Akár fogyni szeretne, akár megőrizné a karcsúságát, az Európai Friss Kalandok program elárulja, melyik az a hazai gyümölcs, amelyik mindkét esetben segít a cél elérésében, ami nem más, mint a szilva – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén csak mintegy 23-32 ezer tonna közötti szilvatermés várható Magyarországon, ami jelentősen kevesebb az átlagos – évi 65 ezer tonnás – mennyiségnél – közölte lapunkkal Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A fagy és a sok csapadék jelentős károkat okozott a hazai gyümölcstermésben – derült ki Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének az OTP Agrár számára adott interjújából.
A viszonylag rövid idő alatt lehullott sok csapadék a később érő gyümölcsfajoknál – alma, körte, szilva – közvetlenül nem okozott károkat, ugyanakkor a növényvédelmi költségeket emeli – nyilatkozta a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Világgazdaságnak.
Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mekkora kárt okoztak az éjszakai fagyok és a súlyos szárazság a gyümölcsösökben, ugyanakkor az már látható, hogy országos pusztítást idén nem okozott az időjárás. A tavalyi rekord után almából jóval kisebb termés várható, a barackosokban ugyanakkor most nem keletkezett országos kár.
Idén is megrendezték a már hagyományosnak tekinthető feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálata a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének Ceglédi Kutató Állomásán.
Az idén kifejezetten jó, 80 ezer tonnás szilvatermést szüretelhetnek le a termelők, azonban komoly fejlesztésekre, ültetvénykorszerűsítésre lenne szükség mind az ipari, mind az étkezési célú kereslet kielégítéséhez az agrárkamara szerint.
Nem volt kiemelkedően jó az idei év a szilvatermést illetően, az átlagosnak mondható szezonban azonban így is mintegy 60-65 ezer tonna gyümölcsöt takaríthatnak be a gazdálkodók – értesült a Magyar Idők.
Továbbra is drága a piacokon a fehér és a sárga húsú őszibarack, minden esetben meghaladták az egy évvel korábbi azonos heti árat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a málna termelése világszerte emelkedik, hazánkban viszont a kilencvenes évekhez képest jóval kevesebb terem – írta a Magyar Hírlap csütörtökön.
A hirtelen jött meleg miatt korábban érik idén a szilva. A szélsőséges időjárás és a fagyok ellenére bőséges termés várható, a gyümölcs késői fajtáinak ugyanúgy szeptemberben lesz a szezonjuk – írta a Magyar Hírlap hétfőn.
A szilvatermesztés jelenlegi helyzete A szilva (Prunus domestica L. és Prunus italica L. (ringló)) õshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig tehetõ, termesztése a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékérõl indult. A szilvafajok a Prunus nemzetséghez tartoznak. Európai és ázsiai fajok ismeretesek így a P. domestica, P. insititia, P. cerasifera ssp. Mirabolana (amely a nemes fajták alanyaként ismert) és P. spinosa. A kínai és japán szilvák a P. salicina japán és a P. simonii kínai szilvától származnak. Amerikai szilvák szintén ismeretesek: a P. nigra és P. americana. A világ szilvatermesztése hosszú idõn át 7,2-7,3 millió tonna körül alakult (1. táblázat).
Tavasszal, két rokon gombafaj, két rokon gyümölcsfajon az őszibarack- és a szilvafákon okoz feltünő, szövet nagyobbodással, torzulással járó tüneteket.
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
Jelentőségét tekintve a hazai gyümölcstermesztésben a szilva az alma és a meggy után a harmadik helyen áll. Előnye többek között, hogy Magyarország minden termőhelyén termeszthető, nagyüzemi kertészetekben, házi kertekben egyaránt. A felhasználás célja is többrétű lehet: friss piaci, beleértve az exportot is, szesz-, fagyasztó- és konzervipari.
A globalizált és felgyorsult világban a fajtainnováció üteme is jelentősen felgyorsult. A nemesítő műhelyek, a piac nyomásának és igényeinek alárendelten, évről évre számtalan új fajtát jelentenek be az unióban. A fajtaújdonságok használati és termelési értékéről sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ. Miközben még mindig meghatározó a több évtizedes, jól bevált világfajták termesztése; a fogyasztók egyre nagyobb arányban igénylik, a termelők pedig egyre nagyobb arányban termelik az újdonságokat is.
Szeptember 10-én került megrendezésre a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola Nyílt Faiskolai Napja, melynek során alma és szilva fajtabemutató mellett faiskola- és ültetvénylátogatásra is sor került.
Vízágyon pihenhetnek a SZIE tehenei az optimális tejtermelés érdekében
