Partnereink hírei > X 2021.03.30.
A foszfor-paradoxon

„Világszerte minden talaj valóságos foszforbánya.” – De akkor miért szükséges a tápanyagutánpótlás?
„Világszerte minden talaj valóságos foszforbánya.” – De akkor miért szükséges a tápanyagutánpótlás?
A mezőgazdasági technológiák minden esetben hatással vannak a talaj mikrobiális közösségeire, amelyek a talaj szén- és tápanyag-ciklusának elsődleges szabályozói. E közösség összetételének különbségei (baktériumok, gombák, sugárgombák hasznos vagy patogén fajainak aránya) befolyásolják a szén és az egyes tápanyagok átalakulásának folyamatait, és ezáltal a szén megtartását a talajban, valamint az adott kultúra tápanyag-tartalmának biztosítását.
Az őszi káposztarepce termesztése az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott, köszönhetően annak, hogy egy magas technológiai szint megvalósulása esetén, stabil jövedelmezőséget tud biztosítani.
A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.
A szója – hazánkban nem őshonos növény – a pillangósvirágúak családjába tartozik, mely család jellegzetessége, hogy szimbionta kapcsolatot képes létesíteni baktériumokkal, melyekkel közösen egy jellegzetes képletet, ún. gümőt képeznek a gyökereken.
A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.
A Phylazonit technológia célja a talaj szerkezetének javítása, a tápanyagfelvétel hatékonyságának fokozása és a növény ellenálló képességének növelése. Ez több lépésben, több készítménnyel történik.
Örömmel és büszkén tudatjuk, hogy nemrég két nívós díjjal is jutalmazták tevékenységünket. A PHYLAZONIT márka elnyerte a MagyarBrands Díjat Innovatív márka kategóriában, valamint az EOQ MNB által meghirdetett Minőség-Innováció 2018. pályázaton a Phylazonit Technológia a „Felelős és a környezet fenntarthatóságára irányuló innovációk” kategóriában nemzeti díjnyertes lett, amellyel jogosulttá váltunk a nemzetközi megmérettetésre is.
A jubileumi, 25. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szervezői idén is meghirdették Magyar Állattenyésztésért, valamint Magyar Növénytermesztésért Termékdíj Pályázatot, melyre összesen 46 pályamunka érkezett.
Nemere István korunk korszakalkotó személyisége, aki több, mint 600 db mű és közel 11 millió eladott példányszám után a Phylazonit Kft. küldetését ültette át egy regénybe, amelyet 2018. február 21-én a PREGA kiállításon mutat be először a közönségnek.
Talaj: a földkéreg legfölső, termékeny része, tudományosabban: háromfázisú, polidiszperz rendszer. A száraz definícióknál azonban jóval több: a mezőgazdasági termelés alapja, meghatározó tényezője, a növények és a bennük élő állatok élettere, nemzeti vagyon és erőforrás, valamint ahogy Stefanovits Pál írta: „a talajon nemcsak állunk, élünk is”.
A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.
Az elmúlt évtizedekben a világ élelmiszernövény termelése jelentősen növekedett, globális szinten lépést tartva – néhány régió kivételével – a népesség növekedésével.
Az őszi búza a kukorica mellett a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban. A termőterülete 1 millió ha körül mozog; a felhasználása mind fő, mind melléktermékként igen sokoldalú.