A legjelentősebb szántóföldi kapásnövényeinkben, a napraforgóban és kukoricában a talajlakó kártevők érzékeny károkat okoznak. A pattanóbogarak lárvái, a cserebogár pajorok és a vetési bagolylepke lárvái közül a legnagyobb veszélyt a drótférgek jelentik.
Amikor a terményárak hullámvasúton vannak, különösen fontos a talajba került vetőmag épségének, életének megóvása! A lehető leprecízebben, szemenként vetett kukorica és napraforgó tőszámkompenzációs képessége korlátozott, a hozam maximalizálásában igen fontos a tervezett növényszám megtartása, hogy minden elvetett szem és kaszat termést hozzon.
Az elmúlt években egyre több problémát okoztak a drótférgek, melyek jelenlétére gyakran csak akkor figyelünk fel, amikor már visszafordíthatatlan a kártétel.
2019-ben sem lesz egyszerű dolguk a hazai kukorica- és napraforgó-termesztőknek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinoid hatóanyagot – imidakloprid, klotianidin, tiametoxam – tartalmazó növényvédő szereket.
Az elmúlt években a magyar termelők a mikrogranulátum használata során nehéz helyzetbe kerültek. Dönteniük kellett, hogy a tavaszi kultúrák kezdeti fejlődését segítő, dinamikus kelést, gyökérképződést biztosító mikrogranulált startert juttatják ki, vagy a napjainkban egyes kultúrákban nélkülözhetetlen rovarölő talajfertőtlenítőszert.
Mindannyiunk előtt ismert a nagy visszhangot kiváltó Európai Bizottság 2013. május 24-én kibocsátott neonikotinoid típusú rovarölő szerekkel kapcsolatos 485/2013/EU végrehajtási rendelete, amelynek lényege, hogy jelentősen szabályozta és redukálta az imidakloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. A szabályozás következtében gyakorlatilag megszűnt a napraforgó, a kukorica és az őszi káposztarepce vetőmagok rovarölő szeres csávázása és ezen túlmenően csökkent a felhasználható talajfertőtlenítő mikrogranulátumok száma is. Ezen növényvédelmi hiányosság következtében 2015-ben is komoly növényvédelmi problémákra számíthatunk az eddig jelentéktelen mértékben tapasztalt kártevő fajok erőteljes fellépése miatt.
A legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk, a kukorica vetésterülete az elmúlt évben csupán néhány százalékot csökkent, így továbbra is jelentős arányt képvisel szántóföldjeinken. Előveteményre nem különösebben érzékeny, bár meghálálja, ha kalászos vagy önmaga után kerül. A leszűkült vetésszerkezet és a jelentős részarány miatt azonban a legtöbbször kukoricát kukorica után vetünk, a kukorica- övezetben akár többéves monokultúrában is, megfelelő tápanyagellátást biztosítva.
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot váltott ki az Európai Bizottság 2013. május 24.-én kibocsátott neonikotinoid típusú rovarölő szerekkel kapcsolatos 485/2013/EU végrehajtási rendelete, amelynek lényege, hogy jelentősen szabályozza és redukálja az imida- kloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. Ennek értelmében a rendelet gyakorlatilag megtiltja számos rovarölő csávázó szer *(Chinook 200 FS, Chinook Blue, Cruiser 350 FS, Cruiser 600 FS, Cruiser OSR 322 FS, Cruiser Force Mais, Ellado, Ellado Blue, Poncho FS 600, Celest Top, Gaucho 600 FS, Force Zea, Modesto, Poncho Pro, Seed Oprid 600 FS) és több talajfertőtlenítő granulátum (Santana 1 G, Cheyenne 1 G) használatát.
2. A hatóanyag mozgása a talajban és a növényben
A szántóföldi kultúrák közül a burgonyának van a legtöbb kórokozója, kártevõje. A Magyarországon rendszeresen fellépõ, védekezést igénylõ károsítók száma szerencsére jóval kevesebb, de sajnos új, behurcolt károsítókkal is számolnunk kell.
2002-ben az ország déli területén a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeCont) már hatalmas károkat okozott. 2003-ban a károsítás elérte Tolna megye északi részét is. A határt járva a lárvák és az imágók kártétele döbbenetes mértékû volt, néhány esetben 90–100%-os károsítást tapasztaltunk.
Már nem unatkoznak a kukorica termesztők sem a növényvédelmi rendezvényeken. Sokan tapasztalták a saját bőrükön is a kukoricabogár kártételét, de több megyében szintén készülnek a növényvédősök a lehetséges védekezési módok kipróbálására. Legalábbis jól teszik, akik készülnek ...
2019-ben sem lesz egyszerű dolguk a hazai kukorica- és napraforgó-termesztőknek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztőberendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinoid hatóanyagot – imidakloprid, klotianidin, tiametoxam – tartalmazó növényvédő szereket.
Gyakran jelentkezik a termelők részéről az az igény, miszerint szükség lenne talajfertőtlenítésre és szeretnének mikrogranulátum formában starter tápanyagokat kijuttatni kukoricában.
Az elmúlt években egyre több termelő tapasztalja meg a drótféreg kártételét a kapás kultúrákban. Mi lehet ennek az oka? Mint minden problémának, ennek is több rétege van. Betiltották a rovarölő csávázószerek használatát, amelyek jó hatékonysággal védték meg növényeinket. A vetésszerkezet átalakulása sem a termelőknek kedvezett, mivel a talajfertőtlenítést igénylő kultúrák, mint a cukorrépa vagy a burgonya termesztése visszaszorult, megszűnt, így itt a talajfertőtlenítés is.
A kapás kultúrákban a talajlakó kártevők elleni védekezés költséges, 14.000–30.000 Ft/ha között van. Ez az egyik legdrágább növényvédelmi beavatkozás. A kultúrához, a feltételezett kártevőhöz és az adott körülményekhez legjobban illő készítmény megtalálása nem egyszerű feladat.
Az elmúlt években egyre több termelő tapasztalja meg a drótféreg kártételét a kapás kultúrákban. Mi lehet ennek az oka? Mint minden problémának, ennek is több rétege van. Betiltották a rovarölő csávázószerek használatát, amelyek jó hatékonysággal védték meg növényeinket. A vetésszerkezet átalakulása sem a termelőknek kedvezett, mivel a talajfertőtlenítést igénylő kultúrák, mint a cukorrépa vagy a burgonya termesztése visszaszorult, megszűnt, így itt a talajfertőtlenítés is.
Mostanában, ahogy végigjárjuk a határt vagy betérünk a mázsaházba megráncosodik a homlok, látva a rengeteg munka, idegeskedés és pénz eredményét. Pedig még mindig a ”szent” hozam a legfőbb meghatározója az eredményességnek.
A tavaly bekövetkezett szárazság sokkolta a növénytermesztéssel foglalkozó szakembereket. Soha nem láttunk még ilyen aszályt, mint 2022-ben. Aki látta a derékig érő, csontszáraz kukoricatáblákat, soha nem felejti el. Felvetődik a kérdés, hogy mit tehetünk, ha öntözni nem tudunk.
Hogyan tovább magyar alma?
