Bármely termőterületen akár két és fél tonnával is növelni lehetne a hektáronkénti kukoricahozamot, derült ki a K&H Agrár Klubon. A szakértők azt is elmondták, hogyan: alaposan ismerni kell a föld és az időjárás adottságait, és kizárólag az ezekhez megfelelő fajtát és talajjavítószereket érdemes alkalmazni.
Hazai nagyvállalatok támogatásával alakult meg tavaly, és került bejegyzésre az idei évben a Kukorica Kör Egyesület, melyet az alapítók a hazai kukoricatermesztők érdekében, edukáció és érdekképviselet céljából hoztak létre.
Új, ingyenesen letölthető kiadvánnyal jelentkezett a Natur Agro Hungária.
Hosszú idő után végre pont került egy hosszú folyamat végére, 2022. január 28-án kaptuk meg a végzést, mely szerint a Székesfehérvári Törvényszék bejegyezte a Kukorica Kör Egyesületet – tájékoztatott Daoda Zoltán, az Egyesület vezetője.
A korszerű inputanyagok kiválasztása, valamint az innovatív technológiák alkalmazása elengedhetetlen a kukoricát veszélyeztető különböző stresszhatások kivédéséhez. Ehhez kíván segítséget nyújtani az előremutató megoldásokat ismertető információs kiadványunk.
A most megalakult Kukorica Kör egy olyan szervezet, amely az alapító tagok részvételével a hazai kukoricatermelő gazdák érdekeinek képviseletét, szakmai programok szervezését, illetve szakmai tudásuk bővítését tűzte ki célul – foglalták össze a szervezők az általuk alapított szervezet célkitűzését június második felében Rákoskeresztúron, a Podmaniczky Rendezvénykastélyban tartott bemutatkozó sajtótájékoztatón.
December 14-én hirdették ki az egyesült államokbeli Kukoricatermesztők Nemzeti Szövetsége (National Corn Growers Association - NCGA) által meghirdetett Kukorica termésverseny nyerteseit és azok a gazdák vitték el az első díjakat, akik Pioneer® hibridkukoricát vetettek - 13 országos és 219 tagállami szintű díjat nyertek.
A RAGT Vetőmag Kft. 2020-ban is meghirdeti Termelői Versenyét!
Dr. Árendás Tamás tollából egy valódi precíziós fajtaválasztó anyagot kaptunk, éppen olyat, amilyet a modern kukoricatermesztés megkíván. A stabilitás komplex fajtatulajdonság, amelyet a bemutatottakon kívül még sok más, nehezen nyomon követhető és alig kalkulálható tényező határoz meg. Az elemzés a 2017-es széles környezeti feltételskálán született adatok alapján megbízható képet rajzolt a hibridekről.
A kontinensen Magyarország számít a legjelentősebb csemegekukorica-termelő országnak, továbbá az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb exportőre. Idehaza a leginkább elterjedtek a szuperédes fajták.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! – a tőle megszokott lendületes felvezetéssel kezdte előadását Szanyi István Szegeden, a Gabonakutató Dél-Alföldi Fórumán. Meg kell találnunk azokat a pontokat – hangsúlyozta –, amelyekhez kapcsolódva, a globális trendekhez és irányokhoz alkalmazkodva gazdaságosan és biztonságosan tudunk termeszteni.
Folyamatosan lépnek színre az újgenerációs Syngenta kukoricahibridek, bizonyítva a hazai nemesítői munka eredményességét. Az új hibridekkel szembeni elvárások újfent magasabbak, mint amelyekkel elődeik megmérettettek. A termőképesség, vízleadó képesség, illetve vízleadási dinamika mellé szinte azonos súllyal társul most már a termőhelyi- és évjáratstabilitás, sőt továbbmegyek, a szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás.
Miért termeljünk többet? Külföldi kutatások alapján a világ népessége 2030-ra 1,4 milliárd emberrel fog növekedni. A népességnövekedés mellett a középréteg növekedésére számítanak. Ez a feldolgozott élelmiszerek, és a hús iránti kereslet növekedését irányozza elő, legalább harminc százalékkal a 2000 évhez képest. Ezek a tendenciák jól mutatják a takarmánynövények termelésének növekedési irányát.
Országos kukorica, szója és takarmány-cirok szakmai nap Szegeden
Az időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásaival egyre gyakrabban szembesülnek a termelők, melyek közvetve a gazdaság és a társadalom minden szegmensében éreztetik hatásukat. Felvetődik a kérdés, hogy régen más volt-e, vajon jelen voltak-e az időjárásban a napjainkban előforduló szélsőségek? Elemzésünkben, az évi csapadék változékonyságának és a kukorica, valamint az õszi búza országos termésátlagainak az összefüggéseit vizsgáltuk 1921−2010 között évtizedenként. Ahogy nincsen két azonos időjárású tenyészidőszak, úgy nincs két egyforma aszály sem, azonban szoros összefüggések mutathatók ki a gabona termésbiztonsága és az egyes időszakokat jellemző csapadékeloszlás között.
A kukorica nemcsak a világnak, de nekünk magyaroknak is a legfontosabb szántóföldi növényünk, mondhatni „sárga aranyunk”, mely már több évtizede hoz dicsõséget nemesítõinknek, agrotechnikusainknak, sikereket, megélhetést a magyar kukoricatermelõknek és -kereskedõknek. Nem csoda, ha mindig is a szántóföldi növénytermesztés és kutatás fókuszában állt, és napjainkban is az elsõ számú ágazat, mely a kutatók és termesztõk érdekeltségére és érdeklõdésére kiemelten tarthat számot.
Kukoricát a világ minden táján termeljük. Vetésterülete 157 millió ha. A gazdaságilag fejlett országokban elsõsorban abrak- vagy tömegtakarmányként hasznosítjuk. Az indiánok hagyományos növénye ma számos nép meghatározó élelmiszere, nem beszélve arról, hogy a mai élelmiszeripar is sokféle készítmény alapanyagául használja a kukoricát. A kukorica ipari felhasználása is sokrétû. A megújuló energiaforrások között szerepe fontos, a bioetanol és biogáz elõállításához egyre nagyobb mennyiséget használunk fel.
Magyarország korábban a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. Az 1980-as évtizedekben a genetikai haladást illetõen (151,5 kg/ha/év) a világon az elsõk, míg a hektáronkénti termésátlag tekintetében az USA és Franciaország mögött a harmadikak voltunk (6,82 t/ha). Az évenkénti termésingadozás 10-20 % volt.
Növekvő élelmiszer-szükséglet, felelősebb szemléletű növénytermesztés, környezetkímélő trágyázás – a gazdálkodók sok kihívással szembesülnek napjainkban. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. A Limus® Clear az innovatív formulázási technológiának és két nagy teljesítményű hatóanyagának köszönhetően korszerű megoldást ad a terméshozam és a hatékonyság növelésére.
AM: kiemelten védenünk kell a vizes élőhelyeket!
