Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani és Agrokémiai Intézetének (TAKI) kutatói is közreműködnek a kutatás-fejlesztési és innovációs programokat összehangoló, talajmissziót támogató nemzetközi SMS projektben – tette közzé honlapján az ELKH.
A Magyar Talajtani Társaság idei legnagyobb rendezvénye, a Talajtani Vándorgyűlés 2018. augusztus 30-szeptember 1. között kerül megrendezésre „Talajhasználat-funkcióképesség” címmel, a hagyományos 2 előadónap + 1 terepi nap megosztásban. A vándorgyűlés kiemelt témája az ültetvények víz- és tápanyag-gazdálkodása és a talajvédelem.
A Magyar Talajtani Társaság idei legnagyobb rendezvénye, a Talajtani Vándorgyűlés 2018. augusztus 30-szeptember 1. között kerül megrendezésre „Talajhasználat-funkcióképesség” címmel, a hagyományos 2 előadónap + 1 terepi nap megosztásban. A vándorgyűlés kiemelt témája az ültetvények víz- és tápanyag-gazdálkodása és a talajvédelem.
Komposzt minőségbiztosítási rendszer kialakítása. A Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban című pályázati konstrukcióban (kódszám: KTIA_AIK_12) az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet vezette konzorcium a ’Biohulladékok kezeléséből származó termékenységnövelő anyagok-komposztok és erjesztési maradékok- minőségbiztosítási rendszere tudományos hátterének kidolgozása’ címmel 2013. június 1 – 2015. 05. 31. között Komposzt minőségbiztosítási rendszert fejleszt.
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézet 60 éves fennállása óta fontos feladatának tekinti a térség talajmûvelési sajátosságainak kutatását és az elért eredményeinek átadását a gyakorlat számára.
Az éves középhőmérséklet világszerte növekszik, Európában az elmúlt tíz év folyamán 0,3-0,6 ºC-os emelkedés figyelhető meg. Számos klímamodell alapján azonban a hőmérséklet további növekedése prognosztizálható. A globális felmelegedés fő oka a fosszilis eredetű anyagok elégetése során keletkező szén-dioxid légkörbe kerülése, azonban jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés, a talajok szántóföldi hasznosítása a légkörbe kerülő CO2 révén. Cikkünkben a talajművelés és a CO2 kibocsátás kapcsolatát mutatja be, összefüggésben a szántóföldek szerves anyag tartalom megőrzésével, illetve növelésének lehetőségeivel.
A talaj fizikai állapotának, szerkezetének romlása, a humusztartalom-csökkenés, a belvíz kialakulása, a talajsavanyosodás, a túlzott műtrágyahasználat az elmúlt évtizedek intenzív talajhasználatának súlyos következményei. A felsoroltak közül a legfontosabb a talajok széntartalmának csökkenése, amely a többi probléma eredője is egyben.*
AM: Át kell értékelni termelési és értékesítési folyamatokat
