Lezárul november végén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatás-fejlesztési projektje, amely Magyarország körforgásos gazdaságra való átállásához is hozzájárulhat – tájékoztatta az egyetem az MTI-t.
Aleksza László egyetemi docens, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének munkatársa a kidobott karácsonyfák lehetséges hasznosításáról beszélt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerpazarlás-megelőzési programja, a „Maradék nélkül”, idén társszervezőként csatlakozott a Galgamenti Népfőiskola és a Humusz Szövetség – pályázattal egybekötött – „Komposztünnep” elnevezésű felhívásához; a pályázatra a komposztálás témájához illeszkedő tevékenységgel jelentkezhetnek oktatási intézmények és civil közösségek: az idei felhívás fő üzenete, hogy az élelmiszer-hulladékok a komposztálásnak köszönhetően visszajuttathatók az ökológiai körforgásba, így csökkentve a környezetre gyakorolt káros hatásokat – tájékoztatta lapunkat az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói egy speciális kísérlet során mintegy 70 tonna biológiailag bontható műanyagot komposztálnak, hogy az anyagok lebomlása és szerkezeti átalakulása a lehető legpontosabban váljon ismertté, mivel a körforgásos gazdasági modell terjedése révén egyre több figyelmet kapnak a szennyezett csomagolóanyagok komposztálási lehetőségei – közölte lapunkkal a felsőoktatási intézmény.
A gödöllői komposztáló telepen tett szakmai látogatást Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára az Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából – közölte az Agro Naplóval a Szent István Egyetem (SZIE).
Búzaföld a felhőkarcolók lábánálÖt meglepő tényTechnológiai váltás húzza a paradicsomtermesztéstKomposztálás – egyszerű eszközökkel a talaj egészségének megőrzéséértA körforgásos gazdaságrólTechnológiai megoldásokkal a szárazság ellen
Komposzt minőségbiztosítási rendszer kialakítása. A Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban című pályázati konstrukcióban (kódszám: KTIA_AIK_12) az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet vezette konzorcium a ’Biohulladékok kezeléséből származó termékenységnövelő anyagok-komposztok és erjesztési maradékok- minőségbiztosítási rendszere tudományos hátterének kidolgozása’ címmel 2013. június 1 – 2015. 05. 31. között Komposzt minőségbiztosítási rendszert fejleszt.
A komposztot már a rómaiak is ismerték.
Az utóbbi 30 évben Európában az ammóniakibocsátás több mint 50%-kal nõtt. Nyitott rendszerû hulladékkezelési, komposztálási rendszerek kísérõ jelensége a szagkibocsátás mellett a nagymértékû ammónia gáz formában realizálódó nitrogénveszteség.
A talaj termőképességét nagymértékben meghatározza szervesanyag tartalma és annak minősége. Jelentőségét már az ősi civilizációk is felismerték és a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni (iszapos folyóhordalék művelt területre terelése Mezopotámiában, Egyiptomban évente gyakorlat volt, a görögök, a rómaiak ismerték a zöldtrágyázást). A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának szinten tartását az ugar, majd az istállótrágya és az okszerű vetésváltás biztosította.
Az árutermelõ- és a házikerti gyümölcsösökben és szõlõskertekben szüret után, nagy mennyiségû szerves hulladék, lehullott értéktelen, apró vagy rothadó, hibás gyümölcs marad. Õsszel, lombhullás elõtt a növények kivonják a számukra értékes, még felhasználható, raktározható anyagokat a levelekbõl. A folyamatnak az eredménye az õszi lombszínezõdés.
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
