A gyapjaslepke a több tíz éves tapasztalatok szerint erdészeti károsító. A 2003- as évben gócszerûen jelentkezett az országban. A 2004- es évben tömeges felszaporodását figyelhettük meg, eddig nem tapasztalt mértékben, a fertõzés, döntõen Veszprém megyére terjedt ki, (kisebb területen Somogyban és Csongrád megyében is észleltek jelentõs károsítást) országban, foltokban.
A gabonafutrinka az õszi kalászosok közismert károsítója, de tavaszi kalászosokban és kukoricavetésekben is okozhat kárt. Azokon a táblákon gyakori, ahol monokultúrában zajlik az õszi kalászosok termesztése. Az imágó és a lárva is kártékony. A lárva (a csócsároló), õszi búzán, õszi árpán, õszi takarmánykeverékeken, rozsvetésekben, fûmagtermõ gyeptelepítésekben egyaránt elõfordulhat.
Az amerikai kukoricabogarat elõször 1995 - ben találták meg Magyarországon, Csongrád megyében. Hazai megjelenését követõen 2002 - ben, már minden hazai megyében jelen volt a bogár. Az elsõ üzemi szinten észlelhetõ gyökérkártételt a 2000. évben mérték.
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tájékoztatója A hazánkban 1995-ben megtalált amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) a déli megyék egyes részein már a 2000. évben üzemi szinten is észlelhetõ gyökérkártételt okozott, de 2001-ben már több száz hektárra tehetõ az a terület, ahol a növények dõlése miatt gazdaságilag is mérhetõ veszteséggel kell számolni. Annak ellenére, hogy a magyar növényvédelmi szervezet megjelenése óta vizsgálja a faj terjedését, kártételét és a védekezés lehetséges módjait, és elõadásokon, rendezvényeken, illetve szaklapok hasábjain évek óta folyamatos tájékoztatást ad e kártevõ fenyegetõ veszélyérõl, a termelõk szélesebb körében csak idén, a déli megyékben tapasztalt súlyos károkkal járó dõlések láttán tudatosult igazán, hogy valóban komoly a veszély. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy a legfontosabb ismereteket összefoglaljuk és újra közreadjuk az érintetteknek.
Előtérben a hazai mezőgépgyártók innovációja
