Vízágyas matracokon pihenhetnek a Szent István Egyetem (SZIE) tehenei az optimális tejtermelés érdekében – közölte az információt az Agro Naplóval a felsőoktatási intézmény.
Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem (SZIE) Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. Az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni – közölte a felsőoktatási intézmény lapunkkal.
Egy ausztrál tudóscsoport tanulmánya szerint lehetséges olyan szarvasmarhákat tenyészteni, amelyek kevesebb metánt bocsátanak ki – írja a nak.hu.
Az UBM Csoport az agrárágazat szereplőinek, partnereinek tájékoztatását, a világ legújabb, gyakorlatra érett tudományos módszereinek közreadását, ajánlását alapvető feladatának tekinti.
Vizelde használatára szoktatják a marhákat Hollandiában a klíma védelmében, egy kísérleti farmon az 58 tehén közül már 7 magától "vécére megy", ha ürítenie kell – írta az MTI.
A szarvasmarha piachoz kapcsolódó aktuális témákkal, világszínvonalú külföldi előadókkal készülünk Szarvasmarha Szakmai Napunkon, amelyre ezúton nagy tisztelettel hívjuk, várjuk!
A szarvasmarha piachoz kapcsolódó aktuális témákkal, világszínvonalú külföldi előadókkal készülünk Szarvasmarha Szakmai Napunkon, amelyre ezúton nagy tisztelettel hívjuk, várjuk!
Több mint tíz százalékkal mérsékelte a tartós tejek bolti árát a januári áfacsökkentés, ám a hatás valószínűleg nem lesz tartós – írta a Népszava.
300 millió forintos kutatási program indult a Debreceni Egyetemen a tejbe kerülő, közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin szintjének meghatározásáról és csökkentéséről – közölte az egyetem pályázati központja.
A nemzeti anyatehéntartás-támogatás jogcímhez kötődő tejértékesítési jelentésekkel kapcsolatban az elmúlt években is, és a 2017. évre szóló támogatás esetén is változások történtek a jelentés benyújtásának formájában. Várhatóan a jövőben már erre vonatkozóan nem kerül sor a jogszabály módosítására, a 2017-ben kialakított elektronikus nyilatkozattételi lehetőség és kötelezettség 2020-ig fennmarad – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján.
A genom analízissel robusztusabb teheneket lehet tenyészteniKína leállítja az amerikai sertéshús importot a takarmányadalékok miattAz FDA jelentései pozitív tendenciát mutatnak az antibiotikum rezisztenciákkal kapcsolatban
Az Agárdi Farm Kft. Seregélyes Elza-majori tehenészetében új fejőház kezdi meg működését május végén. A 2x24 állásos parallel, DeLaval berendezés az 1975-ben átadott régi fejőház „nyugdíjazását” teszi lehetővé. Az új épületben kapnak helyet a szociális helyiségek, irodák és egyéb kiszolgáló berendezések. A 450 millió forint összértékű beruházás az ÁTK-4 pályázat keretében kerül megvalósításra, 187 millió forint támogatással. A projekt része még egy 144 férőhelyes üsző istálló felújítása is. A beruházás kivitelezője az Agrotechnika Kft.
A fejlődő országok és elsősorban Ázsia tej és tejtermékek iránti erősödő kereslete várhatóan tovább javítja az Európai Unió exportlehetőségeit, ami a magyarországi tejpiaci folyamatokra is kedvező hatással lesz. A kvótarendszer megszüntetése ugyanakkor kiélezi a versenyt a tagországok között, s bár a közösségi tejtermelés drasztikus növekedése nem várható, az elkövetkező néhány évben a belpiaci pozíciók átrendeződésére lehet számítani.
A Csípőteleki Tehenészeti Telep 2012 szeptemberében történt átadását követően milyen tapasztalatokról, illetve milyen eredményekről tudnak beszámolni? – kérdeztük Bíró Andrást szarvasmarha ágazatigazgatót.
Az irodalmi adatok szerint a tejelő tehén glükózszükséglete megközelítőleg a tejjel ürülő laktózmennyiség 1,5-szerese, ami 30–50 kg-os napi tejtermelés (4,8%-os laktóztartalom mellett) esetén kb. 2,2–3,6 kg napi glükózszükségletet jelent. Ismert az is, hogy a glükóz 70%-a a tejmirigyekben végbemenő laktózszintézis során használódik fel.
Húsz ország 40 újságírója, Magyarországról egyedüliként az Agro Napló munkatársa kapott meghívást az október 27–29. között megrendezett svájci „Dairy Press Tour”-ra. A túra célja a vélemény- és tapasztalatcsere volt azzal kapcsolatban, hogy milyen piaci átrendeződés, illetve változás lesz tapasztalható a 2015-ös EU-tejkvóta eltörlése után. A meghívottak ezenfelül információkat kaphattak a vendéglátó ország nemzetközi piacáról, és megismerkedhettek a svájci tejtermékek feldolgozásával, valamint a piaci stratégiával – különös tekintettel arra, hogy Svájcban 2009 óta nincsen tejkvóta.
Modern tejtermelés: a robotok megérkeztekHogyan ellenőrizzük a májmétely-fertőzöttségetA jövedelem lesz a globális élelmiszer-termelési rendszer domináns rendező elve?
A tehenek a legtöbb időt, átlagosan 12–14 órát az istállóban töltik, ahol megpihennek, elfekszenek. Éppen ezért nagyon fontos az állatok alá került alomanyag minősége. Az alom a szarvasmarhák számára tiszta, puha, száraz fekhelyet kell, hogy biztosítson. Alapfeladata, hogy az ürülékből, vizeletből a lehető legtöbbet felszívja, ezek jól elkeveredjenek, a szagok nagy részét megkösse és szállítható legyen.
Februártól augusztusig tart a mastitis fertõzések kulcsperiódusa, ez derült ki abból a kutatásból, amit a britek végeztek a szomatikus sejtszám és az évszakok közötti kapcsolat vizsgálatára.
A közelmúltban avatták fel Bólyban a Bonafarm Csoport csípõteleki tehenészetét. Nem csak a méretek, hanem a technika is lenyûgözõ az ország legnagyobb, legkorszerûbb telepén. Korunk csúcstechnikája testesül meg ebben a rendszerben, ahol a termelés minden mozzanata, de minden egyes tehén egyéni jellemzõje az egészségi állapotától a tejleadás napi változásáig számítógépes figyelemmel kísérhetõ és értékelhetõ. E világszínvonalú technika megvalósítását a Dairy-Ép Kft. és a Dairy Service Kft. oldotta meg. A cégcsoport közel 20 éve van jelen a magyar piacon és megalakulása óta töretlen sikert tudhat magáénak. A magyar tulajdonosi kör elsõsorban a BouMatic fejõgépgyártó cég képviseletére hívta életre a vállalkozást. Ma már több, a tejelõ szarvasmarhatartást kiszolgáló cég magas színvonalú termékét hozza be hazánkba, és nem egy esetben – megelõzve a hazai igényeket – úttörõ szerepet vállal a legújabb mûszaki megoldások és technológiai fejlesztések sikeres meghonosításában.
Mintha a tej átvételi árának csökkenése még nem lenne elég, az állattenyésztéshez szükséges összes erőforrás árának emelkedése miatt a magyar gazdák ma már sokkal inkább a túlélés bajnokai, mint a gazdaságuk teljesítményére összpontosítani képes szakemberek. Az abrakok magas ára és annak ingadozása borús jövőt vetít előre a tejtermelő tehenészetek számára.
Amint arról lapunk is beszámolt korábban, az Agro Legato Kft. Innovációs Nagydíjban részesült 2011-ben. A XIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezõgazda Napokon, Hódmezõvásárhelyen beszélgettünk Dudás János ügyvezetõ igazgatóval és Vranovics Károly értékesítési menedzserrel eredményeikrõl, az eddig megtett útról.
Alapelv: „ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez”. A roadshow keretében a Bábolna Takarmány ezúttal április 25-én Dabason a szarvasmarhatartó partnereivel találkozott, hogy rangos elõadók társaságában megbeszéljük: hogyan lesz a tejbõl profit? Roadshowinkon soha ennyi résztvevõ: 110 partnerünk jött el. Ismét megerõsítést kaptunk: folytatni érdemes ezeket az eszmecseréket. Ezt tesszük.
Az elõzõ számban megjelent cikkünkben arról számoltunk be, hogy szerencsés kategorizálni a tõgybimbók alakját, és állapotát. Így idõben fény derülhet a jövõben felmerülendõ problémákra.
Az Európai Tej Bizottság (EMB) konferenciáján, Dublinban február 22 és 24 között, egyetértés született abban, hogy szükség van a tejpiac reprezentatív csoportjainak részvételével egy ügynökségre, amely megreformálja a tejárak számítását és kifizetését, valamint elengedhetetlen felügyelni és szabályozni az EU piacát.
A jelenlegi magas fehérjeárak és a folyamatos gazdasági nyomás folyamatos igényt támaszt a kutatók fele, a tejtermelõ tehenek fehérje emésztésének jobb megismerésére. Ezek a kutatások – a monogasztrikus állatokhoz hasonlóan – az aminosav-ellátással, felszívódással kapcsolatos kérdésekre és a jelenlegi rendszerek hibáinak kiküszöbölésére fókuszálnak.
III. rész. Az egyes megyék tejtermelés-ellenõrzött tenyészeteinek állományméretének, fejési- és istálló átlagának változása
A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.
Az Agro Napló az idei évben is Dr. Mészáros Gyulát, az AT Kft. szaktanácsadóját és nyugalmazott fejlesztési igazgatóját kérte fel, hogy egy cikksorozat keretében ismertesse szarvasmarha állományunkban bekövetkezett változásokat, és annak hatásait.
A kérõdzõknek adott leggyakoribb élesztõtermékek az élõsejtek, amelyek tejtermelésre gyakorolt pozitív hatása fõként a korai laktációs idõszakban figyelhetõk meg. Az állatok reakciói azonban nem voltak meggyõzõek.
A kondíció a szervezetnek a konstitúcióra és más, exogén faktorok által meghatározott morfológiai és funkcionális hatásokra létrejövõ reakcióképessége (Brem G., 1998). Györkös és mtsai (2001) az alábbiakban határozzák meg a kondíció fogalmát: „A kondíció a szervezet, külsõ testalakulásban megjelenõ, pillanatnyi állapota. Tárolója és jelzõje azoknak a testszöveti tartalékoknak – elsõsorban zsírnak és izomnak – melyeket az állat, bizonyos testtájain és belsõ szervein jellegzetes módon, felhalmozott. A kondícióra jelentõs hatással van a genetikai képességeken túl a termelés, takarmányfogyasztás, a szaporodás-biológiai státusz és az általános egészségi állapot”.
Szakmai körökben szoktuk mondani, hogy Magyarország, durván 100 évente lecseréli tehénállományát.
A szarvasmarha ágazat statisztikája drámai csökkenést mutat, amely egy évtized alatt fölöttébb felgyorsult. A hajdan volt kétmillióról 1995-re kevesebb, mint egymillió lett a szarvasmarha állományunk 2008-ban – a KSH szerint – már csak 700 ezer.
E cikkben, a tehénistállók korszerûsítésének mai elveit foglaltuk össze.
A tehénre irányuló ventilálás, a tehénnedvesítés hõstressz-mérséklési hatékonysága
Az EU az állati termékek minõségével és biztonságával kapcsolatos rendelkezését már több, mint öt éve megalkotta (178/2002/EK), amely szerint a minõségi és biztonságos állati termék elõállítás feltétele, hogy takarmányozásra csak kiváló minõségû alapanyagokat, kiegészítõ takarmányokat, illetve adalékanyagokat (1831/2003/EK) használjanak.
A kérõdzõ tenyésztésben a penészek és mikotoxinok súlyos gazdasági következményekkel járnak.
1. Állatvédelmi és klimatikus szempontok
A tehenek takarmányozásánál általános törekvés a kiszámíthatatlanság és a változások csökkentése, egy üzemre alakított – beállt technológia követése, az állandóság és rendszeresség.
Ki ne hallott volna már a bendõacidózis rostemésztésre gyakorolt hatásáról.
A tejtermelés napjainkban jelentõs változásokon megy keresztül.
Az etológia (viselkedéstan) a biológiai tudományokhoz tartozik, így az állattenyésztés is foglalkozik vele.
A tehénhûtés-, a hõstressz mérséklés ellenzõi, többek között, az alábbi gondolatokkal szoktak elõállni:
Elcsépelt közhely, hogy a takarmányozáson kívül számos egyéb tényezõ, így a tartástechnológia, állategészségügyi helyzet és a management is befolyásolja a termelési szintet és az egyéb naturális mutatókat.
A tenyésztõk, állatorvosok közkedvelt, több évtizedes vitatémája, hogy a tehenet milyen takarmányozási megoldással lehet a legkedvezõbben elõkészíteni a problémamentes ellésre, laktációindításra. A téma burjánzásának igazi táptalajt a kettõshasznú állományok tejhasznú fajtákkal történõ átkeresztezése, majd a 1970-es években az intenzív tejtermelõ tehenészetek kialakítása adott.
A hosszú távú meteorológiai elõrejelzések szerint a jövõben sem zárhatóak ki Magyarországon a trópusi hõmérsékletû nyarak. A meleg napok beköszöntét a tehenek viselkedésükkel is jelzik. A következõ „jelek” figyelhetõk meg: drasztikus étvágytalanság, majd tejtermelés csökkenés. Már néhány nap után, a szárazanyag-felvétel visszaesése miatt romlik a kondíció (fogynak a tehenek).
A mikroklíma jellemzõi és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegõ hõmérséklete, relatív páratartalma, sebessége és iránya elsõsorban a tehén hõérzetének alakulásában játszanak szerepet.
A karotinoidok növényi eredetû vegyületek. Fizikai tulajdonságaik alapján a lipidekhez, ezen belül pedig a karotinoidokhoz tartoznak. Számos növényfaj, beleértve a takarmánynövényeket és egyes baktériumfajokat is, jelentõs számú karotinoidvegyületet (alfa-, béta-, gamma-karotin; zeaxantin; astaxantin; kriptoxantin stb.) termelnek.
A szarvasmarha a háziasítás pillanatában legelõ, nagy mennyiségû rostot fogyasztó állat volt. Napjaink domesztikációs szintjén, az intenzív termelésnél, a növekvõ abrak és a csökkenõ nyersrost kényes egyensúlya mellett takarmányozzuk teheneinket. Érdemes idõrõl-idõre átgondolni kérõdzõink és a rost élettani kapcsolatát.
A hazánkban megtalálható, valamint a további, jelentõsebb világfajtákkal foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezeteként a kombinált, vagy kettõshasznosítású fajtákról kívánunk egy rövid áttekintést adni, különös tekintettel a magyartarka fajta bemutatására. A hazai szarvasmarha-tenyésztésben végbement szakosodás (1972. után) elõtt a hazai populáció szinte teljes egészét a magyartarka alkotta, amelynek akár numerikus értéke, akár pedig százalékos aránya az ezredfordulóig folyamatosan csökkent, az utóbbi években pedig 20% körül stabilizálódott. Helyét nagyobb részben a specializált tejelõ fajták (Agro Napló, 2005. április), kisebb részben a specializált húsfajták (Agro Napló, 2003. január-február, illetve 2003. április) vették át. A világon három jelentõsebb fajtakört tartanak számon, amelyek mind a tej, mind pedig a hústermelésben jó eredményt érnek el: ezek a hegyitarka (szimentáli), a borzderes és a lapály fajtacsoport. Jelentõségük a felsorolás sorrendjének megfelelõen csökken.
A tehenészetekben a mobil takarmányozás alapeszköze, a keverõ-kiosztó kocsi az elmúlt évtizedekben nagy ívû fejlõdésen ment keresztül. A takarmánykiosztó gépek használatával kezdetben a dolgozók fizikai munkájának minimalizálását akarták elérni, napjaink felé közeledve a fejlesztések javították a tehenészetek termelékenységét, a takarmányozás munkaminõségét, az élõ munka termelékenységét, a folyamatos üzem által megkívánt üzembiztonságot.
Az állatvédelmi törvény a szarvasmarha-istállói padozatokról Az állatvédelmi törvény megfogalmazása szerint az istállópadozat nem lehet csúszós. A padozatról az ürülék, a csurgalékvíz könnyen eltávolítható legyen, illetve onnan elfolyhasson, ne okozzon az állatnak kényelmetlenséget, sérülést. A rácspadozat kialakítása legyen szilárd, alaktartó és feleljen meg az istállózott állat (pl. tõgybimbó) méreteinek és testtömegének.
Az Európa Tanács állatvédelmi egyezmény szarvasmarhákra vonatkozó ajánlása 5–15 cikkelyébõl, valamint „B” függelékébõl a szarvasmarha önitatók kialakításához, kiválasztásához az alábbi részek emelhetõk ki.
A tejtermelés költségének arányaiban egyre csökkenõ, ám még így is a legnagyobb tétele a takarmányköltség. A gazdaságosság növelésére vagy megõrzésére a termelõk elsõ eszköze, egyben legfõbb lehetõsége a költségek csökkentése. Ennek eredendõen két útja van: azonos ráfordítások mellett növeljük a hozamokat, vagy lehetõleg a hozam megõrzése mellett csökkentjük a költségeket. A hazai gyakorlat azonban a harmadik utas megoldást preferálja, azaz a növekvõ hozamok melletti csökkenõ összköltséget.
A kondícióbírálat során a tehén testtartalékait becsüljük meg a meghatározott testtájakon. Magyarországon az 1–5-ig terjedõ skálát használják, más országokban ismertek más bírálati módszerek is.
Az elmúlt 5 évben a termelésellenõrzött tejtermelõ állományokban a 305 napos laktációs termelés 6532 kg-ról 7753 kg-ra emelkedett, tehát az 1230 kg-os tejnövekmény 19%-os fejlõdést eredményezett.
Az aminosavak túlnyomó része peptidkötéssel egymáshoz kapcsolódva, fehérjemolekulák építõelemeként található a szarvasmarha szervezetében. Az aminosavaknak mindössze 2–3%-a található szabadon a vérplazmában és a szövet közötti folyadékban (szabad aminosavak). Ez utóbbiak eredetüket tekintve egyaránt lehetnek az emésztõcsõbõl felszívódott vagy a szöveti fehérjék lebomlásából származó aminosavak.
Bár a borjaknál és szarvasmarhánál történõ mannán-oligoszacharid (MOS) felhasználást értékelõ adatok mennyisége egyelõre még nem elegendõ ahhoz, hogy lehetõvé tegye egy meta-analízis elvégzését, a MOS alkalmazása világszerte exponenciálisan nõ a kérõdzõ és nem kifejlett kérõdzõ állatfajoknál.
A termékenység a tehenészeti telepek egyik legfontosabb és egyben a legösszetettebb problémaköre. A selejtezéseken belül egy-egy tehenészetben a meddõség miatti selejtezések elérhetik akár az ötven százalékot is, de az arányok 20–30% felett vannak általában.
BEVEZETÉS A takarmányozásban elterjedt gyakorlat a különbözõ élõsejtes élesztõkészítmények és elölt (élõ vagy életképes szervezeteket nem tartalmazó) élesztõkultúrák etetése, a tejelõ tehenek nagyobb szárazanyag-felvétele és ezáltal nagyobb tejtermelése érdekében.
A nagy tejtermelésû tehén energiaigénye csakis kiváló minõségû tömegtakarmányok etetésével elégíthetõ ki. Ezért a takarmánytermesztésre, -betakarításra, -tartósításra és -tárolásra legalább akkora figyelmet kell fordítani a nagylétszámú tehenészetekben, mint ahogy azt a búza- vagy a kukoricatermesztésben teszik.
1. Bevezetés A hegyitarka fajta az alpesi régióban alakult ki, és hagyományos tenyészkörzete ma is az alpesi országokban található. A hegyvidéki szarvasmarhatartás sajátos gazdálkodásmódot és üzemi struktúrát alakított ki.
Takarmányok, takarmányok megválasztásának szempontjai A hazai takarmánytermesztési lehetõségeink kedvezõek a tehenek táplálóanyag-ellátása szempontjából. A tehenészeti telepek két legfontosabb takarmány növénye a lucerna és a teljes kukorica növény, utóbbi általános tartósítási módja a silózás, míg a lucerna silózottan vagy szénaként kerül felhasználásra.
A tejtermelésben érdekelt szakemberek célja, hogy az állományuk genetikai képességét maximálisan és gazdaságosan kihasználják és e cél érdekében legújabb tenyésztési, takarmányozási és tartástechnológiai módszereket kell alkalmazniuk.
A gazdasági haszonállatok jelentõs része erõsen reagál a túlzottan magas környezeti hõmérsékletre és ez általában a zootechnikai paraméterek, a termelési eredmények csökkenését okozza.
A takarmány-kiegészítõk általában táplálóanyagokat nem tartalmaznak, mindazonáltal rövi-debb-hosszabb idõn át tartó használatukat követõen biológiai hatásuk eredményeként nõ a te-henek tejhozama, kedvezõ irányban változik a termelt tej összetétele pl. nõ a tej fehérje-, vagy zsírtartalma, nõ az állatok ellenálló-képessége, javul az általános egészségi állapot, csökken az összetett okú betegségek pl. a szubklinikai és klinikai tünetekben is megnyilvánuló tõgy-gyulladás, valamint a lábvégbetegségek elõfordulási gyakorisága, vagy pl. javul a takarmány-hasznosítás.
Leggyakoribb hibák a fejési technológiában:
Eljött végre a régóta várt 2004-es év. Folynak a találgatások, hogy vajon mit hoz nekünk az Európai Unió. A vélemények erõsen eltérnek, sokan szkeptikusan tekintenek a jövõbe, míg mások bíznak abban, hogy a csatlakozás után jobbra fordul a mezõgazdaság helyzete. A tejtermelõk a 2004-es évben nincsenek könnyû helyzetben, a tej felvásárlói árak nem növekedtek, a takarmányozási költségek - köszönhetõen a 2003-as aszályos évnek - jelentõsen növekedtek. A tömegtakarmányokból kevesebb termett, a gabonák a fehérje és energiahordozók ára is jelentõsen növekedett. Tehát a termelõknek egy növekvõ takarmányozási költség melletti stagnáló-csökkenõ tej átvételi árral kell számolniuk.
1. BEVEZETÉS A kondíció bírálat könnyen elsajátítható és alkalmazható módszer, jól kiegészíti a küllemi bírálatot, emellett a legjobb visszajelzõje a szakszerû takarmányozásnak, melyet indokol az a tény is, hogy a tehenek a laktációjukat egyre nagyobb tejtermeléssel kezdik, és ennek a megnövekedett napi tejmennyiségnek takarmánnyal való maximális és szakszerû kielégítése nem egyszerû feladat.
Az extenzív húsmarhatartás eredményességének elõfeltétele a jó minõségû, lehetõleg nagy súlyban választott borjak, másrészt a költségtakarékos termeléstechnológia. E kettõs követelménynek eleget tenni nem könnyû feladat.
A tejtermelés és a végtag felépítése között negatív kapcsolat van. A termelés növekedésével enyhén növekszik a sántasági esetek előfordulása, tehát a növekvő termelés mellett gyengül a láb és lábvégek szerkezete, ellenálló képessége. Ez azt jelenti, hogy a nagy termelésű tehenek között gyakoribb a mozgászavar és egyben azt is tapasztaljuk, hogy azok a tehenek, melyek kevesebb tejet adnak, nem is sántítanak annyit. Erre a kapcsolatra Lyons és mtsai. (1991) 0,48, Groen és mtsai. (1994) 0,26 erősségű összefüggést találtak. Különösen érvényes ez a laminitisz esetszám növekedésére. A lábvégek kívánatos értékmérõ tulajdonságai a tehenek elsõ laktációjában általában kis mértékû, negatív genetikai kapcsolatban vannak a tejtermeléssel (Foster és mtsai., 1989, Short és mtsa., 1992; Groen és mtsai., 1994). A magas tejtermelésre szelektált tehéncsaládok sántaságának kezelési költsége 20%-kal is megnövekedhet (Jones és mtsai., 1994). A nagy tejtermelés és a lábvégbetegségek miatti selejtezés között 0,20-0,27 erősségű genetikai kapcsolatot találtak Uribe és mtsai., (1995).
Ahányszor a tenyésztő megtekinti tehénállományát, mindig találkozik a kondíció jelenségével, de sajnos mégis meglehetősen ritka a magas szinten termelő állományok következetes kondícióellenőrzése, ami pedig megítélésünk szerint a tejtermelés hatékonyságának javításában kulcsfontosságú lehet. Ha arra gondolunk, hogy a kiváló termelésű és kiemelkedő genetikai képességű teheneink takarmányadagját, vitamin- és ásványianyag-ellátását vagy adalékanyagait milyen alapossággal optimalizáljuk, akkor az ily módon kiszámított és bevitt drága energia (pénz) egy jelentős részével, ami a kondíció építésére tartalékként használható, sőt tervezhető lenne, ehhez képest milyen keveset törődünk. Különösen nem sikerül állományszinten megfelelõen kivédeni a laktáció elején a negatív energia-egyensúly káros hatásait, többnyire éppen a legjobban termelő tehéncsoportokban. Teheneink és üszőink kondícióját irányíthatóvá kell tennünk, hogy kedvezőtlen kondíciójuk, s a vele járó állománybetegségek kialakulása legalább részben megelőzhető legyen.
A múlt havi számban a borjak fertõzõ betegségeinek megelõzésérõl volt szó. Ha sikerült a fertõzõ betegségektõl mentesen felnevelni az állatokat, ez még csak az elsõ lépés. Sokszor nehezebb egy állapot megtartása, mint az elérése, tehát a felnõtt állatok egészségmegõrzése folyamatos, nagy odafigyelést igénylõ, felelõsségteljes munka. Mint ilyen, nagyon elõnyös, ha beépítjük a technológiába.
A szarvasmarha esetében igen hosszú (24-34 hónap) az improduktív idõszak, míg a megszületett üszõbõl tehén lesz. Ezen idõszak alatt csak költségei vannak a tenyésztõnek, és nem mindegy, hogy milyen tenyészállatot nevel fel. A tenyésztõnek csak egy célja lehet, hogy a fajta standardnak megfelelõ fejlettségû, egészséges, kiváló küllemû tenyészüszõket neveljen fel. A fejlõdés során a tenyészállatok nem „törhetnek meg.” Az üszõk genetikai képességét, a genetikai hátteret a tenyésztõ már akkor eldöntötte, amikor elkészítette a tehenek párosítási tervét, az üszõnevelés során azt kell biztosítani, hogy a termelés realizálódjon is. A szakszerû tenyészüszõ-nevelés azért is nagyon fontos, mert meghatározza a tehénutánpótlás arányát. Hazai és világviszonylatban is jellemzõ a 3-4 teljesített laktáció, ez nagyarányú üszõbeállítást tesz szükségessé. Abban az esetben, ha a tenyészet kiválóan „mûködik”, akkor viszont van lehetõség tenyészüszõ eladásra is.
Megfelelõ tárolóhelyek hiányában a takarmányok 20-40 %-os (esetenként teljes) veszteségével (rothadásával) kell számolnunk. Romlott takarmány etetésével beteggé tesszük állatainkat. Tehát igen fontos, hogy a takarmányozási gépeket kezelõ dolgozók felismerjék a különféle takarmányok érzékelhetõ hibáit, a romlott takarmányrészeket ne etessék, ne keverjék „egészséges” takarmányféleségekkel.
Dr. Zomborszkyné dr. Kovács MelindaKaposvári Egyetem Állattudományi Kar A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése. Az egészséges állatállomány fenntartásának biológiai, mûszaki és személyi feltételei, ökonómiai vonatkozásai vannak. A húsmarhatartás döntõen legelõre alapozott. A legeltetés nemcsak az állatok takarmányszükségletét fedezõ tartási mód, hanem ennek kapcsán az állat szervezetét és egészségi állapotát kedvezõen befolyásoló környezeti hatások is érik. Élettani és állategészségügyi szempontból a legkedvezõbbnek tekinthetõ, ha betartjuk az alapvetõ állat-egészségügyi elõírásokat.
Az egész Svájcban, pontosabban Zürich-ben kezdõdött, 1998 nyarán. 812 darab mûvészien megfestett, életnagyságú, üveggyapotból készült tehenet helyeztek el Zürich belvárosában, az utcákon, épületekben, parkokban, repülõtereken, vasútállomásokon- mindez 1,5 millió látogatót vonzott, akik csak azért jöttek, hogy lássák a teheneket.
Az egyes mezõ-, erdõ-, vadgazdálkodási, illetve halászati rendeltetésû új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglévõ épületek, építmények technológiai korszerûsítéssel is járó átalakításának, értéknövelõ felújításának támogatása
A tejtermelõ képességet az elsõdleges értékmérõ tulajdonságok közé soroljuk, mert közvetlen befolyása van a gazdaságosságra. A tejtermelõ képességet a tej mennyisége és a tej alkotó részei határozzák meg. A tej mennyisége gyengén (h2 =0.3) öröklõdõ tulajdonság, ami azt jelenti, hogy a környezet nagyban befolyásolja. Tenyésztés szempontjából napi, laktációs, éves tejtermelést valamint életteljesítményt különböztetünk meg.
Az AGRO NAPLÓ elõzõ számában a lineáris küllemi bírálattal és a küllemi tulajdonságokkal foglalkoztunk tejelõ fajtáknál, de a termelést befolyásoló hatásukra csak utalás történt.
A tetszetõs külsõ megjelenési formát mindig kedvelték a tenyésztõk. Szerencsés találkozás, ha a ” vonzó” forma a tenyészcélt is alapvetõen szolgálja.
A tejelő szarvasmarhatelepek teljesítményét nagymértékben befolyásolják az ellést követő energiahiányos időszak anyagforgalmi zavarai, mint például a ketózis, vagy a zsírmáj szindróma. Minél alacsonyabbra csökkentjük ezeknek a betegségeknek az előfordulási kockázatát, annál nagyobb teljesítményre lesznek képesek állataink a laktáció során és annál kisebb lesz a korai selejtezés mértéke az állományban.
A bőtejelő tehenek a laktáció első heteire jellemző alacsony takarmányfelvétel következtében negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek. Ennek oka, hogy az alacsonyabb takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét. Ebben a korai laktációs időszakban jellemzően az ún. katabolikus, lebontó folyamatok uralkodnak, ami az állat energiatartalékainak (zsír- és izomszövet) mobilizációjához vezet.
Az elmúlt évtizedekben a tejtermelő gazdaságok mérete folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedik az egy tehénre vetített fajlagos tejhozam, míg a minőségi követelmények egyre szigorodnak amellett, hogy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható. A helyzet megoldását a világszerte egyre elterjedtebben használt automata fejőrendszerek jelenthetik.
Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a tejtermelés technológiai folyamatai közül a fejés és a takarmánykiosztás részbeni illetve teljes automatizálásával kapcsolatos kérdéseket tekintettük át. A második részben az automatizált technológiákhoz alkalmazkodni képes populációk nemesítésével foglalkozunk. Áttekintjük a legfontosabb tenyésztési célkitűzéseket, a technológiai tűrőképességet meghatározó kiemelt értékmérő tulajdonságokat, illetve a nemesítési célok hatékony elérését támogató korszerű biotechnikai (ET) és biotechnológiai (OPU, IVF) eljárásokat.
A bőtejelő tehenek az intenzíven induló tejtermelésnek köszönhetően negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek a laktáció első heteiben. Ennek oka, hogy a takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét.
A tejelő tehenek energia- és táplálóanyag-ellátottsága számos ponton befolyásolja a szaporodásbiológiai mutatókat.
A múlt hét közepén – ahogyan azt az idén már megszokhattuk – ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz. forrás: omsz.hu
Minél aszályosabb az idő, annál jobban érzi magát az inváziós betyárkóró
