Már-már elcsépelt és közhelyessé váló oly sokszor ismételt gondolat, hogy a szarvasmarha-takarmányozás legfontosabb és egyben legkritikusabb limitáló tényezője a több pillérre helyezett, biztonságot és folyamatosságot megteremtő tömegtakarmány-bázis, mely megfelelő minőségben áll a gazdaság rendelkezésére.
Egy tipikus franciaperjés kaszáló, amit háromszor kaszálnak egy évben, mintegy 100-130 kg/ha nitrogént igényel. Egy ötszöri vágású, túlnyomórészt angolperjéből álló kaszáló viszont a talajból már akár több, mint 300 kg nitrogént is kivonhat hektáronként.
A professzionális szalmakezelésnél és a szénatárolásnál a nedvességtartalom pontos ismerete döntő jelentőségű. A pontos érték szükséges alapokat biztosít a minőség és a tárolás módjának meghatározásához. A következő betakarítási időszakra a CLAAS a mérőberendezések kibővített kínálatát ajánlja.
Berki Gyuláék nem tétlenkednek – jó pár hete a silódepóban van már a betakarított rozs. Ráadásul első osztályú termény. Az idei év nagyon jól sikerült – tudtuk meg a gazdától, ehhez azonban megfelelő gép is kellett, amiről Ádám Jenő gondoskodott. Velük beszélgettünk takarmányozásról, betakarításról, szakértelemről és az állattartás alapjairól, és persze a ReCon 300 típusú gépről.
A TECHNOLÓGIÁK ÉS A MINÕSÉG KAPCSOLATA Amikor a szálastakarmányok minõségérõl beszélünk, a munkaminõségi és tisztasági jellemzõk mellett igen fontos, hogy kitérjünk a növények fertõzöttségi állapotára is. Annak ellenére, hogy a takarmányok látványos károsodása a tartósítás és tárolás alkalmával következik be, a fertõzöttség kialakulásának lehetõségét már a szántóföldön minimalizálnunk kell. Ehhez a jelenlegi mûszaki háttér biztosítja azokat a korszerû betakarító és rendkezelõ gépeket, melyek optimális üzemeltetése garantálja a megfelelõ minõségû alapanyagok elõállítását.
Közismert tény, hogy a kalászos gabonafélék betakarítása során a fõtermék (szemtermés) mellett jelentõs termelési értéket képviselõ, nagy mennyiségû melléktermék is keletkezik.
A korábbi számokban ismertetésre kerültek a szálastakarmányok betakarításának munkamûveletei közül a kaszálás, rendrevágás, illetve ezen munkamûveletek gépei. Jelen cikkben a szálastakarmány-betakarítás munkamûveletei közül a bálázásra térünk ki.
Mellékterméknek nevezzük azt az elsõdleges termelési cél eredményeként megjelenõ fõtermék mellett kiküszöbölhetetlenül képzõdõ hulladékot, amely egy másik termelési folyamatban értékes kiindulási nyersanyaggá válik.
Hazánkban a megközelítőleg 1 millió ha gyep, illetve a 150-200 ha lucerna termőterületen a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányok előállításakor elengedhetetlenül szükségesek a korszerű technológiák, valamint az azokban üzemelő, magas műszaki színvonalú gépek és berendezések.
A kérõdzõk és a lovak takarmányozásában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a szénafélék. A bendõfermentációt kedvezõen befolyásoló, megfelelõ mennyiségû és minõségû szénára alapozott takarmányozás jelentõsen javítja a tehenek termelõképességét és energiaellátását. Ehhez stabil bendõfolyadék pH és aktív bendõbaktérium élet szükséges, melynek alapfeltétele a takarmányok nyersrost tartalma.
Már-már elcsépelt és közhelyessé váló oly sokszor ismételt gondolat, hogy a szarvasmarha-takarmányozás legfontosabb és egyben legkritikusabb limitáló tényezője a több pillérre helyezett, biztonságot és folyamatosságot megteremtő tömegtakarmány-bázis, mely megfelelő minőségben áll a gazdaság rendelkezésére.
Fenntartható mezőgazdaság a célkitűzés
