A jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön, és csökkenjenek az árak kilengéséből adódó termelői kockázatok.
A Takarékbank a mezőgazdaságból élő emberek mellett van évtizedek óta, a helyi viszonyokat ismerve nyújt pénzügyi szolgáltatásokat a vidéken élőknek, valamint termékeivel és pénzügyi tanácsaival támogatja az agrárvállalkozásokat és az élelmiszeripari vállalatokat – mondta a hitelintézet üzleti vezérigazgató-helytettese a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-n tartott sajtótájékoztatón a Fejér megyei Mezőfalván.
Bízunk benne, hogy hasznosnak találják a Takarékbank új, kéthavonta megjelenő agrár hírevelét, a Takarék Barázdát, amelyben piaci elemzések és előrejelzések, a hazai és uniós támogatási rendszerrel kapcsolatos aktualitások és más szakmai írások kapnak helyet.
Augusztus végén megjelentek a Széchenyi 2020 weboldalán az Állattartó telepek fejlesztésének támogatására és Kertészeti üzemek korszerűsítésére igénybe vehető támogatások felhívásai. A Takarékbank felkészült, hogy a garanciától a különböző hitelekig a gazdálkodók minden forrásbevonási igényére megoldást találjon.
A precíziós technológia és az elterjedését segítő pályázati lehetőségek kapcsán a Takarékbank agrárelemzői megvizsgálták, hogy a dráguló géppark és a kapcsolódó adatalapú, precíziós szolgáltatások hogyan tudják biztosítani hosszabb távon is a versenyképes és fenntartható termelést.
December elején tartott online konferenciabeszélgetést a Takarékbank Agrárcentrum „Beköszöntött a túlárazás korszaka? Mennyit ér valójában egy agrárcég?” címmel. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Hollósi Dávidot, a Takarékbank Zrt. Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatóját, hogy mondja el, mi változott az eltelt közel 3 hónap alatt.
Az adatalapú gazdálkodásról sok szereplő, például gépkereskedő, szoftverszolgáltató kommunikál, de átütő, országos szintű eredményekről nem beszélhetünk még. Az adatalapú döntéshozatal irányába a profitcentrum-szemlélet megerősítése, az eredmény növelése miatt érdemes elmozdulni, különben nem éri meg fáradni vele.
Nem akkora újdonság a műholdadatok felhasználása a mezőgazdasági szektorban, mint sokan gondolnák. Egyes szervezetek már a NASA 1972-ben indult Landsat-programja óta élnek ezzel a lehetőséggel. A közelmúltban azonban jelentősen bővült az adatok felhasználhatóságának köre.
Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásából a mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt mintegy 20 százalékkal részesedik. Az elmúlt tíz évben ez az arány kb. 5 százalékot nőtt, azonban fontos kiemelni, hogy emellett az egy főre jutó megtermelt élelmiszer mennyisége 13 százalékkal lett magasabb.
A fenntarthatóság napjainkban egyre hangsúlyosabb kérdés az élelmiszer-termelésben is. Az OECD előrejelzése szerint 30 éven belül 9 milliárd ember élelmezését kell megoldani, csökkenő földterületek és erősebb klímavédelmi intézkedések mellett.
Lehetnek-e rovarok titokban az élelmiszerekben?
