Összesen 14,7 milliárd euró a KAP Stratégiai Terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik – közölte az agrárminiszter.
A következő években Paks II. nélkül 6400 (16 milliárd euró), és 11400 milliárd forintnyi (28,5 milliárd euró) energetikai fejlesztés valósul meg az országban – mondta hétfőn Orbán Viktor.
Nem nagyon van élet uniós pénzek nélkül Magyarországon – állította Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely kedden elfogadhatja az 2023-as költségvetési törvényjavaslatot.
A kormány péntek délután csatolta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket. Ezek közül a legfontosabb a költségvetés középtávú mérlegét bemutató táblázat. Az adatokból a portfolio.hu készített összefoglalót.
A gazdák megbecsülését és a vidék megújítását segíti a jövő évi költségvetés – emelte ki az agrárminiszter május végén a kormány közösségi oldalára feltöltött videójában.
Az Agrárminisztérium a jövő évben 218,3 milliárd forintos büdzsével számolhat az idei 206,2 milliárd forint után a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint, amely kedden jelent meg parlament honlapján – írja az MTI.
A családok támogatására, a külső és belső biztonság garantálására és a munkaalapú gazdaság erősítésére készül a kormány 2020-ban, de fel kell készülni a gazdaság lassulására is – írja a Világgazdaság a jövő évi büdzsé tervezési körirata alapján.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
Nehéz tárgyalásokra számít a következő 6-8 hónapban nemcsak Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa, de Nagy István agrárminiszter is a Közös Agrárpolitika új költségvetésének kialakítása során.
Fenti címmel országos szakmai rendezvényre invitálta a szakembereket március elején a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Yara Hungária Kft., a Dow AgroSciences Kft. és a DOFCO International B.V. Vancsura József, a GOSZ elnöke méltatta a konferencia iránt tanúsított nagy érdeklődést, jelezvén, hogy mennyire fontos kérdés a tápanyag-utánpótlás az intenzív növénytermesztésben.
A Közös Agrárpolitika keretei között megvalósuló vidékfejlesztésben a 2014–2020 közötti idõszakban a gazdasági realitások szabta korlátok, a korábbi mûködés tapasztalatai, valamint az új kihívások által formált mérsékelt reformhatások érvényesülnek. Bár a vidékfejlesztés mozgásterét meghatározó rendeletek egyelõre tervezet formájában léteznek, az már biztosnak látszik, hogy a csökkenõ vidékfejlesztési források ellenére a változások Magyarország számára a gazdálkodói igényekhez jobban illeszkedõ, kibõvített intézkedési lehetõségeket, egyszerûbb megvalósítást kínálnak, miközben a korábbinál hangsúlyosabb elvárás az érintettek együttmûködése, a fejlesztések összehangolása, az esetleges kockázatokra való tudatos felkészülés, valamint az újszerû, innovatív megoldások alkalmazása.
A 2003-as pénzügyi évben, 2002. október 16. - 2003. október 15. között agrárkiadásokra 44,7 milliárd eurót irányoztak elõ. A tényleges kifizetés - elõzetes adatok szerint - ennél félmilliárd euróval kevesebb volt, közölte az Európai Bizottság. Az elõzõ, 2002-es évben 43,1 milliárd eurót fordítottak az ágazatra, akkor is kevesebbet az elõirányzottnál.
2003. szeptember végén tette közzé az Európai Bizottság 2002. évi végleges költségvetését. Az 1995-ös bõvítés óta megjelent nyolc költségvetés minden évben indulatokat kavart a nettó befizetõ és a kedvezményezett országok körében egyaránt. A befizetések felét a tagállamok nemzeti jövedelmük alapján teljesítik. Az utolsó években a tagországok nemzeti jövedelmük 0,9-1,1 százalékát áldozták a közösségi kasszára, holott az 1999-es berlini megállapodás alapján 2006-ig a GNP 1,27 százalékát érhette volna el a befizetési kötelezettség. A hozzájárulás nem egészen egynegyede származott áfa befizetésbõl, további része vámbevételekbõl és egyéb, kisebb tételekbõl.
A költségvetés hiánya a GDP 1%-át tette ki a 2015 júliusa és 2016 júniusa közötti egy évben. A bevételek a korábbi intézkedéseknek – például az online pénztárgépeknek és az elektronikus útdíjnak – és részben a gazdaság belső motorjainak megindulásának köszönhetően továbbra is gyorsabban bővülnek, mint a féken tartott kiadások. Ezzel együtt 2016-ban a hiány a GDP 1%-a alá csökkenhet, szemben a kormány 1,7%-os hiánycéljával. Így 2017-re akár 500-700 milliárd forintos adócsökkentésre/kiadásnövelésre is sor kerület, ami elegendő lehet az egyszámjegyű szja-ra, vagy egy 5 százalékpontot meghaladó tb-járulékkulcs-csökkentésre, vagy akár a szektoradók kivezetésére.
1,7% volt a költségvetés GDP-arányos, ESA módszertan szerint számított hiánya 2016-ban. A hiány az év végi, egyszeri kiadásoknak volt köszönhető, mivel az első három negyedévben még többletet mutatott a büdzsé. A 2017-re vonatkozó kormányzati hiánycél 2,4%, így a kedvező alapfolyamatok továbbélését feltételezve bőven van mozgástér a költségvetésben.
A Nemzetgazdasági Miniszter év eleji tájékoztatása szerint a költségvetés ESA módszertan (ami alapján az EU számára adatokat szolgáltatnak az országok) szerint számított GDP-arányos hiánya 2% körül lehet az év végén, míg a GDP-arányos államadósság 74,5%-ra csökkenhet 2017 végére (76% 2016-ban), az Eximbank figyelembevételével együtt.
A magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének egyenlege a 2016. évi, közel 7 milliárd eurós rekordtöbblet után 2017-ben csökkenésnek indult a magasabb energiaárak és lendületes fogyasztás- és beruházás-bővülés egyre nagyobb importigénye miatt. Ugyanakkor a többlet jelenlegi szintje az EU-s források és a beáramló működőtőkével együtt továbbra is biztosítja a külső adósság csökkenését, miközben az adósságráta lefeleződött a 2010-es csúcshoz képest.
Az államháztartás nemzeti számlák szerinti hiánya a GDP 1%-ra csökkent 2019 második negyedévére. Mindez elsősorban a 2018 közepe óta GDP-arányosan mérséklődő kiadásoknak köszönhető, miközben a bevételi oldal ugyan dinamikusan bővült, de GDP-arányosan gyakorlatilag stabilan maradt.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
Az elmúlt két hétben az Alföldön kissé megtorpant a talajok feltöltődési folyamata, főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik majd. forrás: omsz.hu
Nem baj ha már megvan az állomány, így is pályázhat a baromfi állatjóléti támogatásra
