Több ezer forinttal nőhet majd a bevásárló kosár tartalma, ha a csökkenő infláció miatt kivezetik majd az egyes termékekre meghatározott rögzített árakat.
Májusban 45,4 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbihoz képest – az emelkedés 0,3 százalékponttal mérsékeltebb az áprilisinál azt követően, hogy két hónap alatt, februártól áprilisig 24,9 százalékosról 45,7 százalékosra gyorsult az éves drágulás üteme – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett legfrissebb adataiból.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tovább nőtt tavaly a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ami önmagában nézve sikernek mondható, a mélyebb elemzés és a nemzetközi összehasonlítás azonban árnyalja a képet. Az OTP Agrár szakértői véleménycikkükben a hazai folyamatok áttekintése mellett három európai országgal, Ausztriával, Hollandiával és Lengyelországgal összemérve vizsgálták meg a magyar agrárium 2021-es teljesítményét.
A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2021-ben 13 százalékkal nőtt. A termelési volumen 2,3 százalékkal csökkent, az árak 16 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés volumene 6,5 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,5 százalékkal nagyobb lett, a szolgáltatásoké változatlan maradt – közölte csütörtökön az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Elsősorban a növényi termékek áremelkedése miatt az idei első három negyedévben 16 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 25 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké pedig 1,7 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2021. I-III. negyedév című kiadványából.
A KSH publikálta a hazai mezőgazdaság termelést és jövedelmi folyamatokat mutató 2020-as adatokat.
A mező- és erdőgazdasági területek ára és bérleti díja a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is jelentősen nőtt Magyarországon; 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 8,2 százalékkal emelkedett – közölte legfrissebb összegzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november első felében.
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2020-ban meghaladta a 2900 milliárd forintot, ami 4,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november elején.
A hazai mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban elérte a 2973 milliárd forintot; a növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi volumene 3,3, utóbbié 1,3 százalékkal mérséklődött 2019-hez képest – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a múlt évben elvégzett „Agrárcenzus 2020” előzetes adatait, amelyet online tájékoztatón jelentettek be.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképességének növelése mindenképpen szükséges, illetve az is megállapítható, hogy egyes alágazatokban alacsony a jövedelemtermelő képesség. A bankszektor is sokat tehet azért, hogy a magyar agrárium versenyképessége javuljon a piacon, ezért fontos, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága növekedjen az ágazat irányába.
KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyzetét kívánja bemutatni. Ehhez jó alapot teremtett a KSH 2010. évi általános mezőgazdasági összeírása (ÁMÖ). Elemzésükben megvizsgálták, miként alakult a 40 év alatti gazdálkodók létszáma, demográfiai összetétele, és hogyan változtak gazdálkodási körülményeik a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta eltelt időszakban.
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.
A kalászos gabonák mind az élelmezésben, mind pedig az állatok takarmányozásában jelentős szerepet töltenek be, továbbá a melléktermékként keletkező szalma felhasználása is igen sokrétű. A kalászosok termelése a mezőgazdaság egyik legrégebbi, és napjainkban is meghatározó tevékenysége.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Az agrárpolitika alapvető céljai, hogy a generációs megújulást elősegítve modernizálja, fenntarthatóvá és hatékonnyá tegye a termelést, a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítsa, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű hazai minőségi termékekkel történő ellátását.
Segítség az anyatehéntartás-támogatást igénylő állattartóknak
