Az Agrárminisztérium a jövő évben 218,3 milliárd forintos büdzsével számolhat az idei 206,2 milliárd forint után a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint, amely kedden jelent meg parlament honlapján – írja az MTI.
A családok támogatására, a külső és belső biztonság garantálására és a munkaalapú gazdaság erősítésére készül a kormány 2020-ban, de fel kell készülni a gazdaság lassulására is – írja a Világgazdaság a jövő évi büdzsé tervezési körirata alapján.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
Nehéz tárgyalásokra számít a következő 6-8 hónapban nemcsak Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa, de Nagy István agrárminiszter is a Közös Agrárpolitika új költségvetésének kialakítása során.
Bár még vitatkoznak a végleges számokról, a mostani elképzelések szerint Magyarországnak az előző ciklushoz képest mintegy negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (mintegy 5,76 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában - erősítette meg Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG REGIO) főigazgatója a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén, kedden.
A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat – mondta az agrárminiszter sajtótájékoztatón – írta az MTI.
Az Agrárminisztérium (AM) büdzséje jövőre 205,99 milliárd forintra csökken az idei 208,29 milliárd forintról, a tárca tervezett saját bevétele 32,34 milliárdról 32,29 milliárd forintra mérséklődik a parlament honlapján szerdán közzétett 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós közös agrárpolitika forrásait. A NAK közleményében felszólította az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.
A közös agrárpolitika költségvetésének 5 százalékos csökkentésére tett javaslatot az Európai Bizottság – közölte a nak.hu. A 2021 és 2027 közötti új uniós büdzsé véglegesítését közel egy év alatt bonyolítaná le a testület.
Először az új KAP pénzügyi kereteit, majd egy hónappal később annak első alaprendelet-tervezeteit hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság – írja a nak.hu portál. Az egyeztetésekben érintett magyar szakértők két kemény, tárgyalásokkal teli évre számítanak.
Fenti címmel országos szakmai rendezvényre invitálta a szakembereket március elején a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Yara Hungária Kft., a Dow AgroSciences Kft. és a DOFCO International B.V. Vancsura József, a GOSZ elnöke méltatta a konferencia iránt tanúsított nagy érdeklődést, jelezvén, hogy mennyire fontos kérdés a tápanyag-utánpótlás az intenzív növénytermesztésben.
A Közös Agrárpolitika keretei között megvalósuló vidékfejlesztésben a 2014–2020 közötti idõszakban a gazdasági realitások szabta korlátok, a korábbi mûködés tapasztalatai, valamint az új kihívások által formált mérsékelt reformhatások érvényesülnek. Bár a vidékfejlesztés mozgásterét meghatározó rendeletek egyelõre tervezet formájában léteznek, az már biztosnak látszik, hogy a csökkenõ vidékfejlesztési források ellenére a változások Magyarország számára a gazdálkodói igényekhez jobban illeszkedõ, kibõvített intézkedési lehetõségeket, egyszerûbb megvalósítást kínálnak, miközben a korábbinál hangsúlyosabb elvárás az érintettek együttmûködése, a fejlesztések összehangolása, az esetleges kockázatokra való tudatos felkészülés, valamint az újszerû, innovatív megoldások alkalmazása.
A 2003-as pénzügyi évben, 2002. október 16. - 2003. október 15. között agrárkiadásokra 44,7 milliárd eurót irányoztak elõ. A tényleges kifizetés - elõzetes adatok szerint - ennél félmilliárd euróval kevesebb volt, közölte az Európai Bizottság. Az elõzõ, 2002-es évben 43,1 milliárd eurót fordítottak az ágazatra, akkor is kevesebbet az elõirányzottnál.
2003. szeptember végén tette közzé az Európai Bizottság 2002. évi végleges költségvetését. Az 1995-ös bõvítés óta megjelent nyolc költségvetés minden évben indulatokat kavart a nettó befizetõ és a kedvezményezett országok körében egyaránt. A befizetések felét a tagállamok nemzeti jövedelmük alapján teljesítik. Az utolsó években a tagországok nemzeti jövedelmük 0,9-1,1 százalékát áldozták a közösségi kasszára, holott az 1999-es berlini megállapodás alapján 2006-ig a GNP 1,27 százalékát érhette volna el a befizetési kötelezettség. A hozzájárulás nem egészen egynegyede származott áfa befizetésbõl, további része vámbevételekbõl és egyéb, kisebb tételekbõl.
A költségvetés hiánya a GDP 1%-át tette ki a 2015 júliusa és 2016 júniusa közötti egy évben. A bevételek a korábbi intézkedéseknek – például az online pénztárgépeknek és az elektronikus útdíjnak – és részben a gazdaság belső motorjainak megindulásának köszönhetően továbbra is gyorsabban bővülnek, mint a féken tartott kiadások. Ezzel együtt 2016-ban a hiány a GDP 1%-a alá csökkenhet, szemben a kormány 1,7%-os hiánycéljával. Így 2017-re akár 500-700 milliárd forintos adócsökkentésre/kiadásnövelésre is sor kerület, ami elegendő lehet az egyszámjegyű szja-ra, vagy egy 5 százalékpontot meghaladó tb-járulékkulcs-csökkentésre, vagy akár a szektoradók kivezetésére.
1,7% volt a költségvetés GDP-arányos, ESA módszertan szerint számított hiánya 2016-ban. A hiány az év végi, egyszeri kiadásoknak volt köszönhető, mivel az első három negyedévben még többletet mutatott a büdzsé. A 2017-re vonatkozó kormányzati hiánycél 2,4%, így a kedvező alapfolyamatok továbbélését feltételezve bőven van mozgástér a költségvetésben.
A Nemzetgazdasági Miniszter év eleji tájékoztatása szerint a költségvetés ESA módszertan (ami alapján az EU számára adatokat szolgáltatnak az országok) szerint számított GDP-arányos hiánya 2% körül lehet az év végén, míg a GDP-arányos államadósság 74,5%-ra csökkenhet 2017 végére (76% 2016-ban), az Eximbank figyelembevételével együtt.
A magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének egyenlege a 2016. évi, közel 7 milliárd eurós rekordtöbblet után 2017-ben csökkenésnek indult a magasabb energiaárak és lendületes fogyasztás- és beruházás-bővülés egyre nagyobb importigénye miatt. Ugyanakkor a többlet jelenlegi szintje az EU-s források és a beáramló működőtőkével együtt továbbra is biztosítja a külső adósság csökkenését, miközben az adósságráta lefeleződött a 2010-es csúcshoz képest.
Az államháztartás nemzeti számlák szerinti hiánya a GDP 1%-ra csökkent 2019 második negyedévére. Mindez elsősorban a 2018 közepe óta GDP-arányosan mérséklődő kiadásoknak köszönhető, miközben a bevételi oldal ugyan dinamikusan bővült, de GDP-arányosan gyakorlatilag stabilan maradt.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
Elfogadták a Talajvédelmi Cselekvési Tervet
