Partnereink hírei > X 2023.07.26.
Borszőlő felszín alatti csepegtető öntözése – gyakorlati szemmel

Hazánkban az éves csapadékösszeg mennyisége folyamatosan csökken – az elmúlt 100 évben a változás 20 mm körüli értéket mutat.
Hazánkban az éves csapadékösszeg mennyisége folyamatosan csökken – az elmúlt 100 évben a változás 20 mm körüli értéket mutat.
A termelés biztonságát ma már csak öntözéssel lehet fenntartani – mondta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Újrónafőn, a Hársfamajori öntözési közösség öntözőtelepének átadásán.
Az aszályos időszak és az azzal járó kevés csapadék képes teljesen tönkretenni az ipari növények és más szántóföldi kultúrák termésmennyiségét. Szerencsére ma már léteznek olyan öntözőberendezések, melyek használatával a termésátlag nemcsak szinten tartható, hanem növelhető is.
Két rendkívül sikeres pályázati felhívásra 2023. október 1-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket – közölte Nagy István agárminiszter.
Szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására.
Nagy sikerrel zajlott a Portfolio Csoport jubileumi Agrárszektor 2022 konferenciája Siófokon. A kétnapos rendezvényen az agrárium és élelmiszertermelés fő témáit vitatták meg a szektor képviselői.
Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak – fogalmazott Farkas Sándor az AXIÁL Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.
Éppen 1 évvel ezelőtt indult el a vízügyi ágazat által az a vízpótlási tervezési projekt.
Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium 30%-kal megemelte a megvalósításhoz kapcsolódóan elszámolható kiadási összegeket – jelentette be Nagy István.
A környezeti és gazdasági fenntarthatóság témájában indít rendezvénysorozatot a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA és a Pannon Vidék Szövetség november 24. és február 15. között.
Az 5. alkalommal megrendezett Bólyi Mezőgazdasági Nap előadásai az öntözés kérdésköréhez kapcsolódtak. Az elmúlt két aszályos év tapasztalatai joggal helyezik előtérbe a jövőbeni sikeres, eredményes termeléshez elengedhetetlen öntözésfejlesztés sürgető kidolgozását. Ehhez pedig az oktatásnak is a legszorosabban kell kapcsolódnia, hiszen a jövő agronómusaira a ma még talán futurisztikusnak tűnő technika és technológia vár.
Az egyre gyakoribb és nagy károkat okozó aszály hatására elkészült kezelésének hosszú távú koncepciója. Ehhez kapcsolódóan a kormány nagyszabású öntözésfejlesztési teendõket indított el. Közöttük szerepel öntözési hivatal felállítása, öntözési költség rendezés, egynyári öntözés, víztározók létesítése. Az Agro Napló szerzõi a valószínûsíthetõ klímaváltozással, az aszályhajlam növekedésével, az öntözéssel 2005 óta gyakran foglalkoztak. Most is e cikk keretében az aszálykezelési koncepciót ismerteti olvasóinkkal, esetenként véleményt nyilvánít és konkrét öntözési javaslatokat tesz a szerzõ.
Annak ellenére, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozzáadott értéket, magasabb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatást eredményez, mint a szárazgazdálkodás, valamint választ jelenthet a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló termesztési viszonyok kezelésére, hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználás technikai és technológiai szempontból alacsony kihasználtságú a potenciális lehetőségekhez és a szükségletekhez képest.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Az AGROTEC Magyarország Kft. öntözési csapata egy cikksorozat keretében szeretné bemutatni azokat a fontosabb témaköröket, melyek elengedhetetlenek egy öntözőrendszer kialakításakor. A módosított pályázati felhívás, mely 2020-ig ad lehetőséget a témában beruházni kívánók számára, sokakat elgondolkodtatott, hogy a termelés biztonságát és hatékonyságát növeljék a program keretében. A cikksorozatban azokat a főbb tényezőket, teendőket gyűjtöttük csokorba, melyek segítségével a kiírás adta lehetőséget kihasználva növelhetik a gazdák versenyképességüket.
Cikksorozatunk második részében maga a víz kap főszerepet. A 2016-ban indult és 2020 augusztusáig (vagy a keretösszeg kimerüléséig) rendelkezésre álló pályázati lehetőség egyik és talán legkritikusabb eleme is. A magyarországi víztestek minősítése a közelmúltban megtörtént, és a vízkivételi hely besorolása meghatározó, mert az új beruházásoknál feltételként megjelenik a legalább jó minősítés mennyiségi szempontból.
A sorozat előző részében már említett energianyerés alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú szivattyúk alkalmazhatóak.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
Cikksorozatunk utolsó részében az öntözőgépek kapják a főszerepet. A berendezések kiválasztása nagymértékben függ a már korábban taglalt feltételek teljesülésétől.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről folytatott megbeszéléseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel szeptember közepén Budapesten.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Jelenleg Magyarországon a mintegy 200 ezer hektár vízjogi engedéllyel rendelkező terület felét, mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók; célkitűzés azonban, hogy az öntözött terület nagysága az országban elérje a reálisan öntözhető terület nagyságát, a 400 ezer hektárt – mondta az agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa az öntözés témájáról kérdezte Dr. Nagy Istvánt.
Az Országgyűlés 2019. december 10-én elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt. A törvény alapján öntözési szolgalommal átvezethető a víz idegen ingatlanon, kiemelt támogatást kapnak az öntözési közösségek, és az állam öntözésfejlesztési tervekkel segíti majd az egyéni beruházásokat.
Továbbra is nyitva van a Mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló VP-felhívás, hiszen még van szabad forrás a jogcímben.
A hetvenet is meghaladja a múlt év júniusa óta elismert öntözési közösségek száma, és legalább hatvanan vannak azok a gazdálkodói közösségek, amelyek ebben a formában gondolkodnak – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Új Élet Mezőgazdasági Kft. öntözési beruházásának átadásán szeptember második felében a Bács-Kiskun megyei Dunapataj-Böddpusztán.
Nézni, ahogy egy bérmunkával, integrációval és saját területekkel 1800–1900 hektáron dolgozó mezőgazdasági vállalkozás kukoricaföldjeinek 90%-án 85 centiméteres magasságon megrekedve, cső nélkül besül az állomány, az az Orosháza térségében dolgozó Szollár Szabolcs szerint sorsfordító élmény. „Nagyon szomorú és költséges példája ez annak, hogy mindegy milyen precizitással, szorgalommal végezzük a termelőmunkát, csapadék nélkül hiába minden.”
Katasztrófa vagy esély a folytatásra? A Békés megyében gazdálkodó Kiscsákói Kft. ügyvezetője, dr. Makó Attila szerint 2022-ben a választóvonalat az öntözőrendszer telepítés jelentette Orosháza térségében.