„A vidékfejlesztési források jelentős megemelésével arra ösztönözzük a gazdálkodókat, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek révén rugalmasan tudnak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz” – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter a siófoki öntözőrendszer állami átvétele alkalmából.
Szeptember közepén volt az idén az éves kukorica és napraforgó tanácskozás, valamint szántóföldi bemutató a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézet (KÖTI) Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének szervezésében Szarvason – tette közzé a MATE a rendezvényről szóló összegzését honlapján.
A KITE Zrt. zászlaján a fenntarthatóság különösen kiemelt helyet foglal el. Célkitűzései közé tartozik a technológiai soraiban a talajok okszerű használata, mely megőrzi azokat a jövő generációi számára. Most egy nyertes pályázat keretében valósulhat meg egy olyan öntözési szaktanácsadási rendszer kialakítása, mely ezt az elvet szolgálja.
Magyarország kormánya alapvető célként tekint az öntözéses gazdálkodás szakmai színvonalának, illetve a mezőgazdasági öntözés feltételeinek, és az öntözhető és öntözött területek arányának növelésére – közölte Nagy István agrárminiszter.
Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait: a mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja ugyanis az öntözésfejlesztés, ezért is jönnek létre folyamatosan az öntözési közösségek, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból ugyancsak fontos kérdés – tájékoztatta lapunkat a szaktárca.
A köztestület emlékeztet: a felhívás módosítása értelmében a továbbiakban nem szükséges az érintett fiatal mezőgazdasági termelőknek a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) Földművelésügyi Igazgatósága által kiállított igazolást ás a mezőgazdasági termelőtevékenység első bejelentésének az igazolását benyújtani.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített az öntözési szolgalom megalapításában érdekeltek számára – közölte a köztestület lapunkkal.
Közvetlen információkat szerezhetnek be az öntözéssel kapcsolatos különböző témákról az érintettek a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) öntözés fejlesztéséért felelős főosztályától, amely már közvetlenül is elérhető – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.
Több mint 20 milliárd forint értékű beruházás-sorozat kezdődik a Homokhátságon, amelynek során öntözés- és infrastruktúrafejlesztés is megvalósul - jelentette be az agárminiszter július végén a szegedi nagybani piacon.
Az 5. alkalommal megrendezett Bólyi Mezőgazdasági Nap előadásai az öntözés kérdésköréhez kapcsolódtak. Az elmúlt két aszályos év tapasztalatai joggal helyezik előtérbe a jövőbeni sikeres, eredményes termeléshez elengedhetetlen öntözésfejlesztés sürgető kidolgozását. Ehhez pedig az oktatásnak is a legszorosabban kell kapcsolódnia, hiszen a jövő agronómusaira a ma még talán futurisztikusnak tűnő technika és technológia vár.
Az egyre gyakoribb és nagy károkat okozó aszály hatására elkészült kezelésének hosszú távú koncepciója. Ehhez kapcsolódóan a kormány nagyszabású öntözésfejlesztési teendõket indított el. Közöttük szerepel öntözési hivatal felállítása, öntözési költség rendezés, egynyári öntözés, víztározók létesítése. Az Agro Napló szerzõi a valószínûsíthetõ klímaváltozással, az aszályhajlam növekedésével, az öntözéssel 2005 óta gyakran foglalkoztak. Most is e cikk keretében az aszálykezelési koncepciót ismerteti olvasóinkkal, esetenként véleményt nyilvánít és konkrét öntözési javaslatokat tesz a szerzõ.
Annak ellenére, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozzáadott értéket, magasabb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatást eredményez, mint a szárazgazdálkodás, valamint választ jelenthet a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló termesztési viszonyok kezelésére, hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználás technikai és technológiai szempontból alacsony kihasználtságú a potenciális lehetőségekhez és a szükségletekhez képest.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Az AGROTEC Magyarország Kft. öntözési csapata egy cikksorozat keretében szeretné bemutatni azokat a fontosabb témaköröket, melyek elengedhetetlenek egy öntözőrendszer kialakításakor. A módosított pályázati felhívás, mely 2020-ig ad lehetőséget a témában beruházni kívánók számára, sokakat elgondolkodtatott, hogy a termelés biztonságát és hatékonyságát növeljék a program keretében. A cikksorozatban azokat a főbb tényezőket, teendőket gyűjtöttük csokorba, melyek segítségével a kiírás adta lehetőséget kihasználva növelhetik a gazdák versenyképességüket.
Cikksorozatunk második részében maga a víz kap főszerepet. A 2016-ban indult és 2020 augusztusáig (vagy a keretösszeg kimerüléséig) rendelkezésre álló pályázati lehetőség egyik és talán legkritikusabb eleme is. A magyarországi víztestek minősítése a közelmúltban megtörtént, és a vízkivételi hely besorolása meghatározó, mert az új beruházásoknál feltételként megjelenik a legalább jó minősítés mennyiségi szempontból.
A sorozat előző részében már említett energianyerés alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú szivattyúk alkalmazhatóak.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
Cikksorozatunk utolsó részében az öntözőgépek kapják a főszerepet. A berendezések kiválasztása nagymértékben függ a már korábban taglalt feltételek teljesülésétől.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről folytatott megbeszéléseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel szeptember közepén Budapesten.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Jelenleg Magyarországon a mintegy 200 ezer hektár vízjogi engedéllyel rendelkező terület felét, mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók; célkitűzés azonban, hogy az öntözött terület nagysága az országban elérje a reálisan öntözhető terület nagyságát, a 400 ezer hektárt – mondta az agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa az öntözés témájáról kérdezte Dr. Nagy Istvánt.
Az Országgyűlés 2019. december 10-én elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt. A törvény alapján öntözési szolgalommal átvezethető a víz idegen ingatlanon, kiemelt támogatást kapnak az öntözési közösségek, és az állam öntözésfejlesztési tervekkel segíti majd az egyéni beruházásokat.
Továbbra is nyitva van a Mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló VP-felhívás, hiszen még van szabad forrás a jogcímben.
A hetvenet is meghaladja a múlt év júniusa óta elismert öntözési közösségek száma, és legalább hatvanan vannak azok a gazdálkodói közösségek, amelyek ebben a formában gondolkodnak – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Új Élet Mezőgazdasági Kft. öntözési beruházásának átadásán szeptember második felében a Bács-Kiskun megyei Dunapataj-Böddpusztán.
Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró. forrás: omsz.hu
Szőlőfeldolgozó épül Ordacsehiben
