A hazai mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban elérte a 2973 milliárd forintot; a növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi volumene 3,3, utóbbié 1,3 százalékkal mérséklődött 2019-hez képest – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a múlt évben elvégzett „Agrárcenzus 2020” előzetes adatait, amelyet online tájékoztatón jelentettek be.
A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 4,1 százalékkal nőtt 2020-ban: a termelési volumen 2,1 százalékkal csökkent, az árak viszont 6,3 százalékkal emelkedtek – tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december elő felében közzétett gyorsjelentéséből, ami a KSH honlapján olvasható.
November 22-ig, még közel egy hónapig tart a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020, melynek során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók.
Az idei első félévében a mezőgazdasági termelői árak (amit a gazdálkodók kapnak a felvásárlóktól) nagyobb mértékben nőttek, mint a ráfordítási árak: előbbiek 6,5, utóbbiaké 0,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az agrárolló értéke 106,3 százalékos volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából.
A szakemberek – a statisztikusok – az összegyújtott információk alapján megrajzolják a hazai agrárium jelenlegi térképét, ugyanis június 5-én az online kitöltési szakasszal kezdődik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020.
Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel – közölte az Agrárminisztérium lapunkkal, kiemelve: a koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezette át azt.
Márciusban 10,3 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel azelőtt, az éves áremelkedés 4,2 százalékponttal nagyobb volt a februárinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összegzése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2,634 millió sertést tartottak tavaly december 1-jén, így az állomány 8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutatóintézete (AKI), a témában készült legfrissebb összegzése.
A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül 2010-hez viszonyítva a napraforgó és a repce területe kissé növekedett, a kukoricáé csökkent – ismertette a Világgazdaság a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) közleményét.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképességének növelése mindenképpen szükséges, illetve az is megállapítható, hogy egyes alágazatokban alacsony a jövedelemtermelő képesség. A bankszektor is sokat tehet azért, hogy a magyar agrárium versenyképessége javuljon a piacon, ezért fontos, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága növekedjen az ágazat irányába.
KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyzetét kívánja bemutatni. Ehhez jó alapot teremtett a KSH 2010. évi általános mezőgazdasági összeírása (ÁMÖ). Elemzésükben megvizsgálták, miként alakult a 40 év alatti gazdálkodók létszáma, demográfiai összetétele, és hogyan változtak gazdálkodási körülményeik a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta eltelt időszakban.
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.
A kalászos gabonák mind az élelmezésben, mind pedig az állatok takarmányozásában jelentős szerepet töltenek be, továbbá a melléktermékként keletkező szalma felhasználása is igen sokrétű. A kalászosok termelése a mezőgazdaság egyik legrégebbi, és napjainkban is meghatározó tevékenysége.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Nagy segítséget jelentenek az agráriumnak a természetvédelmi agrártámogatások
