Az őszibarack, a nektarin és a lapos barack továbbra is népszerű ebben az időszakban, a tartós kereslet miatt az árak elég magasak maradhatnak, és ellensúlyozzák a magasabb termelési költségeket.
Immár harmadik alkalommal hirdeti meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Friss Csapat program részeként június 17-ére a Zöldség- és Gyümölcsnapot.
A múlt heti, az aszályt megszüntető csapadék után hétfő reggelre sokfelé fagy alakult ki, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. Hamarosan újabb csapadék, lehűlés és újabb reggeli fagy várható.
Egyes gyümölcsfafajoknál már februárban elkezdődtek a metszési munkák, de a kerti tevékenységek java még hátravan.
Az Európai Bizottság március 7-i döntésével a Homokháti őszibarack-pálinka elnevezés uniós oltalomban részesült.
Az Európai Friss Csapat program második, főzőworkshoppal egybekötött sajtóeseményén Frutti és Veggi az őszibarack nyomába eredt az egyik legnagyobb hazai őszibarack-ültetvényen, Sóskúton, amely a „Budaörsi őszibarack” termőhelyén található.
Az átlagoshoz képest várhatóan mintegy 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, a tavaszi fagyok ugyanis jelentős károkat okoztak az ültetvényekben – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből, amit lapunk is megkapott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárminisztérium (AM), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság (NÉBIH-MGEI) közös szervezésében tartják meg az első őszibarack fajtabemutató szakmai rendezvényt – közölte honlapján a köztestület.
Az Európai Bizottság április közepén oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma – közölte az agrártárca lapunkkal, hozzáfűzve: a földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, mivel jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.
Május 17-ig jelenthetik be a gazdák az áprilisi fagykárokat – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
Hazánk éghajlata és az érzékeny fajták hosszú sora gyakran nyújt kedvezõ életfeltételeket az õszibarack levélfodrosodás kórokozója számára.
Magyarországon az õszibarack-gyümölcsösök leginkább meszes talajú termõhelyeken fordulnak elõ, vagy savanyú talajok esetén melioratív meszezésre vagy mésztrágyázásra van szükség.
Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.
Bevezetés A 60-as és 70-es években az ültetvényeket 7-10 méteres sortávolsággal, valamint 4-6 méteres tõtávolsággal alakították ki. A 70-es évek végén, részben a nektarin fajták bevezetése által, sok termelõ ültetvényeit belterjesebbé próbálta tenni. Az alanyfajták változása kisebb hatást gyakorolt az intenzitás növelésére, mivel az úgynevezett erõsebb növekedésû alanyfajtákon is kialakíthatók kisebb méretû fák, ha a nemest megfelelõ metszésben részesítik. Külföldön a közismert katlan- és tányérkoronák után bevezetett orsó koronák arra is lehetõséget adtak, hogy részlegesen gépi metszést végezzenek.
Tavasszal, két rokon gombafaj, két rokon gyümölcsfajon az őszibarack- és a szilvafákon okoz feltünő, szövet nagyobbodással, torzulással járó tüneteket.
Az árstop kivezetését kéri a NAK, a gazdák és az élelmiszergyártók
