A viszonylag rövid idő alatt lehullott sok csapadék a később érő gyümölcsfajoknál – alma, körte, szilva – közvetlenül nem okozott károkat, ugyanakkor a növényvédelmi költségeket emeli – nyilatkozta a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Világgazdaságnak.
Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mekkora kárt okoztak az éjszakai fagyok és a súlyos szárazság a gyümölcsösökben, ugyanakkor az már látható, hogy országos pusztítást idén nem okozott az időjárás. A tavalyi rekord után almából jóval kisebb termés várható, a barackosokban ugyanakkor most nem keletkezett országos kár.
Idén is megrendezték a már hagyományosnak tekinthető feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálata a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének Ceglédi Kutató Állomásán.
Az idén kifejezetten jó, 80 ezer tonnás szilvatermést szüretelhetnek le a termelők, azonban komoly fejlesztésekre, ültetvénykorszerűsítésre lenne szükség mind az ipari, mind az étkezési célú kereslet kielégítéséhez az agrárkamara szerint.
Nem volt kiemelkedően jó az idei év a szilvatermést illetően, az átlagosnak mondható szezonban azonban így is mintegy 60-65 ezer tonna gyümölcsöt takaríthatnak be a gazdálkodók – értesült a Magyar Idők.
Továbbra is drága a piacokon a fehér és a sárga húsú őszibarack, minden esetben meghaladták az egy évvel korábbi azonos heti árat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a málna termelése világszerte emelkedik, hazánkban viszont a kilencvenes évekhez képest jóval kevesebb terem – írta a Magyar Hírlap csütörtökön.
A hirtelen jött meleg miatt korábban érik idén a szilva. A szélsőséges időjárás és a fagyok ellenére bőséges termés várható, a gyümölcs késői fajtáinak ugyanúgy szeptemberben lesz a szezonjuk – írta a Magyar Hírlap hétfőn.
A jelentős külföldi kereslet miatt a felvásárlók az idén a megszokott összeg másfél-kétszeresét fizették a szilva kilójáért – írja a Magyar Idők szerdai számában. A jelentős export ellenére sem kell attól tartani, hogy nem jut a polcokra lekvár vagy pálinka.
Az idén várhatóan mintegy 62 ezer tonna szilva terem Magyarországon, ez az 1990-es évek eleji mennyiség fele-harmada – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Kevesebb és kisebb lesz az őszibarack, a szilva, sápadtabb a nyári alma – írja a Népszava hétfői számában. Ezek a kísérőjelenségei az idei aszályos nyárnak, ami már nem számít annyira rendkívülinek, hiszen 2015-ben hasonlót élt át az ország és a mezőgazdaság.
A szilvatermesztés jelenlegi helyzete A szilva (Prunus domestica L. és Prunus italica L. (ringló)) õshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig tehetõ, termesztése a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékérõl indult. A szilvafajok a Prunus nemzetséghez tartoznak. Európai és ázsiai fajok ismeretesek így a P. domestica, P. insititia, P. cerasifera ssp. Mirabolana (amely a nemes fajták alanyaként ismert) és P. spinosa. A kínai és japán szilvák a P. salicina japán és a P. simonii kínai szilvától származnak. Amerikai szilvák szintén ismeretesek: a P. nigra és P. americana. A világ szilvatermesztése hosszú idõn át 7,2-7,3 millió tonna körül alakult (1. táblázat).
Tavasszal, két rokon gombafaj, két rokon gyümölcsfajon az őszibarack- és a szilvafákon okoz feltünő, szövet nagyobbodással, torzulással járó tüneteket.
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
Jelentőségét tekintve a hazai gyümölcstermesztésben a szilva az alma és a meggy után a harmadik helyen áll. Előnye többek között, hogy Magyarország minden termőhelyén termeszthető, nagyüzemi kertészetekben, házi kertekben egyaránt. A felhasználás célja is többrétű lehet: friss piaci, beleértve az exportot is, szesz-, fagyasztó- és konzervipari.
A globalizált és felgyorsult világban a fajtainnováció üteme is jelentősen felgyorsult. A nemesítő műhelyek, a piac nyomásának és igényeinek alárendelten, évről évre számtalan új fajtát jelentenek be az unióban. A fajtaújdonságok használati és termelési értékéről sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ. Miközben még mindig meghatározó a több évtizedes, jól bevált világfajták termesztése; a fogyasztók egyre nagyobb arányban igénylik, a termelők pedig egyre nagyobb arányban termelik az újdonságokat is.
Szeptember 10-én került megrendezésre a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola Nyílt Faiskolai Napja, melynek során alma és szilva fajtabemutató mellett faiskola- és ültetvénylátogatásra is sor került.
Alig vonult el a múlt heti hideghullám, hétfőn újabb érkezett, még erősebb éjszakai fagyokkal, mely komoly károkat okoz a korai virágzású gyümölcsösökben. Közben negyedik hete alig esik, a talaj fölső rétege egyre jobban kiszárad, egyre nagyobb szükség lenne a csapadékra. forrás: omsz.hu
Folyamatos az áruforgalom a mezőgazdaságban
