A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Budaörsi úti telephelyén december 8. és január 2. között rekonstrukciós munkálatok zajlanak majd.
A szőlő- és borágazat helyzetéről, az új szabályokról és a szőlészeket és a borászokat érintő agrártámogatási pályázatokról tartott előadást Feldman Zsolt Soltvadkerten, a XIV. Márton-napi újbor ünnepen.
Jelentősen növeli a szőlő- és borágazat gazdasági és adminisztratív terheit a betétdíjas termékek visszaváltási rendszere.
Hagyományteremtő szándékkal idén először őszi szezonális ellenőrzéssorozatot rendelt el dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017-ben átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Az idén hasonló alapokon három részből álló piackutatás készült.
Bár már őszbe hajlik az idő, még mindig nem késő, hogy az ország számos pontján elérhető szedd magad akciók keretében saját magunk szüretelte gyümölccsel töltsük fel az éléskamránkat.
Például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében bevezetnek a borágazat számára egy egyszerűsített adminisztrációjú és alacsonyabb mértékű díjátalányt.
Az Agrárminisztérium 1,6 milliárd forintos keretösszeggel támogatást biztosít a borászatok számára védett eredetű rozé- vagy vörösborok lepárlására a borpiaci nehézségek kezelése érdekében.
5 év alatt háromszorosára nőtt és tavaly már meghaladta a 120 pincészetet a pezsgőt előállító pincészetek száma, köszönhetően a különleges, minőségi pezsgők irányába növekvő fogyasztói igénynek.
Több mint 200 különböző fajtát ismerhettek és kóstolhattak meg az érdeklődők a II. Országos Csemegeszőlő Kiállításon és Versenyen szombaton, Pécsen.
Pannonhalmához közel, a Sokorói-dombvidék és a Kisalföld közé szorult Győrújbarát egyik szőlőbirtokán arról beszélgetünk Babarczi Zsuzsannával, kislány korában járt-e a családi szőlősben metszeni, szüretelni, kapálni.
2009–2013 mezőgazdasági attasé Magyarország római nagykövetségén és Magyarország állandó képviselője a római székhelyű mezőgazdasági ENSZ szervezetekben.1994-ben kertészmérnökként végzett a Kertészeti Egyetem Kertészmérnöki Karán Budapesten. 2 évet dolgozott az Egyesült Államokban díszfaiskolákban az Ohio State University csereprogramjának keretén belül. Az USA-ból hazatérve az Alma Mater Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén volt PhD hallgató, majd a berlini Humboldt Egyetemen ösztöndíjas. 7 évig dolgozott termelésben a szombathelyi Prenor Kft.-ben. 2003-tól a Magyar Agrárkamara alkalmazottjaként a magyar mezőgazdasági szakmai szervezetek érdekképviseletét koordinálta Brüsszelben. Jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ Osztályán dolgozik.
Heves megye Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban található. A megye két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik, ebből következően rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, míg déli fele alföldi síkság. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 m magas Kékes tető. A megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m). A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.
Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik, területe 3637 km2, az ország területének 3,9%-a. Az Északi-középhegység és az Alföld határán fekszik, ez teszi változatossá arculatát.
Idén februárban már 15. alkalommal hívta konferenciára a BASF a szőlészet, borászat képviselőit. A szakértők és a BASF partnereinek találkozója immár hagyomány, az előadások, a közös munka, eszmecsere az ágazat fejlődésének elengedhetetlen része.
A húsmarha és juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program különleges támogatásában részt vevő gazdáknak a 2014. évi támogatás igénybevételéhez a feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozatot 2015.év március 16. napjáig postán be kell küldeniük a helyileg illetékes MVH kirendeltségekre. A 2014. évi monitoring adatszolgáltatás a kötelezettek számára az ügyfélkapun keresztül elektronikusan 2015. évben február 17. és március 19. között teljesíthető.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben – Tolna megye
Hazánkban a szőlő egyik leggyakoribb járványos betegsége a lisztharmat. A bogyók fertőzésével okozza a legnagyobb kárt, nem ritka a 100%-os termésveszteség (kép). A lisztharmat ivartalan micéliumokkal a rügyekbe húzódva és ivaros termőtestekkel (kazmotéciumok) a tőke fás részein, törzsön, kordonkaron megtapadva képes átvészelni a telet. Ma már azt is tudjuk, hogy az E. necatornak kétféle genetikai típusa van, melyek eltérő járványtani szerepet játszanak. Az „A” genetikai típusnak nincs ivaros alakja, ezért kizárólag ivartalan micéliummal telel. Nagy induló spóratömeget képez ugyan, de gyenge a fertőzőereje, nem képes járványosan felszaporodni, súlyos kárt okozni. A vegetáció során fokozatosan csökken a mennyisége, végül el is tűnik az ültetvényből és a helyét átveszi a másik genetikai típus. A „B” genetikai változat ivartalan és ivaros alakban is képes áttelelni, az egész vegetáció alatt jelen van az ültetvényben. Jellemzője továbbá, hogy a kisebb induló spóraprodukció ellenére agresszíven fertőz, gyorsan szaporodik. A „B” genetikai típus a korai súlyos járványok kiváltója! (Konkrétan még nem bizonyított, de minden jel arra utal, hogy a hazai szőlőültetvényekben is a veszélyesebb „B” genetikai típus az uralkodó.)
Az igen csapadékos nyár, illetve az elmúlt napokban lehullott, a sokévi átlagot jóval meghaladó csapadékmennyiség Komárom-Esztergom megyében is fokozott odafigyelést igényel az állományok kezelését illetően.
Komárom-Esztergom az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje. Mezőgazdaságára a búza, a kukorica, az olajos magvúak és a takarmánynövények termesztése, valamint az állattenyésztés, azon belül is a sertés- és baromfitartás jellemző. A nagyüzemi broilertartásnak köszönhetően az ország tyúkállományának 8,6%-a a megyében található, az összes tyúktojásnak pedig 13%-át termelték a helyi gazdaságok. A területi koncentrációt erősíti, hogy a baromfiipari vállalatok tevékenysége átfogja az egész termékpályát, az alapanyag termelésétől egészen a feldolgozott termékek értékesítéséig.
Somogy az ország ötödik legnagyobb megyéje. Kifejezetten mezőgazdasági orientáltságú, ugyanakkor termőhelyi adottságait tekintve meglehetősen differenciált: itt találhatjuk a kiváló mezőgazdasági adottságokkal bíró Kapos-völgyét, és a nehezen megművelhető Somogyi homokhátat is.
A termelői csoportok, az AKG- és KAT-támogatások, illetve a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához nyújtandó támogatással kapcsolatban közlünk híreket és felhívjuk a figyelmet a határidőkre. Továbbá a földművesek, termelőszervezetek és üzemközpontok nyilvántartásába történő bejelentési kötelezettséget ismertetjük.
Bács-Kiskunban a fűszerpaprika ereje
Áttekintés – élet a vulkánokon Veszprém megye mezőgazdasági adottságai igen speciálisak. A Balaton és a vulkanikus domborzatok találkozása kiváló feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez, szántóföldi területe pedig az egyik legalacsonyabb az országban (2013-ban 15. a 19-ből). Az országos átlaghoz képest kb. 1%-kal alacsonyabb a szántóföldi terület aránya a teljes művelt területen belül, sokéves átlagban 95,5% körül alakul.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
A szentantalfai Dobosi Pincészet adott helyet márciusban a gazdaságos szõlõtermesztésrõl szóló rendezvénynek, ahol az Farmcenter, az AGRO.bio és a Biocont szakemberei tartottak elõadást a természetben rejlõ lehetõségek kihasználásáról, a talajélet helyreállításáról, a tápanyag-utánpótlásról és a kártevõk elleni védekezés idei lehetõségeirõl. A gyakorlatban pedig a német MAF cég sávpermetezõ eszköze mutatta meg, mit tud.
Immár 13. alkalommal hívta szõlészeti és borászati konferenciára a BASF Hungária Kft. a termelõket, vállalkozókat. A februári eseményen nem csak az újdonságokkal, új termékekkel ismerkedhettek meg a résztvevõk, de a szakmai elõadások segítségével naprakész információkkal gazdagodhattak a nap végére. Idén nem csak a magyar borászat színe-java képviseltette magát, de két portugál vendég elõadása is színesítette a programot – megtudhattuk, milyen szakmai kihívásokkal kell megküzdeni a kiváló borairól is híres mediterrán országnak, és hogy az ottani szakemberek mely megoldásokat választják legszívesebben.
Makó Szabolcs irányítása alatt az 1960-as évektõl a balatonboglári szõlõk növényvédelme példaértékû volt. Bár a szakember már nincs köztünk, az õ szakmai szemlélete és az általa elért színvonal a mai napig él, amit jelez, hogy még a tavalyi „nehéz” évjáratban is a Balatonboglári Borvidéken a szõlõ termésátlaga duplája volt a többi borvidékének. Ehhez döntõen hozzájárult a VitiCOOP Kft., amelynek egyik vezetõje Vukovich László.
Az elmúlt napokban zárta kapuit a Szõlészet Pincészet kiállítás, mely 2010.01.27-30. között az Agro + Mashexpo-val párhuzamosan került megrendezésre. A kiállításon a termelõkkel folytatott beszélgetések tanulságaiból adunk közre néhányat.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint az elmúlt évben hazánkban – az inflációt meghaladó mértékben – átlagosan 7%-kal emelkedtek a földárak, de így is jelentõsen elmaradnak az Európai Unió átlagától. (Hollandiában közel 20-szor, Dániában 15-ször, Spanyolországban 8-szor, Németországban 5,5-szer, Franciaországban pedig közel 3-szor többet kell fizetni a szántóért, mint Magyarországon.)
Szõlõültetvény-összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal június 1. és szeptember 30. között.
Villányi borászok körében mutatták be a Massey Ferguson 3600-as széria traktorját. A traktort a Massey Ferguson mérnökei speciális alkalmazásra fejlesztették ki.
A BASF szõlészeti és borászati konferenciáját idén Balatonalmádiban tartották február 4-én, immár kilencedik alkalommal. A szakmai programok mellett a fórum ebben az évben is lehetõséget kínált az elmélyült szakmai eszmecserére a borászok és szõlõtermelõk között.
A jövõben a védett eredetû borok elõállításához több neves borvidékünkön (Egri, Nagy-Somlói, Villányi) sem használható fel az egyesfüggöny mûvelésû tõkékrõl származó szõlõ. A csüngõ hajtáshelyzet miatt sajátos e tõkék hajtásnövekedése, s termésképzése. Mit ér a szõlõ, ha egyesfüggönyön terem?
Ebben az évben az átlagoshoz képest kevesebb bor került a pincékbe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elõzetes becslése alapján. Horváth Csaba fõtitkár szerint az idei szüretet követõen mintegy 3,5–4,0 millió hektoliter bor lehet az idei szõlõtermésbõl az átlagos évekre jellemzõ 4 millió hektolitert valamivel meghaladó mennyiséggel szemben.
Az ökológiai kiegyenlítõ felületek kialakítása és megõrzése számos elõnnyel jár, például lehetõvé teszi a hasznos élõ szervezetek megtelepedését.
A VINITECH nemzetközi szõlészeti és borászattechnikai szakkiállítás 2008. december 2. és 4. között várja a látogatókat a bordeaux-i Parc des Expositions de Bordeaux-Lac elnevezésû kiállítási parkban. A háromnapos kiállítás célja, hogy bemutassa az ágazat technológiai újdonságait, berendezéseit és technológiáit.
A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai rendezvényei, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szõlõs Légyottot”. Immár ötödik alkalommal, a tokaji, szekszárdi, egri és az Ászár-neszmélyi borvidékek után idén a Hajós-bajai borvidéken a Pieroth Kft. szõlészete és borászata látta el a házigazda szerepét.
Az õsszel megjelenõ népes seregélycsapatok jelentõs kárt okozhatnak a szõlõben, ezért ne hagyjuk védtelenül az ültetvényeket – tanácsolja a szakértõ.
Eredményes szõlõtermesztéshez hatékony növényvédelemre van szükség.
A szõlõsorok talajápolására számos megoldás kínálkozik.
Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelem pótlást.
Termelõi megbeszélés, védekezési stratégiák – szõlõ
A Karathane megújult formában, Karathane Star néven kapható 2008-tól
A szõlészek nem befolyásolhatják ugyan az éghajlatot, mégsem fogadhatják ölbe tett kézzel a klíma változását.
A szõlõtermesztésben az alanyhasználat elsõdleges oka a filoxéra elleni védekezés.
A szõlõ származását, szõlõfajtáink eredetét a múlt homálya fedi.
A kiegyenlített, évrõl évre az elvárásaink szerint alakuló terméshozam egyik alapfeltétele a hiányoktól mentes ültetvény.
Rögös út vezet a „hagyományos” szõlõtermesztéstõl az ökológiai szõlõgazdaságba.
A 2006. év végére felhalmozódott csapadékhiány után vontatott szõlõfakadást prognosztizáltak a borvidéken.
Az Arysta szõlõ-, növényvédelmi ajánlata az idei évben egy új peronoszpóra elleni készítménnyel gazdagodott, mely hatásmechanizmusában eltér az eddig alkalmazott hatóanyagokétól.
A szõlészek többségét elégedettség tölti el az erõteljes hajtásnövekedés láttán.
A Kárpát medence térségében a geológiai és ehhez kapcsolódó talajviszonyok, talajtulajdonságok számottevõ eltérést mutatnak.
A lisztharmat a szõlõfürt virágzása elõtt, a legérzékenyebb idõszakban fertõz.
A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai rendezvényei, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szõlõs Légyottot”. Immár harmadik alkalommal, a Tokaji és Szekszárdi borvidékek után az Egri borvidéken a demjéni Egri Korona Borház szõlészete és borászata látta el a házigazda szerepét.
Napjainkban a biológiai gazdálkodás a világ szinte minden táján megjelent, sok helyen már jelentõs területet foglal el. Ezt bizonyítja az, hogy a biotermelésbõl származó forgalom évrõl évre dinamikusan nõ. A fejlõdés üteme egyedülállóan magas, bár országonként változó 6–40% közötti.
A szüret idejének szakszerû megállapítása a termesztés sikerességét jelentõs mértékben befolyásolja. A betakarítás kezdetének meghatározása a termésmennyiség és -minõség mellett munkaszervezési szempontból is kiemelkedõ fontosságú. Az optimális érési állapot felismeréséhez célszerû tisztában lennünk a termésérés érzékelhetõ jeleivel, sajátosságaival és élettani hátterével.
Fenyegetõ, mondhatni járványveszélyes helyzet alakult ki a szõlõ-ültetvényekben július hónapra. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a növény mindhárom meghatározó kórokozója, a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész egyszerre jelen van az ültetvényekben, károsítással fenyeget.
A Földmûvelésügyi Minisztérium 1951–ben kiadott rendeletében már elõírta: „Mindenki köteles az ország területén bárhol általa észlelt veszélyes kártevõrõl, a kártevõ fellépésére gyanút keltõ körülményrõl, továbbá a veszélyes kártevõ megtalálásáról vagy fellépésérõl szerzett értesülésrõl, a lelõhely pontos megjelölésével, a lakóhely szerint illetékes hatóságnál, vagy a megyei növényvédõ állomásnál bejelentést tenni.” (103/1951. IV. 29. MT. és 18 055/1951. VI. 3. FM. rendelet).
Napjaink gazdasági helyzetében igen kiélezett harc alakult ki a piaci versenyképesség megõrzéséért, ez alól nem kivétel a szõlészeti-borászati ágazat sem. Az egyre erõsödõ konkurenciaharcban az alapvetõ célunk és egyben eszközünk, hogy a jó minõség mellett jól realizálható hasznot termeljünk.
A szõlõültetvények kondíciója, a kedvezõ mennyiség és minõség biztosításának egyik alapvetõ feltétele az optimális, kiegyenlített tápanyag gazdálkodás. Ezen belül elsõdleges szempont a makroelem-ellátás biztosítása (N, P, K, Ca, Mg), igen fontos azonban élettani szempontból a mikro-tápelemek feladata, amit csak kiegyensúlyozott tápanyag adagolás biztosíthat.
Betiltott, visszavont készítmények pótlása a gyümölcsösben és a szõlõben „A Gyümölcstermés jövedelmezõ fokozása” címû, 1931-ben megjelent kis füzetben Hank Olivér okl. gazda, a gyümölcsfák téli permetezésére – lombhullás és rügyfakadás közé esõ idõszakban – házilag elkészített szappanos petróleum, vagy készen vásárolható gyümölcsfa-karbolineum locsolás-szerû kijuttatását javasolta. Második permetezést is még rügyfakadás elõtt, 2%-os Bordói-lével tanácsolta elvégezni.
A Nobili cég termékkínálatából kiemelnénk a Geo 85-2000 T és a Geo 85–1000 T típusú axiálventilátoros növényvédõ gépeket. Polietilén háromtartályos tartályrendszere már a legmodernebb rendszerek közé tartozik; alapáron.
A faiskola és a szõlõiskola fás növények szaporításával, nevelésével foglalkozik, az ültetvény létesítésének alapanyagát állítja elõ. Több évtizedre meghatározza az ország gyümölcs- és szõlõ faj- és fajtaösszetételét. A kis területen lévõ nagy növényszám rengeteg kézi munkát, egyedi törõdést, naponkénti figyelmet, speciális szakértelmet kíván, ugyanakkor nagy érték, nagy kockázat, a jövõ záloga.
Hazánk földmûvelési történetében egészen a múlt század utolsó harmadáig negatív volt a tápanyagmérlegünk egészen addig, amíg nagyobb mennyiségben kezdtük felhasználni a mûtrágyákat, vonatkozott ez az 1960-as 1970-es évekre. Az 1990-es évektõl kezdõdõen azonban számottevõ volt a mûtrágya-felhasználás csökkenése, így az még a 40 kg/hektárt sem érte el NPK mûtrágya hatóanyagra számítva. Lassú emelkedés után csak az elmúlt években haladta meg a 70 kg/hektár mennyiséget, és ezért számottevõen csökkent a talajok tápanyag-ellátottsága.
Ültetvényeinkben a munkák egyre nagyobb részét gépekkel végezzük. A sorközöket rendszeresen bejáró nehéz erõ- és munkagépek a talajt tömörítik. Az „érintett” talajok szakszerû beavatkozással eredményesen lazíthatók, érdemesebb azonban a károkat megelõzni, vagy legalábbis mérsékelni, mint utólag helyrehozni.
Az Európai Unió támogatási irányelvei szerint a biológiai élettartamuk végéhez ért ültetvények felújításához nem adható támogatás. A szerkezetátalakítás támogatása az újratelepítéshez vehetõ igénybe.
A szürkerothadás (Botrytis cinerea) a szõlõtermés mennyiségének és minõségének jelentõs csökkenését okozhatja. A betegség megelõzését szolgálja az ültetvény szerkezetének megfelelõ kialakítása és a termesztéstechnológia mûveleteinek céltudatos végrehajtása.
A 2005-ös esztendõ szõlõvédelmi szempontból várhatóan nem sorolható majd a könnyû esztendõk közé. A tavalyi évhez talán abban fog a legjobban hasonlítani, hogy tavasztól a nyár végéig küzdeni kellett az egészséges termésért.
Az elmúlt évek nem sok örömet jelentettek a szõlõtermesztõknek. A 2002–2003. év rendkívül hideg telei után sok helyen nem a jó termés elérése, hanem az ültetvény megmentése, a kordonkarok újra nevelése volt a cél.
A szõlõ károsítóinak megjelenését és az általuk okozott kár mértékét nagyban befolyásolja a hajtásnövekedés és a virágzáskori idõszak idõjárása. E sorok írásakor az idõjárást nem tudjuk elõre megjósolni, de az elõzõ évrõl áttelelõ károsítók számáról és arról, hogy milyen hatással volt rájuk a tél, vannak információink.
Az esca A szõlõ legkülönbözõbb okok miatt történt korai pusztulására használt esca kifejezést a XX. század eleje óta Olaszországban, Franciaországban és hazánkban is a taplógombák okozta tõkepusztulásra alkalmazzák.
A termés minõségét befolyásoló tényezõk sorában az elsõ három helyet a fajta, az évjárat és a termõhely foglalja el. Az idõjárás alakulása azonban tõlünk független tényezõ és a fajta, valamint a termõhely megválasztása is csak az adott keretek közt lehetséges.
A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) elsõsorban az erdészeti kultúrák jelentõs gazdasági kárt okozó, tömeges felszaporodásra hajlamos kártevõje.
Jóllehet az oltást már az ókor szõlõtermesztõi is alkalmazták, az oltványkészítés csak a filoxéravészt követõen vált általánossá.
Az eurázsiai szõlõ, a Vitis (V.) vinifera kiváló minõségû termést ad, de fogékony többek közt a peronoszpórára, a lisztharmatra és a filoxérára.
Az eurázsiai szõlõ, a Vitis (V.) vinifera kiváló minõségû termést ad, de fogékony többek közt a peronoszpórára, a lisztharmatra és a filoxérára.
I. A szõlõ ültetvény támaszrendszere A szõlõ liánnövény, ezért megfelelõ támaszrendszert igényel, mely egyben a mûvelésmód alapját is meghatározza. A tõke mûvelésmódján az idõs tõkerészek metszéssel meghagyott formáját, térbeli kiterjedését értjük.
A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes. A talajba juttatott tápanyagokkal növeljük a talajból a növények által felvehetõ tápanyag készletet , elõsegítjük a talaj-élet szempontjából fontos mikroorganizmusok szaporodását, javítjuk a talaj szerkezetét és tápanyag szolgáltató képességét.
Magyarország 2004. május elsején csatlakozik hivatalosan is a világ egyik legjelentõsebb gazdasági közösségéhez. Az Európai Unió szõlõtermesztõ országaiban, 1970-es évek óta mûködõ Integrált Szõlõvédelmi Munkacsoportban azonban már régóta dolgoznak magyar szõlõtermesztõ és növényvédõ gyakorlati szakemberek és kutatók. Az eredményes közös munka elismerését jelentette, hogy a munkacsoport 1997 évi ülését Magyarországon rendezte.
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és hazánkban feltehetõen már 1853 táján megtelepedett, de jelentõsebb kártételét csak 1893-ban Kecskemét környéki szõlõkben tapasztalták. Ma már a világ összes jelentõs szõlõtermesztõ vidékén elõfordul.
Az Európai Unió a szõlõ és bortermelést piaci eszközökkel szabályozza. Teljes jogú tagság esetén (2004. május 1-tõl) ezt a rendszert Magyarországnak is át kell vennie. A szõlõ és bor ágazat szabályozása, rendtartása más ágazatokhoz képest több új követelményt támaszt, nagyobb fegyelmet követel. Ez esetben a rendtartás szó szerint is értendõ! Szemléletváltásra EU tagságunktól függetlenül is szükség van, mivel a világban jelentõs változások zajlottak le ezen a területen. Európában a 80-as évektõl folyamatosan állandósult a túltermelés, csökkent a fajlagos borfogyasztás (2000-ben a világ termelése 283 millió hl, fogyasztása 219 millió hl volt, ennek megfelelõen 60 millió hl eladatlan készlet halmozódott fel). Megváltozott a fogyasztás szerkezete is. Nõtt az érdeklõdés a minõségi borok iránt. Egyidejûleg élesedett a nemzetközi verseny, ahol hagyományos piacvédelmi eszközeink a 25 EU tagországon belül nem állnak rendelkezésre, és a harmadik országok felé is korlátozott.
A kora tavaszi idõszakban a legelsõ kémiai beavatkozás szõlõinkben és gyümölcsöseinkben a lemosó permetezés.
2004 január 16-18. között rendezzük meg Budapesten , azt a szakmai kiállítást , mely e két ágazatot elsõ ízben, szakmai , profi rendezvény formájában összefogva kívánja bemutatni , melynek célkitûzése a gyártók , termelõk , importõrök és termékeik , újdonságaik bemutatása a szakmai közönségnek , viszonteladóknak , kereskedõknek , felhasználóknak . Európai kiállítások, sok éves hagyományai és tapasztalatai mutatják, hogy e két gazdasági ágazat.
Bevezetés : A mezõgazdasági gyakorlatban jól ismert az a jelenség, hogy ha ismételten ugyanazokat a kultúrákat termesztjük egyre csökken a termés . Ezt a szántóföldi termesztés során már régen felismerték .A talajuntság nemcsak egyéves kultúráknál a helytelen vetésváltást követõen fordul elõ, hanem az utóbbi évtizedek tapasztalata alapján jelentõsége az erdõtelepítések , a szõlõ és gyümölcstelepítések során is megnõtt egyre gyakrabban tapasztalt jelenség. A talajuntság tehát nem csupán az egyéves kultúráknál a fordul elõ. Ez a jelenség különösen gyakran jelentkezik a szõlõiskolákban, aminek fellépése szorosan összefügg a talajtulajdonságokkal, s ezen belül a talajképzõ kõzet minõségével.
Történelmi borvidékeken évezredek, évszázadok óta termesztenek szõlõt talajuntsági tünetek nélkül, néhány esetben azonban gyengén fejlõdik, vagy kipusztul a fiatal, újratelepített ültetvény. A talajuntság okozta rendellenes fejlõdés, pusztulás nem minden esetben lép fel, ha szõlõ után szõlõt, vagy tágabb értelemben fás kultúra után szõlõt telepítünk. Azért fontos a talajuntság okait vizsgálni, hogy megelõzzük az újratelepítési probléma kialakulását, mert telepítés után a károsítás már nem mérsékelhetõ.
Történeti áttekintés Az állókultúrákat jellemzõ ültetvényszerkezet egyik fontos eleme a sor- és tõtávolság. A területegységre jutó tõkék száma a szõlõtermesztés története során sokat változott. A filoxéra megjelenése elõtt szõlõinket a soratlan ültetési mód, hektáronként 15 - 25 ezer tõke telepítése jellemezte. Feljegyezték, hogy a bácskai gyalogmûvelésû ültetvényekben egy hektáron 60 ezer tõke is volt. A filoxéravész után kötelezõen elõírták a tõkék sorokba történõ ültetését. Dr. Perlaky Mihály 1899-ben A szõlõmûvelés kátéja címû munkájában a tõkék térállásával kapcsolatban a következõ ajánlást adta: "Az egyes tõkék távolsága a legszokottabb mívelésmód mellett, sorban és tõkénként is egymástól legalább 1 méter legyen. A régi sûrû ültetésmódhoz szokott gazdák elõtt ez elsõ pillanatra nagyon ritkának tetszhetik;azonban nem így van, mert a tapasztalat bizonyítja, hogy több termésre számíthatunk."
Táblázat
A fajta a termesztés eredményességének egyik meghatározó tényezõje. Magyarországon száz feletti az ültetvényekben elõforduló szõlõfajták száma. A Nemzeti Fajtajegyzék is több, mint 90 államilag is elismert fajtát tartalmaz. E gazdag kínálat lehetõvé teszi, hogy az adottságoknak és a termesztés céljainak leginkább megfelelõ fajtát válasszuk.
Hazánkban a szõlõültetvények számottevõ része , mintegy 55 %-a lejtõs területeken foglal helyet. Ezek a térségek ökológiai, s azon belül talajtani szempontból kedvezõ tulajdonságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor ezen területek védelmére, vízgazdálkodására fokozott figyelmet kell fordítani.
A téli-alma és a téli-körte tárolása. A szüret munkacsúcsot jelent, az árutermelõ gazdaságokban és a családi mûvelésû házikertekben. Az õszi változékony idõjárás és a téli tárolásra való alkalmasság rohamos csökkenése egyaránt sietésre int. A legfontosabb szabály, hogy csak egészséges, ép gyümölcs kerüljön a tárolóba. A nagy sietségben gyakran csak arra van idõ és figyelem, hogy a nedvesen rothadó, moníliás és a nagyon sérült termés ne kerüljön a szedõedényekbe és a tartályládákba. A tárolt alina, körte folyamatos értékesítés miatt történõ átválogatása során vesszük észre a gyümölcs piacosságát rontó, talán az azonnali felhasználást, hámozás után való fogyasztást nem akadályozó, felületi parásodást, a héj besüppedését, fajta jellegtõl eltérõ, deformált gyümölcs alakot, a héj vagy a hús elszínezõdését és a termés felületén található bevonatot. Érdemes sorra venni ezeket a tüneteket, meghatározásuk sok esetben segít abban, hogy ezután megelõzzük a termés értékét kedvezõtlenül befolyásoló, a minõséget rontó elvaltozások kialakulását és az egészségesen szüretelt gyümölcs befertõzõdését.
Magyarország mezőgazdaságilag művelt területének jelentős részét borítják a könnyű mechanikai összetételű talajok. Az ország össz területén mintegy 16 % /1,5millió ha-n / a homok, 9,5%-on / 900.000 ha / felületen a homokos-vályog mechanikai összetétel az uralkodó Hazánkban három nagy homoktájat különíthetünk el : a Duna-Tisza közi homokhátság, a Somogyi homokhát , és a Nyírség területe, ezen kívül számottevő a homoktalajok elterjedése a Győr- Tatai terasz-vidéken, a Hevesi homokháton, a Körös-Maros magasabb térszínében. Szőlőtermesztés szempontjából különösen fontos a Kunsági és Csongrádi borvidék ,a Somogyi homokhát, továbbá a Hevesi homokhátság bortermő területei.
Az elmúlt években egymást követően az átlagosnál melegebb nyári időszakok voltak jellemzőek, és emiatt a szőlőérés folyamata változott. A forró augusztusi napokon a cukorgyarapodás lelassult, viszont a savcsökkenés a légzéshez felhasznált almasav miatt erőteljesebb legtöbb szőlőfajtánál. Ezen tényezők miatt különösen a korai érésű illatos fehér szőlőfajták szüretét előbb kellett megkezdeni.
A szüret időpontjának megválasztásával befolyásolható a készítendő bor minősége. A termés érettségének megállapítása ezért nagy odafigyelést és gondos előkészítést igénylő feladat. Szakszerű és sikeres elvégzéséhez fontos többek közt a bogyóban levő anyagok változásának, valamint az érést befolyásoló tényezőknek a pontos ismerete.
Az idei év sok tekintetben eltérő időjárása megkülönböztetett figyelmet kíván szőlésztől, borásztól egyaránt. A hosszúra nyúlt téli hideg után jött a tavaszi-nyári csapadékszegény, igen meleg, aszályos időszak, ami néhány szőlőfajtát - fajtától, fekvéstől függően - ugyan megviselt, de összességében más kertészeti kultúrával összehasonlítva viszonylag jól tűrte a megpróbáltatásokat.
Az AGROKER Kft. Kecskemét 2003 õszén különösen nagy hangsúlyt fektet termékeinek a komplex szolgáltatásokon keresztüli értékesítésére. Ennek tükrében tudatjuk Önökkel, hogy a gépforgalmazás mellett teljes körû ügyintézéssel állunk rendelkezésükre.
A régebbi szőlészeti szakkönyvek a termésritkítás műveletét többnyire szűkre szabott alfejezetben tárgyalták. E rövidke leírások tanulságaként általában azt lehetett leszűrni, hogy a fürtök egy részének az eltávolítása nem része a termesztéstechnológiának. Elvégzését szakíróink legfeljebb a tőkealakítás éveiben, avagy a kiskertekben javasolták.
A növényi részek szürkepenészes rothadásának és az aszusodó szőlőfürtök nemespenészének okozója egyaránt a Botytis cinerea. Ez a mikrogomba kozmopolita, mindenütt előfordul, ahol növényeket termesztenek. Sokgazdás (polifág), gazdanövényköre ugyanis rendkívül széles, megfelelő mikroklima esetén szinte valamennyi növényfaj, valamennyi részén előfordulhat.
Kétségtelen tény, hogy a borok összetétele rendkívül bonyolult és változatos, amely természetes úton a szőlőbogyó sejtnedveiből erjedés által jön létre, és hosszú ideig eltartható. A bor fogyasztása - korlátozott mértékben - még orvosi megközelítésben is általában kedvezőnek mondható a táplálkozás élettani szempontból, különösen az étkezések alkalmával.
A szőlő tápanyagellátása szempontjából a kálium ellátásnak döntő szerepe van. Számos élettani folyamatot befolyásol , hatása meghatározza az ültetvény kondícióját, s végeredményben a termés mennyiségét és minőségét.
A levélritkítás hatása A fürtzóna lelevelezésével eredményesen befolyásolható mind a termés minősége, mind pedig egészségi állapota. Hatására fokozódik a napfény és a levegő bejutása a fürtzónába, ezáltal kevésbé kedveznek a feltételek a gombás betegségek járványszerű fellépésének. A levelek egy részének eltávolítása azért is előnyös, mert így a fürtzóna a növényvédő szerekkel könnyebben elérhető, a készítmények jobban hasznosulnak. A levélritkítás mérsékli a szürkerothadás fellépését és fertőzésének mértékét, de előnyös a lisztharmat, továbbá a szőlőmolyok elleni védekezés szempontjából is.
Filoxéra a múltban Párizsban, 1874 októberében, tömegek előtt, óriási méretben, a falra kivetítve mutattak be egy kicsi, 1 - 1,5 mm hosszú, „törpe-levéltetvet”, a filoxérát. Ezt az eseményt, a tudományos eredmények gyors és nagyon hatékony, széles körben való ismertetésének tekinthetjük, hiszen csak néhány évvel korábban érkezett Európába a filoxéra. Származási helyén, Amerikában, 1854-ben határozták meg a gubacslakó alakot, 1867-ben a szárnyas alakot és csak 1870-ben találtak rá a gyökérlakó alakra. Igazán nem volt egyszerű felkutatni, megismerni a szőlő különböző részein élő és károsító, morfológiailag is eltérő alakjait, szaporodásának eltérő formáit, és életciklusát. A rendszertani helye meglepő, mert ez a leveleken gubacsokat, gyökereken szívogatásával megvastagodásokat okozó szőlőgyökértetű a „Törpe levéltetvek” alcsaládjába tartózik. A tudományos, latin neve többször megváltozott. Pemphiqus vitifolii, Dactylosphaera vitifolii, Rhizaphis vastatrix, Phylloxera vastatrix, és a ma elfogadott Viteus vitifolii néven is találhatunk közléseket a károsítóról.
A zord hideg tél és az eddigi rendkívül száraz időjárás nagyon megviselte a szőlő ültetvényeket. Megfelelő levéltrágyázással nagymértékben tudunk segíteni a tőkék kondícióján. A levéltrágyázás azon kívül, hogy órákon belül a növény rendelkezésére bocsátja a kiadott tápanyagokat, -persze csak azok a készítmények, melyek szerves formában tartalmazzák a hatóanyagokat - segíti a gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt is. Nagyon sok olyan mikroelem van, amelyet az adott talajösszetétel mellet csak levélen keresztül tudunk növényeink rendelkezésére bocsátani. Ezek pótlása ugyanakkor alapvetően meghatározza a növény életét, döntően befolyásolja a termés mennyiségét, és főleg minőségét.
A szőlőlegkisebb károsítói a fonálférgek után az atkaalakúak rendjébe tartozó fitofág atkák. Az 1. táblázatban találhatóak a legfontosabbak, melyek kártételére illetve az ellenük való védekezésre fel kell készülnünk.
A bor készítése, kezelése, tárolása során számos körülmény befolyásolja, veszélyezteti a bor finomságát, egészséges állapotát, tiszta illatát, kellemes zamatát, szép színét, csillogó tisztaságát. Kellő gondossággal, a pincehigiénia betartásával, alapos felkészültséggel végzett borászkodás esetén a borhibák megelőzhetők illetve a kezdeti szakaszban észlelve könnyen elháríthatók.
A szőlő számára nélkülözhetetlen tápanyagok a C,O, H, N továbbá a P, S, K, Ca, Mg Fe és ezen kívül számos mikroelem. A következõkben csupán a N-el ,mint alapvetõen fontos tápelemmel kapcsolatos néhány kérdést tárgyaljuk.
A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”
A termesztéstechnológiai műveletek fontos része a talajművelés, e helyett gyakran használják a talajápolás fogalmát, ami magába foglalja a takarónövények ápolását is. A talajművelés és a talajápolás célja , az AGROÖKOLÓGIAI feltételek szinten tartása, illetve azok kedvező irányba való módosítása.
A szõlõn fejlõdõ hajtások számát alapvetõen a metszéssel szabályozzuk. A tõkén azonban nem okvetlen annyi hajtás fejlõdik, mint amennyi világos rügyet metszéskor meghagyunk. A rügyek egy része alva maradhat, másrészt képzõdhetnek olyan hajtások is, melyek nem a világos rügyek fõrügyeibõl jöttek létre. Hajtások kialakulhatnak a tõke idõs fás részeibe ágyazódott rejtett rügyekbõl, a vesszõ alapi részén elhelyezkedõ rügyekbõl, továbbá a világos rügyek mellékrügyeibõl. A tõkénkénti hajtásszám pontos beállítása érdekében célszerû elvégezni a felesleges hatások eltávolítását, a hajtásválogatást, más néven zöldmetszést, zöldválogatást, vagy fattyazást.
A szőlő három legfontosabb betegségének - a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész - fellépésére szinte minden évben számíthatunk. Az évjárattól függően változik, hogy melyik lép fel járványosan, de sajnos volt már példa arra is az elmúlt évtizedben, hogy mindhárom betegség súlyosan károsította a szőlőt. Mindhárom kórokozó esetében fontos, hogy elõrejelzésre alapozottan, de megelõzõ jelleggel védekezzünk ellenük.
Csak jó minőségű szőlőből lehet jó minőségű bort készíteni. Az egyre élesedõ piaci helyzet nagyobb követelményeket támaszt a szõlõtermesztõkkel szemben is. Az igény a kiváló minőségű szőlőtermés évről évre.
A borászatban világszerte keresik azokat az új megoldásokat, amelyek a szőlő gazdaságosabb, könnyebb, jobb minőségben történő feldolgozását teszik lehetővé. Egyik ilyen lehetőség a borászatban az enzimológi kihasználása. A pektinbontó enzimkészítmények vizsgálta folyamatosan napirenden van, mivel újabb és újabb készítmények jelennek meg a piacon.
Bevezetés A szőlő további teljesítményére, termőegyensúlyára meghatározó jelentőségű életének első, nem termő szakasza. A termőre fordítást megelőző évek során elkövetett hibák a termőültetvényben nem, vagy csak nagy nehézségek árán orvosolhatók. A tőkeművelésmód megválasztásához és kialakításához ezért csak kellő információ és szaktudás birtokában lássunk hozzá. Az alakítás tennivalóinak elvégzéséhez nem kizárólag a választott művelésmód formai elemeivel kell tisztában lennünk, rendelkeznünk kell alapvető biológiai ismeretekkel is.
A szőlő tápanyagellátása a szántóföldi kultúráktól sok vonatkozásban eltér. A szőlő sokéves fás szárú növény, gyökereinek túlnyomó többsége a 30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Éppen ezért a tápanyagokat ebbe a talajrétegbe, talajzónába kell elhelyezni, és ezt a telepítést megelőző talajforgatás és készletező trágyázás során tudjuk biztosítani.
A pécsi Apáczai Nevelési és ÁMK Művelődési Háza és a „Bacchus Borklub” - közös akarattal - újjászerveződött, amely már feltételezte a megszűnését. A kollektív bölcsesség alapján, a Bacchus Borklub rendezte sorait és új szakmai vezetéssel 2002. Október vége óta végzi áldásos munkáját.
A vörösborok készítését szolgáló berendezések gyártásával foglalkozó cégek igen gazdag választékot kínálnak elsõsorban a héjonerjesztés technológiához. Ezek közül a körfejtéses elvet követõ berendezések mellett a hidraulikus törkölykalap lemerítõ technikai megoldások is megtalálhatók. A kiemelkedõ színvonalú berendezések sorában külön figyelmet érdemel az erjedés CO2 energiáját és színanyag feltáró hatását kihasználó nyomásimpulzusos tartályok alkalmazás.
Minden bortermelõ célja, hogy a rendelkezésre álló szõlõbõl a lehetõ legjobb minõségû bort készítse el. Ehhez általában elegendõ a technológiai lépések pontos betartása, melyben az optimális érettséggel szüretelt szõlõ kíméletes feldolgozása, a megfelelõ cefrefeltárás, mustkinyerés és mustkezelések egyforma súllyal szerepelnek. Döntõ jelentõségû továbbá az irányított erjesztés is, valamint a tisztító és stabilizáló kezelések alkalmazása. Nagyon fontos szerepe van még az érlelésnek és a borharmónia kialakításnak.
A talaj a szõlõtermesztés egyik fontos környezeti tényezõje; a rá ható munkák – a tápanyagellátás (trágyázás), talajmûvelés, öntözés – az úgynevezett agrotechnikai mûveletek. Ezek a mûveletek az agroökológiai potenciál megõrzésére és lehetséges javítására irányulnak.
Az AGRO NAPLÓ 2001/9. számában a „Csemegeszõlõ-fajták megválasztása” c. cikkben írtak részben (pl. árutermelõ szõlõültetvény területe, gyökeres szaporítóanyagok vásárlása stb.) a borszõlõfajták megválasztására is vonatkoznak, ezért ezek ismétlésétõl eltekintek
Két különleges évjárat után a 2001-es esztendõ ismét sajátos adottságokat hozott a szõlõalapanyagok összetételében. A korai érésû fajtáknál szeptember 10-én a cukortartalom megközelítette a fajtára jellemzõ értékeket, Zenit és a Tramini fajtáknál 18-19 mustfokot. Ámde a közép- és késõi érésû fajták esetében az augusztusi hõségnapok miatt nagyon lelassult a cukorképzõdés aminek következtében idén is több fajtánál kell alklalmazni a törvényesen engedélyezett mustjavítást.
A fajták megválasztásánál alaposan gondoljuk át a termesztési célt, a fogyasztók ( a család és a piac) igényét, az ökológiai és az ökonómiai tényezõket, a fajták jellemzõit stb. Ezek összegzése után válasszuk ki a számunkra legkedvezõbb fajtákat. A döntéshez minden tényezõt mérlegeljünk; nagyon gondosan, körültekintõen járjunk el, mert a helytelen döntés módosítása ültetés után költséges és sok munkával jár.
Az ország elsõ borút egyesülete 1994-ben alakult. Magyarországon, ha borról esik szó, általában az elsõk között említik a villányi borvidéket. A táj római és gazdag középkori múltat mondhat magáénak. Villány környékén elsõsorban a vörös-, Siklós lankáin pedig többnyire a fehérbor híres, melyek egyaránt elkápráztatják mind a hazai, mind a külföldi turistákat. Távolról lankás hegyvidék nem különb, mint a többi, száz, ezer kilométernyire innen. Könyvbõl vagy képekrõl nehéz elképzelni, hogy itt, a máriagyûdi zarándokhelytõl a palkonyai pincesorig, Harkányon, Siklóson, Nagyharsányon, Villányon keresztül mit rejt a táj. Napsütés, hófehér présházak, finom ételek, vidám, barátságos emberek, történelmi emlékek sora, és a csoda: a Villányi borvidék tüzes nedûi fogadják az ide látogatót.
Az oltványkészítés a múlt század végén a filoxéra járvány után vált szükségessé. Úttörõszerepe volt ebben Teleki Zsigmondnak, villányi nemesítõnek, hiszen a világban ma is 50-60 %-ban az õ általa nemesített alanyfajtákat használják.
A szõlõ az emberiség egyik legkedveltebb gyümölcse. A csemegeszõlõ a fogyasztott gyümölcsök között mennyiségi sorrendben a banán, a Citrus-félék és az alma után a negyedik helyet foglalja el. A friss fogyasztású szõlõ a világ összes szõlõtermésének kb. 12 %-a; az össztermésnek kb. 5 %-át aszalják (zömében mazsolának).
A hazai és külföldi piacokon is eladható bor elõállításának egyik alapfeltétele a minõségi növényvédelem, amelynek egyik, de nem kizárólagos eszköze a minõségi növényvédõszer. A szõlõvédelem igen fontos mozzanata a károsítók fellépésének, egyes esetekben (pl. lisztharmat, szürkepenész) a fellépés lehetõségének idõben történõ felismerése, ellenük a leghatékonyabb növényvédõ szer kiválasztása, a permetezés jó idõzítése. Az egyes károsítók elleni védekezést mindig elõrejelzésre alapozva hajtsuk végre!
A hazai és külföldi piacokon is eladható bor elõállításának egyik alapfeltétele a minõségi növényvédelem, amelynek egyik, de nem kizárólagos eszköze a minõségi növényvédõszer. A szõlõvédelem igen fontos mozzanata a károsítók fellépésének, egyes esetekben (pl. lisztharmat, szürkepenész) a fellépés lehetõségének idõben történõ felismerése, ellenük a leghatékonyabb növényvédõ szer kiválasztása, a permetezés jó idõzítése. Az egyes károsítók elleni védekezést mindig elõrejelzésre alapozva hajtsuk végre!
Tolcsva, Szekszárd, Badacsony és Pécs adott otthont május 8-11. között a FENDT FARMER 200V szõlészeti traktorok és munkagépek bemutatójának. A helyi Szõlészeti és Borászati Kutató Intézetek, a Szekszárdi Mg. Rt. és a Raiffeisen Agrárház KFT. közös szervezésében, a szakmai közönség részletes információt kapott a legmodernebb német géptechnikáról: Braun talajmûvelõ gépekrõl, kultivátorokról, soraljmûvelõkrõl, valamint altalajlazítókról, Wanner permetezõgépekrõl és Hammerschmied mulcsozókról.
Minõségi borhoz egészséges szõlõt Ha valaki, akkor a szakember igazán jól tudja, hogy a világpiacon csak jó minõségû borokkal lehet versenyben maradni. De egyre inkább igaz ez a hazai piacra is, hiszen az utóbbi években itthon, csak úgy, mint külföldön, egyre nagyobb a kínálat. Ma már nálunk is egyre inkább az élet minõségének a fokmérõje a kulturált borfogyasztás - mit, mikor, hogyan iszunk.
A szõlõ gombabetegségei elleni megelõzõ védekezés javában folyik. A korai kontakt szeres permetezésekkel módunkban állt megalapozni a virágzás-kötõdés idõszakának eredményes fürtvédelmét. Ekkor már általában a felszívódó szerek használata válik szükségessé, melyekbõl széles választék található a kereskedelemben. A választáskor mire érdemes ügyelni? - kérdeztem Czigány Csabát, a Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársát:
Az állókultúrák, és így a szõlõ is nagyon érzékenyek a megfelelõ mikroelem ellátottságra. A mikroelem megfelelõ pótlása pedig csak levéltrágyázással oldható meg. Levélen keresztül minden tápanyag a legkisebb veszteséggel pótolható. Nincs elásványosodás, kimosódás, mint a talajra, vagy a mélyebb rétegekbe kiadott mûtrágyáknál, nem rontjuk a talaj kémiai összetételét, pH-értékét, ugyanakkor nagyon pontosan mérve tudjuk kijuttatni a szükséges tápelemeket. Levéltrágyázás során csak a rosszul végrehajtott permetezés okozta veszteséggel kell számolnunk.
Az enyhe tél a meleg tavaszi idõvel párosulva a lisztharmat erõteljes fertõzését idézheti elõ a szõlõültetvényekben. A tél kedvezett a lisztharmat szaporító képleteinek beéréséhez, az utána lehullott csapadék pedig lemosta ezeket a talajba, ahol ezek a szaporító képletek csak a megfelelõ hõmérsékletre várnak és megindul a fertõzés.
Az idén június és október között a Központi Statisztikai Hivatal teljes körû összeírást végez hazánkban, melynek keretében számba veszik a szõlõ- és gyümölcsös ültetvényeket. A minden részletre kiterjedõ összeírás az 500 m2 feletti szõlõ-, az ugyancsak 500 m2 feletti bogyós- és az 1500 m2 feletti fás gyümölcsös ültetvényeket érinti. A felmérés fontosságát - az adatok ismeretének szükségességén túl - az Európai Uniós elõírások teszik szükségessé.
A Flumite 200 SC atkaölõszer alkalmazásának tapasztalatai az integrált szõlõtermesztésben Napjainkban általános az igény a környezetkímélõ integrált növényvédelmi technológiák iránt, a fenntartható mezõgazdaság, a biológiai sokszínûség és környezetünk védelme érdekében éppúgy, minta fogyasztói elvárások alapján. A környezetvédelem elõtérbe kerülése, és a minél kevesebb vegyszer felhasználásával elõállított termékek irántit egyre nagyobb kereslet a növényvédelmi kutatás és gyakorlat számára új kihívás!
Az enyhe tél és a párás, csapadékosnak ígérkezõ idei évjárat egy esetleges meleg idõvel párosulva a lisztharmat erõteljes fertõzését idézheti elõ a szõlõültetvényekben. A rendelkezésre álló felszívódó szerek közül olyan nagy hatékonyságú készítményre van szükség, amelynek hatóanyaga és hatásmódja új, a rezisztencia megjelenése pedig kizárt. Ilyen készítmény a CRYSTAL (quinoxifen) lisztharmatölõ szer. A teljesen újszerû biológiai hatásmechanizmus kizárja a lisztharmattal szembeni rezisztencia kialakulásának lehetõségét. (Laboratóriumi kísérletek bizonyították, hogy a CRYSTAL lisztharmat elleni több százszori alkalmazása sem vezetett a hatékonyság csökkenésének legkisebb jeléhez sem.)
Az eredményes szõlõ- és gyümölcstermesztéshez hatékony növényvédelemre van szükség. A védekezések sikere, az alkalmazott vegyszerek hatásossága és egyéb tényezõk mellett nagy mértékben függ a permetezõ gépek kialakításától és üzemeltetési feltételeitõl. Ismert, hogy a nem megfelelõ gép használat, illetve helytelen beállítások következtében a permetlé jelentõs része nem jut a célfelületre, a talajra hull, vagy elsodródik, a lombozaton lerakódott vegyszer eloszlása pedig nem egyenletes, túl- és alulpermetezett felületekkel kell számolni.
Az ernyõmûvelésre, az ernyõszerû tõkemûvelésmódokra jellemzõ, hogy a tõkének csak törzse van (karja nincs), és a törzs végén metszett egy vagy két (kivételes esetben három-négy) szálvesszõt különbözõ módon, a sor irányába leíveljük, és a szálvesszõrögzítõ huzalhoz (segédhuzalhoz) kötjük.
Legfõbb követelmény a borok érzékszervi értékelésekor a harmonikus összetétel, amikor a bor alkotórészei összhangban vannak, mind külsõ megjelenésében mind pedig illatában és zamatában.
A terhelést elsõsorban a metszéssel kapcsolatban emlegethetjük. A megmetszett, tõkén maradt világos rügyek száma adja a tõkerügyterhelését. A tõkén fejlõdött, illetve meghagyott hajtások száma a hajtásterhelés, a fürtök száma a fürtterhelés mértékét mutatja. Ezeket a terheléseket fitotechnikai munkákkal szabályozzuk. Elsõsorban ezekkel irányítjuk a termés mennyiségének és minõségének alakulását és tártjuk fenn a termõegyensúlyt; természetesen mindenkor figyelembe véve a szõlõ életére ható egyéb tényezõket és a termesztési célt is.
Az új telepítésû szõlõültetvényekben, akár házikerti szõlõ, akár árutermelõ szõlõ – néhány kivételtõl eltekintve – fõleg egysíkú, függõleges támaszt építenek. Elöljáróban megemlítem, hogy ha különbözõ fém- vagy mûanyag huzalok részét képezik a támasznak, helyes szõlészeti szaknyelven nem “kordonos”, hanem huzalos támaszról (támberendezésrõl, támaszrendszerrõl) beszélünk.
Hazánkban a 2015. évi föld- és vetésterület adatai alapján az összes termőterület 1,1 százalékát, míg az összes mezőgazdasági területnek – mely magába foglalja a szántó, gyümölcsös, szőlő és a gyep művelési ágakat – másfél százalékát adja a szőlő területe. 2005-ös évhez viszonyítva ez az arány nem változott.
Hazánkban egyre gyakoribbak az aszályos évek, melyek nem biztosítják már a szőlő számára sem a normális terméshozamához elengedhetetlenül szükséges, tenyészidőben realizálódó csapadékmennyiséget (300–500 mm). Bár az éves csapadékmennyiség elegendő lenne a szőlő számára, de annak eloszlása nem megfelelő. Ezt a kieső, illetve nem megfelelő időpontban jelentkező csapadékmennyiséget kell pótolnunk az öntözéssel, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű termést tudjunk realizálni.
A csemegeszőlő a legkedveltebb gyümölcsünk egyike. Az étkezési szőlő érési ideje augusztus első napjaitól kezdődik, ami kitart október közepéig, végéig. A vásárlók körében kelendőek a tetszetős, nagy fürtű és bogyójú, ropogós, fűszeres ízű fajták. A csemegeszőlő-termesztés hazai adottságairól, lehetőségeiről Szabó Attilával és Lázár Jánossal, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomásának tudományos munkatársaival beszélgettünk.
Minden újév új reményeket ébreszt bennünk, ugyanakkor minden újév új kihívásokat fogalmaz meg velünk szemben. A 2016-os év sem fog ellentmondani lényegében eme íratlan szabálynak. Különösen igaz ez a szőlőtermelésben, ahol számos esetben találkozunk hasonló évjáratokkal, de az adott év mégis más, mint a többi. A jó szőlőművelő elémegy az adandó problémáknak. Szakmailag felvértezve, minimalizálja az évjárathatás által előidézett termésdepressziót provokáló anomáliákat.
Ifjú Lajkó Ferenc és családja több mint két évtizede foglalkozik asztali szőlővel dunaföldvári gazdaságukban. Földváron mélybe gyökerező múltja, hagyománya van a csemegeszőlőnek, ennek mai hajtásai a nagy szemű, esztétikus látványt keltő fajták sora, például a Pannónia kincse, Árkádija, Itália és az Éva.
Sokáig tartotta magát az a vélekedés, mely szerint a szőlő képes alultáplált állapotban is „elfogadható” mennyiségű termést adni, amennyiben a többi műveletet rendben elvégezzük (metszés, növényvédelem, talajművelés stb.). A gondos tápanyagellátást mind a borszőlő, mind a csemegeszőlő egészséges növekedéssel, gazdag terméssel és jó minőséggel hálálja meg, sőt a télállóság miatt sem kell aggódnunk. Természetes, hogy a trágyaféleség és -mennyiség megválasztásánál érdemes figyelembe vennünk a szőlő és a talaj állapotát. Ha a szőlő vesszői erőteljesen fejlettek, a fajtára jellemző vastagságúak, a szőlő rendesen terem, akkor kevesebb trágya is elegendő. Ha azonban a vesszők gyengén fejlettek, vékonyak, esetleg rövidek és alacsony a termése is, akkor nagyobb mennyiségű trágya szükséges.
A Tokaji borvidék borászatai vitték a prímet az idei Országos Syngenta Borversenyen. Mint a siófoki díjátadón kiderült: a legjobb tizenkét nedűből öt Tokaj térségéből került ki, a többi öt borvidékről érkezett. A zsűri döntésének értékelésekor elhangzott: az idei versenyen jól szerepeltek a 2015-ös évjárat borai is, különösen a rozé lett kiemelkedő. Vörösborok kategóriájában pedig Eger, Villány és Szekszárd borászatai jeleskedtek.
A 2011. évben indult tejszerkezet támogatás utolsó évi igénylése 2016. júniusában lesz, ezért az érintett gazdálkodóknak az MVH oldalain nyomon kell követniük az erre vonatkozó megjelenő közleményt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016. évi tagdíjbevallási időszaka 2016. június 1-től 2016. június 30-ig tart, a tagdíj befizetésének határideje 2016. július 31.
A QUIVOGNE (ejtsd: kivon) cég, mint igazi francia munkagépgyártó igen széles palettával rendelkezik a tárcsás boronák terén. A kínálatban megtalálhatók a legkisebb gazdasági mérettel rendelkező cégeknek ajánlható 1,5 m széles könnyű tárcsáktól kezdve, a rövidtárcsákon és szőlészeti tárcsákon át a legnagyobb erőgépek mögé kapcsolható, 10,2 m széles nehéz- és szupernehéz tárcsák.
A szőlővédelem a BASF Hungária Kft. számára mindig kiemelkedő fontossággal bírt. Az idei növényvédelmi szezont rendhagyó rendezvénnyel nyitották.
Megérkezett a jövő karboxamidja: a Xemium®[1] A magyar termelők közül kevesen tudják, hogy a karboxamidok csoportjába tartozó gombaölő szerek kutatásának története a BASF-nél egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Hazánkban 2004-től elérhető az első BASF-karboxamid, a boszkalid, melyet több kultúrában számos termelő használ azóta is sikerrel a gombabetegségek leküzdésére. A hatóanyagcsoportot érintő fejlesztési munkálatoknak köszönhetően a 2017-es szezonban már a magyar kalászos- és szőlőtermesztők is kipróbálhatják a különleges molekulaszerkezetű új hatóanyagot, a Xemium®-ot, – ISO-elnevezés szerint fluxapiroxadot – tartalmazó innovatív fungicideket.
A Luzindo egy széles spektrumú rovarölő szer, amely jelentősen leegyszerűsíti a kártevők elleni küzdelmet, hiszen egyedülálló hatékonysággal rendelkezik a szőlőt megtámadó moly és szívó kártevők ellen, kiemelten a szőlő aranyszínű sárgaság terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca ellen.
Kellemes tavaszi napra esett látogatásunk a Villányi-borvidéki Vylyan Szőlőbirtok és Pincészetnél, Kisharsányban. A Fekete-hegyen, szőlőterületeik szívében rendezték be birtokközpontjukat, kifejezve ezzel a termőhelyhez, szőlőültetvényekhez való kötődésüket. Az 1988-ban Debreczeni Pál által értékteremtési céllal alapított kicsinyke borászat mára 120 hektárossá nőtte ki magát. Az itt élők és dolgozók örömmel gondolnak a Vylyan névre.
A nemzeti agrárkamara tagjainak 2017. év július 15. napjáig kell kamarai tagdíj bevallást tenniük a nemzeti agrárkamara honlapján.
Az utóbbi években tapasztalható alacsony szőlőfelvásárlási árak sok szőlőtermelő számára – ami a profitabilitást illeti – éppen a víz felszínén való lebegés szindrómáját jelentik. Naponta hallani az eldöntendő kérdést, megtartsam a szőlőmet, műveljem tovább, vagy eladjam?
Sok állókultúrában jelent problémát a tő- és gyökérsarjak eltávolítása. A sarjak elvonhatják a tápanyagot (pl. szőlőben) a növények „értékes” részeitől. Megnehezítik a vegyszeres gyomirtást, hiszen a szisztémikus gyomirtó szerek számára (pl. glifozát) felszívódó felületet biztosítanak, minek következtében a kultúrnövények akár hosszabb távú károsodást is szenvedhetnek. Ráadásul a tősarjak búvóhelyül szolgálnak sok kórokozó és kártevő számára, gondoljunk csak a vértetűre.
E cikk megszületésekor már mögöttünk van a 2018-as évjárat. Szőlőink összességében kimagasló hozamok mellett igen jó minőséget adtak. Növényvédelmi szempontból nem volt túl rázós évünk, de a kritikus időszakokban oda kellett figyelni, mert aki rosszkor „lazított”, az a későbbiekben kaphatott néhány figyelmeztető pofont. Ezen körülmények között a Sumi Agro készítményei idén is megmutatták, hogy ott a helyük a szőlő növényvédelmében.
A szüret közeledtével az egyik legfontosabb szempont a gyümölcs piaci értékének növelése. Ilyenkor a tárolhatóságra, a termésszíneződés-, valamint az íz- és beltartalmi értékek javítására kell koncentrálnunk. Az egyes elemek fontos szerepet játszanak a gyümölcs ezen jellemzőinek megfelelő kialakulásában, az esetleges hiányok pedig rontják a piaci értéket. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a Yara termékei jelentik a legjobb megoldást a lombtrágyázásban.
Az egyes kultúrákra külön fókuszáló évindító online konferenciasorozat keretén belül tájékoztatott az aktualitásokról és mutatta be újdonságait a Corteva Agriscience™ kukorica, napraforgó, repce és kalászos, valamint kertészeti kultúrákban.
Az álló évelő kultúrák törzs/tő hajtásainak, sarjhajtásainak az eltávolítása jól időzített, remekül megszervezett munkát, a tulajdonostól olykor komoly erőfeszítést igényel. Kérdés, kinek milyen lehetőség van a birtokában, mire alapozza ezt a munkaműveletet? A szőlőben többen berendezkedtek gépi, mechanikai törzshajtás eltávolításra.
„A szőlőperonoszpóra 141 éve jelent meg Magyarországon és ma már az ellene való védekezés nélkül elképzelhetetlen a szőlő növényvédelme. … A szőlőperonoszpórára már minden 2-3 cm-nél nagyobb levél érzékeny és utána egész életében érzékeny marad. A fürt gyakorlatilag a megjelenésétől a fürtzáródásig érzékeny a peronoszpóra fertőzésre, itt azért nagy különbség van a fajták között.” *
A szürkepenész (Botrytis cinerea) egy széles tápnövénykörrel rendelkező kórokozó, mely elsősorban a szőlőtermesztésben, valamint a dísznövény termesztésben okoz jelentős problémákat. A kórokozó élő és elhalt növényrészeken egyaránt képes áttelelni.
A közelgő szüret ellenére még nem értek véget tápanyag-utánpótlási teendőink a szőlőkben. A szőlő tápanyagigénye nemcsak a termésmennyiség növelésében kiemelt jelentőségű, de a bor minőségére is kihatással van. A Yara kínálatában a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlásnak jelentős szerepe van, mellyel a szőlőben fellépő problémákra is hatékony megoldásaink vannak.
A kontakt gombaölő szerek hatékonyságának hosszát az befolyásolja, hogy meddig tudjuk ezeket a készítményeket a növények felületén tartani. A kontakt készítményeknél a fertőző gombák a növény felületén találkoznak a gömbaölő szerek hatóanyagaival, felveszik azokat és elpusztulnak. Ezeket a készítményeket a nagyobb harmat és az eső lemossa a növények felületéről és ekkor a hatékonyságuk megszűnik. Néhány trükkel viszont meghosszabbíthatjuk ezen készítmények esőállóságát és így a hatástartamát is.
Vadkár-ügyekkel foglalkozó céget alapít a NAK
