoport, annak vezetékei és szerelvényei.
A tejtermelés és a végtag felépítése között negatív kapcsolat van. A termelés növekedésével enyhén növekszik a sántasági esetek előfordulása, tehát a növekvő termelés mellett gyengül a láb és lábvégek szerkezete, ellenálló képessége. Ez azt jelenti, hogy a nagy termelésű tehenek között gyakoribb a mozgászavar és egyben azt is tapasztaljuk, hogy azok a tehenek, melyek kevesebb tejet adnak, nem is sántítanak annyit. Erre a kapcsolatra Lyons és mtsai. (1991) 0,48, Groen és mtsai. (1994) 0,26 erősségű összefüggést találtak. Különösen érvényes ez a laminitisz esetszám növekedésére. A lábvégek kívánatos értékmérõ tulajdonságai a tehenek elsõ laktációjában általában kis mértékû, negatív genetikai kapcsolatban vannak a tejtermeléssel (Foster és mtsai., 1989, Short és mtsa., 1992; Groen és mtsai., 1994). A magas tejtermelésre szelektált tehéncsaládok sántaságának kezelési költsége 20%-kal is megnövekedhet (Jones és mtsai., 1994). A nagy tejtermelés és a lábvégbetegségek miatti selejtezés között 0,20-0,27 erősségű genetikai kapcsolatot találtak Uribe és mtsai., (1995).
A tehenek ketosisa az ellés után gyakori, energiahiány miatt kialakuló, vércukorszint-csökkenéssel (hypoglykaemiával) és a ketonanyagok vérben, vizeletben, tejben való felhalmozódásával (ketonaemia, ketonuria, ketolactia) járó, általában produkciós betegség. Fõleg bõtejelõ, többször ellett tehenek kórképe.
Ahányszor a tenyésztő megtekinti tehénállományát, mindig találkozik a kondíció jelenségével, de sajnos mégis meglehetősen ritka a magas szinten termelő állományok következetes kondícióellenőrzése, ami pedig megítélésünk szerint a tejtermelés hatékonyságának javításában kulcsfontosságú lehet. Ha arra gondolunk, hogy a kiváló termelésű és kiemelkedő genetikai képességű teheneink takarmányadagját, vitamin- és ásványianyag-ellátását vagy adalékanyagait milyen alapossággal optimalizáljuk, akkor az ily módon kiszámított és bevitt drága energia (pénz) egy jelentős részével, ami a kondíció építésére tartalékként használható, sőt tervezhető lenne, ehhez képest milyen keveset törődünk. Különösen nem sikerül állományszinten megfelelõen kivédeni a laktáció elején a negatív energia-egyensúly káros hatásait, többnyire éppen a legjobban termelő tehéncsoportokban. Teheneink és üszőink kondícióját irányíthatóvá kell tennünk, hogy kedvezőtlen kondíciójuk, s a vele járó állománybetegségek kialakulása legalább részben megelőzhető legyen.
A fajták rendszerezése több szempont alapján lehetséges. Ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettõs és hármas hasznosítású fajták. A tejelõ szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak.
Minõségi vágóbaromfi-termelés támogatása A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter módosította tavasszal kihirdetett minõségi vágóbaromfi-termelés támogatásáról szóló rendeletét. Eszerint a minõségi támogatás mértéke kilogrammonként 6,50 Ft, melyet összesen legfeljebb 400 ezer tonna I. osztályú minõségû vágóbaromfi után lehet igénybevenni. A 400 ezer tonna vágóbaromfi mennyiségen belül legfeljebb 190 ezer tonna lehet a vágócsirke mennyisége. A támogatást igénybevevõ vágóhíd köteles a szabvány szerinti I. osztályú vágócsirkéért október 26. napjától legalább 160 Ft/kg nettó árat fizetni. A rendelet 2001. december 31-én hatályát veszti.
Dr. Peter Gerstädt (Sano takarmányozási szakértõ) A nyereséges termeléshez vezetõ út az erõsödõ piaci verseny következtében egyre nehezebb. Ebben a helyzetben a tehéntartó gazdáknak a jelenlegi és jövõbeli gazdaságos termelés érdekében világos célokat kell megfogalmazniuk, melyek a következõk: - egészséges állatok, - magas termelési szint, - kiváló minõségû tej (magas zsír és fehérje %), - könnyû fejhetõség, egészséges tõgy, - hosszú hasznos élettartam.
A szarvasmarhafajtákat sok szempont alapján lehet csoportosítani. Legjobb, ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettõs és hármas hasznosítású fajták. A tejelõ szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak. Napjainkban a legjelentõsebb tejelõ szarvasmarhafajták a következõk: a Holstein-fríz, a Jersey, az Ayrshire, a Brown Swiss és a Guernsey.
A tehéntej minõséghez kötött támogatásáról szóló március 19-i rendeletet az agrárminiszter május 11-i hatállyal módosította azzal, hogy rendelkezéseit 2001. április 15-tõl kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy a 2001. évben a feldolgozó az MSZ 3698 szabvány szerint extrának minõsített tejre, a termelõtõl történt felvásárlás után literenként 6,30 Ft minõségjavítási támogatást igényelhet.
Az I. osztályú nyers tejnek számos tulajdonságnak (érzékszervi, fizikai és kémiai), valamint követelménynek kell megfelelnie.
Igénylõ: Extra minõségû tejet termelõ, saját termelésû tejet feldolgozó.
Ha a tehenek nem ehetnek szabadon képességük szerint, akkor nem termelnek képességüknek megfelelõ mértékben tejet sem. A jászol kialakítása befolyásolja a tehenek takarmányfogyasztását és tejtermelését is. A jászol megfelelõ kialakításával az a cél, hogy a takarmányfogyasztás helye a legkényelmesebb, legtermészetszerûbb legyen az állat számára. A megfigyelések azt mutatják, hogy a tehenek minél többet esznek, annál kevesebb takarmányt pocsékolnak, ezzel együtt több nyálat termelnek abban az esetben, ha az evési testhelyzetük hasonló a legelési testhelyzethez.
A tejtermelõ képességet az elsõdleges értékmérõ tulajdonságok közé soroljuk, mert közvetlen befolyása van a gazdaságosságra. A tejtermelõ képességet a tej mennyisége és a tej alkotó részei határozzák meg. A tej mennyisége gyengén (h2 =0.3) öröklõdõ tulajdonság, ami azt jelenti, hogy a környezet nagyban befolyásolja. Tenyésztés szempontjából napi, laktációs, éves tejtermelést valamint életteljesítményt különböztetünk meg.
A tetszetõs külsõ megjelenési formát mindig kedvelték a tenyésztõk. Szerencsés találkozás, ha a ” vonzó” forma a tenyészcélt is alapvetõen szolgálja.
Mr. Wettlaufer írását fordította Kürtfalvi Ákos
Kétségkívül nincsenek jó helyzetben manapság az állattartók. Jelenleg azt tapasztalhatjuk minden fronton, hogy az árak mintha összeesküdtek volna a termelők ellen. A sertéshús, a tej esetében kirívóan alacsony árak uralkodnak, amelyek mellett nyereséget termelni, gyarapodni mára már talán a legjobb szereplőknek is lehetetlen. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy ennek hamarosan vége lenne, hiszen elhúzódni látszik az árak mélyrepülése. Hollósi Dávid, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője mégis úgy véli: megfelelő hatékonysággal áthidalható a mostani, rendkívül nehéz időszak is. A szakember szerint ezt tudják a bankok is, amelyek továbbra is a legmegbízhatóbb ágazatok egyikének tartják a mezőgazdaságot.
Több mint 175 ezer gazdálkodó nyújtotta be a meghosszabbított határidőig az egységes kérelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Összesen mintegy ötmillió hektárra érkezett területalapú támogatási igény.
„A tej felvásárlási árán sajnos nem tudunk változtatni. A mi dolgunk a leghatékonyabban termelni, megtalálni a legkisebb veszteséget is, ami a tejönköltséget negatív irányba befolyásolja. A tömegtakarmány készítésre nagyon oda kell figyelni, a kitárolási és romlási veszteségeket minimalizálni kell. Nem kidobott pénz a silófalra permetezett propionsav nyári időszakban, és az oldalfóliára költött pénz.” – kezdte a gecsei székhelyű Bovintej Kft. szarvasmarha tenyésztésének bemutatását Bozsó Péter.
A 2016. április 20-án Sárváron megrendezett V. AXIÁL Gyakorlati Akadémiájának központi gondolata volt, hogy milyen szakmai válaszokat lehet adni a jelenlegi tejpiaci válságra.
Hatékonyságnövelő beruházásokra van szüksége a tejágazat valamennyi szereplőjének a talpon maradáshoz. A termelői oldalon az automatizálás és a big data elemzések, a feldolgozóin a termékszerkezet-váltás és a termékfejlesztés segíthet a kapacitásnövelés mellett.
Az ősz kezdetével már látható, hogy milyen eredmények várhatók ország szinten a mezőgazdaságban. Ennek keretében a betakarítás, a nyári állatállomány adatok ismerete révén kedvező folyamatokról lehet számot adni.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
A gazdasági haszonállatok fertőző megbetegedéseit okozó mikroorganizmusok, a fertőzés forrásától kezdve a külső környezetben, a különböző munkaeszközökön, ragályfogó tárgyakon, szerves anyagokban, vízben, vagy talajon is megtalálhatóak. A fertőzések megelőzésének igen fontos szerepe a kórokozók gyérítése, a szaporodásuk gátlása, melynek egyik eszköze a kellő gondossággal elvégzett fertőtlenítő folyamatok elvégzése. Egy átlagos állattartó telepen számos olyan tényező van, ami fertőzés forrása lehet, ezért elsősorban arra kell törekedni, hogy a jószágok immunrendszere megfelelően stabil legyen, ellenállóak legyenek a betegségekkel szemben. Természetesen kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő tartástechnológiai, elhelyezési körülményekre, és a takarmányozási módszerekre.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Magyarországon a tejelő tehenészetek által megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő. Az elmúlt évtizedben a 305 napos, standardizált laktációs tejtermelés több, mint 15%-kal növekedett (ábra), aminek hátterében a folyamatosan fejlődő genetika, az eredményes tenyésztői munka és az egyre bővülő takarmányozási és tartástechnológiai ismeretek állnak.